0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Szabályoznák a genomszerkesztést az akadémikusok

GMO-nak számítson-e a génszerkesztett kukorica? Segíthetik-e génszerkesztett sertések a szervátültetésre várókat? Többek között ezekről és hasonló kérdésekről adott ki jelentést az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC).

A génmódosítás kérdését már hosszú ideje komoly társadalmi viták övezik. Az utóbbi években azonban, különösképpen a precíz genomszerkesztést lehetővé tevő CRISPR/Cas9 technológia felfedezésével a genetika tudománya és lehetőségei ugrásszerű fejlődésen mentek keresztül. A társadalomban ma is élő félelmek sok esetben már rég túlhaladott módszerekhez kötődnek, miközben az új technológiákkal kapcsolatos valódi és jogos kérdések gyakran nem tudnak a felszínre kerülni. Az EASAC ezért látta szükségesnek, hogy részletes jelentést adjon ki a legújabb génmódosítási módszerrel, a genomszerkesztéssel kapcsolatban

Az EASAC e jelentése áttekinti a genomszerkesztési módszerekkel és alkalmazásukkal kapcsolatos új kutatási eredményeket, valamint az EU stratégiai irányelveit és prioritásait az innováció és irányítás szabályozásának előmozdítására. A dokumentum legfontosabb üzenete, hogy a szabályozás során nem annyira a konkrét technológiát, hanem várható alkalmazásait kell alapul venni.

 

Az EASAC arra a következtetésre jutott, hogy szakpolitikai ajánlásokat a várható alkalmazásokra vonatkozóan kell megfogalmazni, nem pedig magát a génmódosító eljárást kell szabályozni. Fontos, hogy az alkalmazások szabályozása bizonyítékokon alapuljon, vegye figyelembe a lehetséges előnyöket és a lehetséges kockázati tényezőket, legyen arányos és kellőképpen rugalmas ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon a technológia jövőbeni fejlődéséhez.

Az agráriumot érintő ajánlások

Növények

A növénynemesítés jelenlegi, egyre precízebb módszerei nagyban különböznek a korábbiaktól, amelyek a véletlenszerű, szabályozatlan, vegyületekkel vagy sugárzással előidézett mutációkra vagy meiotikus rekombinációra építettek.

„Arra kérjük az EU szabályozó hatóságait, erősítsék meg, hogy a genomszerkesztés termékei, amennyiben nem tartalmaznak más, nem rokon szervezetből származó DNS-t, nem tartoznak a génmódosított (GMO) termékekre vonatkozó jogszabályok hatálya alá.”

„Javasoljuk az alkalmazott eljárásokról szóló beszámolók átláthatóságának biztosítását. Az EU-n belül a cél az legyen, hogy a szabályozás egy adott mezőgazdasági vonalra vagy termékre vonatkozzon, ne pedig az azt előállító technológiára. Ennek következtében azok az új eljárások, amelyek a hagyományos nemesítési eljárások által előidézett változásokhoz nagyon hasonló vagy azoktól egyenesen megkülönböztethetetlen genetikai változásokat idéznek elő, kikerülnek a szabályozás alól – amennyiben nem mutathatóak ki új, a termékhez kapcsolódó kockázatok.”

Állatok

Az állatokkal végzett kutatás már ma is nagyon szigorú szabályozás alá esik. Bár a legtöbb génmódosított állatot az alapkutatás és az orvosbiológiai kutatások számára hozzák létre, a technológia a szárazföldi és vízi állattenyésztés számára is tartogat lehetőségeket. Nem szabad megfeledkezni róla, hogy a termelés potenciális növekedése mellett a géntechnológia az állatok egészségét és jóllétét is javíthatja.

„Az állatnemesítésben ugyanazokat az irányelveket kell alkalmazni, mint a növénynemesítés esetében – a tulajdonságot kell szabályozni, nem pedig a technológiát. Itt is elengedhetetlen a módszerek átláthatóvá tétele.”

„A xenotranszplantáció céljából tenyésztett nagy testű állatok esetében arra kérjük az EU szabályozó hatóságait, hogy készüljenek fel az új lehetőségekre. Ez a sejtekhez és szövetekhez kapcsolódó orvosi termékek engedélyeztetési eljárásának további elemzését igényelheti, illetve annak felmérését, hogy a génszerkesztett donor, amennyiben más transzgén nem található benne, GMO-nak számít-e, vagy sem.”

Vadon élő populációk gene drive útján történő módosítása

 

A betegségvektorok szabályozásában és más, vadon élő populációkat érintő módosításokban a gene drive (’géntámadás’; ’génkampány’) technológia hatalmas lehetőségeket rejt magában, hiszen jelentős közegészségügyi és természetvédelmi problémákat oldhatunk meg vele. Mint ahogy nemrégiben az USA Nemzeti Tudományos, Mérnöki és Orvosi Akadémiái (US National Academies of Sciences, Engineering, and Medicine) szervezete felvázolta, a kutatás szakaszos megvalósítása lehetővé teszi a felelősségteljes fejlesztéseket, és elegendő időt hagy arra, hogy kidolgozzák a jelenlegi szabályozás ahhoz szükséges módosításait, hogy értékelni tudják a gene drive-ra alapuló technológiákat. Az EASAC egyetért az USA-ban megfogalmazott, gene drive-val kapcsolatos ajánlásokkal:

Feltétlenül folytatni kell a kutatás szakaszokra bontását annak érdekében, hogy felmérhető legyen a gene drive-ok hatékonysága és biztonsága, mielőtt döntés születne a használatukról.

A kutatásnak hatékonyan fel kell mérnie a kockázatokat, amibe be kell vonni a nyilvánosságot is.

Az EU kutatóinak továbbra is fenn kell tartaniuk a párbeszédet más kutatókkal és az összes érdekelttel azokban az országokban, ahol a gene drive-ot a legnagyobb valószínűséggel alkalmaznák.

Mikroorganizmusok

 

A mikrobiális szinten végzett genomszerkesztés nem igényel új szabályozást. A módszerre a génmódosított termékek zárt rendszerben történő felhasználásáról, illetve szándékos kibocsátásáról szóló, jelenlegi szabályok érvényesek.

A lehetséges alkalmazások köre igen széles: gyógyszerek, más nagy értékű vegyületek, bioüzemanyagok, bioszenzorok, biológiai kármentesítés, tápláléklánc. Az EU biogazdasági stratégiájának kidolgozásakor ezt a széles palettát kell figyelembe venni.

A mikrobiális genomszerkesztésre vonatkozó szakpolitikai kérdések nagyrészt a szintetikus biológia tárgykörébe tartoznak. Ezzel kapcsolatban megerősítjük azokat a korábbi EASAC-ajánlásokat, amelyek a kutatási kapacitás bővítéséről, a készségek fejlesztésének fontosságáról, továbbá az innováció védelme és az előnyök megosztása közötti egyensúly megteremtésének szükségességéről szólnak.

Aggodalomra adhat okot, hogy a genomszerkesztést esetleg szabályozott laboratóriumi körülményeken kívül is gyakorolhatják. Javasoljuk, hogy a fiatal kutatók világszervezete, a Global Young Academy vizsgálja meg, milyen kérdéseket vet fel a Do-It-Yourself (DIY; „csináld magad”) biológusközösség terjeszkedése.

A genomszerkesztés lehetséges biológiai biztonsági kockázatait is többen felvetették. Javasoljuk, hogy a tudományos közösség továbbra is lássa el információval és tanácsokkal a szakpolitikai döntéshozókat a biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezmény (BTWC) felülvizsgálata során.

Emberi sejtek genomszerkesztése

 

Az EASAC egyetért egyéb, az akadémiák közös munkája nyomán kialakult állásponttal (International Summit on Gene Editing, illetve FEAM) és az EASAC tagakadémiáinak kezdeményezéseivel:

Alapkutatás, klinikai kutatás. Intenzív kutatásra van szükség a megfelelő jogi és etikai szabályozás, valamint az elfogadott gyakorlatok teljes tiszteletben tartása mellett. Amennyiben a kutatás során korai fejlődési szakaszban lévő embriókon vagy csíravonalsejteken végeznének genomszerkesztést, akkor a módosított sejteket már nem szabad terhesség létrehozására felhasználni. Az EASAC akceptálja, hogy az Európai Közösség döntése, miszerint nem támogatja anyagilag az embriókutatást, a közeljövőben nem fog megváltozni.

Klinikai felhasználás: szomatikus génszerkesztés. Fel kell tudni mérni az olyan kockázatokat, mint amilyen például a pontatlan szerkesztés, valamint mérlegelni kell minden egyes javasolt genommódosítás lehetséges hasznát. Ezeket az alkalmazásokat az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency, EMA), továbbá a nemzeti ügynökségek meglévő és az igényekhez igazodó gén- és sejtterápiás szabályzataival összhangban lehet és kell szigorúan elbírálni.

Klinikai felhasználás – csírasejtvonalbeli beavatkozások. Ezek az alkalmazások számos fontos kérdést felvetnek, beleértve a nem eléggé pontos vagy hiányos szerkesztés veszélyét, a káros hatások előre jelzésének nehézségét, a genetikai változtatást hordozó egyént, illetve a jövőbeli generációt érintő kérdéseket és annak lehetőségét, hogy a betegségek megelőzésén vagy kezelésén túlmutató biológiai változtatások súlyosbíthatják a társadalmi egyenlőtlenségeket, vagy erőszakosan is alkalmazhatóak. Felelőtlenség volna továbbhaladni, amíg a megfelelő etikai, biztonsági és hatásossági problémákat nem oldjuk meg, és nincs széles társadalmi egyetértés a kérdésben.

Általános ajánlások a több témát érintő kérdésekben

A nyilvánosság bevonása

A tudósok és a társadalom között bizalmi viszonynak kell lennie, és e bizalom kialakítása a nyilvánosság bevonásával lehetséges. Az érintetteket – betegeket, orvosokat, gazdálkodókat, fogyasztókat és civilszervezeteket – be kell vonni a kockázatok és előnyök megvitatásába. A tudósoknak világossá kell tenniük a kutatásuk célját, a várható előnyöket és a kockázatok kiküszöbölését célzó eljárásaikat. Újabb társadalom- és bölcsészettudományi kutatásokat kell folytatni a nyilvánosság minél hatékonyabb bevonását lehetővé tévő stratégiák kidolgozásához.

Globális igazságosságra való törekvés.

Fennáll a veszélye annak, hogy a genomszerkesztés alkalmazásaihoz hozzáférők és hozzá nem férők között nő az egyenlőtlenség, ami feszültséget okoz, bár a technológia széles körű elterjedésének köszönhetően az előnyök is szélesebb körben élvezhetőek. A tudományos közösségnek össze kell fognia a többi döntéshozóval annak érdekében, hogy csökkentsék a társadalmi különbségeket: például aktív tudásátadással, a kutatók nemzetközi összefogásával, az eszközökhöz és oktatáshoz való ingyenes hozzáférés biztosításával.

Ugyancsak fontos az EU szakpolitikai döntéshozóinak elismerni, hogy az EU döntéseinek az EU-n kívül is van – esetleg nem szándékolt – hatása. Bizonyítható, hogy az EU korábbi döntései (például a génmódosított termékekről) nehézséget okoztak a fejlődő országok tudósainak, gazdálkodóinak és politikusainak. Európa és a fejlődő országok számára egyaránt fontos, hogy az EU-ban jelenleg érvényes szabályozást megreformálják, valamint a partnerségre és innovációra építve összehangolják az EU belső céljait és fejlesztési terveit.

Az EASAC teljes jelentése itt olvasható

Forrás: nak.hu/mta.hu