A második forgatási napon Budapest szívében, a Szabadság-hídnál egy szarvasmarha főszereplésével készült az AMC által szervezett OMÉK kisfilm egyik jelenete. A szokatlan helyszíneken megjelenő haszonállatok adják a film egyik központi szálát. Így találkozhatunk majd a belvárosi környezetben zebrán átszaladó libákkal, birkanyájjal és egy hűséges kutyával is. Mindezek nagy kihívás elé állították a stábot, hiszen ritka alkalom egy filmes életében, 
hogy egy külső helyszínen és ingerdús környezetben kelljen a háziállatokkal dolgozni. Nagy odafigyelést, precizitást és türelmet igényel egy-egy ilyen jelenet megalkotása.
Az állatok mellett az agráriumhoz szervesen kapcsolódó mesterségek és termékek is megjelenek majd. Láthatunk pékeket, henteseket és tojáshordó hölgyeket is, amint a kiállítás helyszíne felé igyekszenek Budapest valamely pontjáról. Szerepel a filmben traktorral a kiállításra utazó szereplő is, aki traktorának képességeit egy városi sportautó képességeivel méri össze viccesen.
Az első forgatási helyszín a szentendrei Skanzenben volt, ahol az autentikus környezetben vették filmre azt, hogy a vidék szinte elnéptelenedett, mert mindenki a kiállításra igyekszik, hogy megmutathassa portékáját. A Szabadság-híd közvetlen szomszédságában, a Gellért téren megörökítették a megdöbbenő városiak reakcióját, akik nem értik, hogy kerül a városba a vidék embere és állata. Forgatás lesz még a Hősök terén, az Andrássy úton, az Erzsébet téren az óriáskerék tövében, az Árpád hídnál a Posta modern épülete előtt, az Alkotmány utcában és a Keleti pályaudvarnál is.
A kész imázsfilm három különböző hosszúságban kerül majd a nézők elé, 45, 30, és 10 másodperces terjedelemben, illetve készül majd werkfilm is a forgatásról kulisszatitkokkal.
Kriskó László rendező és producer osztotta meg velünk a film részleteit, történetét és célját. Az alap 
történet nem egy hétköznapi esemény, hiszen ritka alkalom az, hogy a gazdálkodók állataikkal elhagyják a falvakat, településeket. A film kezdetén légi és földi felvételekkel is bemutatják az elnéptelenedett falut, ahol csak a kutya marad házat őrizni. Már itt megjelenik az üzenet, hogy a vidék apraja-nagyja az OMÉK-ra igyekszik, hogy bemutathassa a termékeit. A következőkben találkozunk a megdöbbent városiakkal, akik azt tapasztalják, hogy a város különböző pontjain gazdák terményeikkel és állataikkal jelenek meg váratlanul. Így jöhet szembe a városi emberekkel marha a Szabadsághídon, libák a Hősök terénél és birkák a modern irodaépület előtt.
A kisfilm célja azontúl, hogy fel kívánja hívni a figyelmet és megszólítani az átlag fogyasztót, hogy látogasson el a kiállításra, az az, hogy bemutassa a magyar mezőgazdaság által teremtett kincseket. A büszke gazdálkodókat, akik elhozzák a nagyvárosba kiváló minőségű termékeiket, amire minden magyar ember büszke lehet – mondta el a rendező.
A kreatív felelős és vezető Kisantal 
Gyula a tudatos és kreatív marketingről és kommunikációról beszélt. Kiemelte, hogy a közepes, illetve gyenge minőségű termékek elárasztják a fogyasztókat, így a minőségi és ellenőrzött forrásból származó hazai termékek felértékelődtek, tehát a hazai minőségi termékekre az igény megvan.
A film kettős célja felhívni a figyelmet arra, hogy ez a kiállítás remek alkalom arra, hogy a fogyasztók megismerhessék és megízlelhessék a hazai termékeket. A másik, távlatibb cél pedig az, hogy a célcsoporthoz közelebb vigyük a termékeket, és így mindennapjaik részévé válhasson a hazai termékek fogyasztása. A kreatív munka része az, hogy az üzenetünk ebben a hatalmas reklámzajban eljusson a célközösséghez – mondta a szakember. A reklámfilmnek meglepőnek, észrevehetőnek, feltűnőnek és megjegyezhetőnek kell lennie. A filmkészítés célja tehát a minőségi magyar termékek bemutatása egy izgalmas reklámfilm keretein belül.
