0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Az egykori „édes élet” helyén gyümölcsöt dolgoznának fel

 Megvásárolta a volt szerencsi cukorgyár területének nagyobb részét a szerencsi önkormányzat­­­, a területen iparfejlesztésbe forgnának. Elsőként uniós támogatással gyümölcsfeldolgozót létesítenének a volt cukorgyár területén 1,5 milliárd forintból.

Hétfőn délelőtt területvásárlási szerződést írt alá Szerencs Város Önkormányzata nevében Koncz Ferenc polgármester a valamikori cukorgyári territórium tulajdonosaival. Mint azt a városvezető elmondta:

„az önkormányzat immár több mint ötvenszázalékos arányban tudhatja magáénak a területet, amelynek megszerzése nagyon fontos volt egy iparfejlesztési pályázat elnyeréséhez, aminek egyik megfelelési feltétele volt ez a tulajdonosi jog.”

„Az üzemben a térség gyümölcseit­­­ dolgozzuk majd fel.” Koncz Ferenc

Másfél milliárd forint

Mint a boon.hu megtudta, a szerencsi önkormányzat a Területfejlesztési Operatív Program pályázataiból több mint 2 milliárd forint összeget nyert el az első szakaszban, ebből közel 900 millió forintot tud elkölteni az elkövetkezendő időben. Mint Koncz Ferenc polgármestertől megtudtuk, a TOP-os pályázati forrásból iparfejlesztést is szeretnének megvalósítani. Ennek részeként gyümölcsfeldolgozó üzem épül a volt cukorgyár most megvásárolt területén, mintegy 1,5 milliárd forint felhasználásával.

Negyven ember munkahelye

„A tervezett gyümölcsfeldolgozó üzemben a régióban megtermelt gyümölcsöt dolgozzuk majd fel. Nagyon fontos tényező az is, hogy az új beruházás mintegy negyven embernek ad majd munkahelyet.” Mindez egyben azt is jelenti, hogy amennyiben van reális esélye a majdnem egy évtizede megszüntetett szerencsi cukorgyártás újjáélesztésének, az nem a volt cukorgyári területen történik meg.

Mint emlékezetes, 2008. március 10-én Pokol Balázs, a Mátra Cukor Zrt. igazgatóságának elnöke bejelentette, hogy a tulajdonos német Nordzucker befejezi a répacukorgyártást Magyarországon, és bezárja utolsó, akkor még működő magyar gyárát, a szerencsit is. Ez a döntés lényegében megpecsételte a hazai cukorgyártást is, ugyanis egyetlen cukorrépát feldolgozó cukorgyár maradt, a kaposvári.

Az Európai Unió a leállítást követően anyagilag ellentételezte a tulajdonosokat, de cserébe a tevékenység befejezése után a gyárat (esetünkben a szerencsit) alkalmatlanná kellett tenni a további cukorgyártásra.

Kellett-e a privatizáció?

Abban, hogy a hazai cukoripar és benne a Szerencsi Cukorgyár lényegében a megszűnés sorsára jutott, az a lépés is közrejátszott, hogy a kilencvenes években megkezdődött az ágazat privatizációja. Szakemberek szerint erre azért lehetett szükség, mert mind a cukorrépa-ter­mesztés, mind a gyártás korszerűtlen, és ezáltal versenyképtelen volt az európai piacon. Kézenfekvőnek tűnt akkor, hogy a külföldi tőke beengedésével versenyképesebbé válhat az ágazat. Nem így történt…

Forrás: boon.hu