Back to top

Az erdőbecslés tudománya

A 21. századi ember számára sokféle szolgáltatást nyújt az erdő. Ezek közül az egyik legfontosabb az erdei faanyag felhasználása. Az erdőben termett faanyag megújuló természeti erőforrás, ha azt tartamos erdőgazdálkodás útján nyerjük ki, azaz erdeinkkel úgy gazdálkodunk, hogy az erdőterület nagysága, a faanyag mennyisége nem csökken.

Ennek biztosítéka az a jogszabályokon alapuló szakmai munka, amelyet az erdészek végeznek: a fahasználat, az erdőfelújítás, az erdőtelepítés. Gazdálkodni természetesen csak akkor lehet, ha tudjuk, hogy mekkora a rendelkezésre álló készlet, mennyi faanyagot tudunk felhasználni. Az erdőgazdálkodásban a várható hozam meghatározása azonban jóval nehezebb, mint a mezőgazdaságban, mivel a felhasznált faanyag újratermeléséhez akár 120 év is szükséges. A döntések hatását így csak a következő erdészgeneráció érzi.

A hosszúság, a terület vagy a folyadékok térfogatának megmérésére egyszerű eszközeink vannak. Korántsem ilyen egyértelmű azonban anélkül meghatározni egy faegyed térfogatát, hogy azt kivágnánk. Az erdőbecslés fő feladata, hogy megállapítsa azokat a mérőszámokat, amelyekre aztán a tervszerű, tartamos erdőgazdálkodás épülhet. Ilyen mérőszámok például a hektáronkénti élőfakészlet (m3/ha), vagy az, hogy az erdő fáinak összessége mennyit nőtt egy adott évben (m3/ha/év). Ezen utóbbi mennyiséget nevezzük növedéknek, amely szintén sarokköve a gazdálkodás szabályozásának.

Digitális átlaló
Digitális átlaló

Egy élő, szabálytalan faegyed térfogatának vagy térfogatváltozásának megállapítása nem egyszerű feladat. Főleg akkor nem, ha több száz, vagy több ezer van belőle, amelyek alakjukban, sajátosságaikban jelentősen eltérnek egymástól. Az egyes faegyedek növekedésére – faji sajátosságaikon felül – több tényező hat, így a mellette álló faegyedek, az időjárási, talajtani (összességében termőhelyi) tényezők, de még az emberi beavatkozások is. Ezért az erdőbecslés az erdőgazdálkodás kezdete óta önálló tudományterületté fejlődött, amely a faterméstannal együtt (az egyes fák és faállományok növekedését vizsgáló tudományterület) alapját képezi az erdőgazdálkodási tervek elkészítésének (erdőrendezés).

Az erdőbecslés módszerei olyan, az erdőben is kivitelezhető mérések összességén alapulnak, amelyek a fák különböző méreteinek (famagasság, törzsvastagság, a lombkorona méretei stb.) meghatározására irányulnak. Ezek segítségével a faterméstan által megállapított törvényszerűségeken alapuló matematikai összefüggések alapján kiszámítható a faegyed vagy faállomány fatérfogata. Jellemzően mintavételezésen alapuló eljárásokról van szó, amelyek a teljes faállomány hálózatban történő mintavételezését jelentik. Ezen eljárások egész sorát dolgozták ki az elmúlt 150200 évben. A modern technika ellenben bizonyos körülmények között lehetővé teszi a teljes faállomány „megmérését” is (légi fotók, lézeres letapogatások).

Fakészlet-mérés Bitterlich relaszkóppal
Fakészlet-mérés Bitterlich relaszkóppal
A különleges mérési eljárások speciális eszközök megtervezését és alkalmazását tették szükségessé. Famagasságmérők, átlalók (a törzsvastagság megállapítását segítő műszerek) és összetett mérések elvégzésére alkalmas készülékek sora segíti az erdész munkáját. Ezek közül a hazai erdőtervezés legfontosabb mérőműszere a dr. Walter Bitterlich által tervezett tükrös relaszkóp, amelyet a szintén az ő nevéhez fűződő, úgynevezett szögszámláló becslési eljárás támogatására alakított ki. A gyakorlatban még nem elterjedt lézeres letapogatók szintén hasznos eszközei lehetnek a szakembereknek.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kötelező erdőtelepítéssel a klímaváltozás ellen

2030-ra az uniós mezőgazdaságból, közlekedésből, hulladékokból származó széndioxid kibocsátást 30 százalékkal kell csökkenteni, amiben az erdősítés is kulcsszerepet játszik. Ezen célok támogatása érdekében az Európai Parlament két jogszabályt fogadott el.

Élettel teli emlékerdő

Beliczay István nyugdíjas erdőmérnök éveinek számában már a második nyolcas is megjelent, de még ma is friss, pontosan idézi a legfontosabb történeteket. Valamikor a múlt rendszerben kezdte szövögetni álmát, s már huszonkét esztendeje, hogy Tompa határában megvetette alapjait az Emlékerdőnek.

Újra látogatható a Galya-kilátó

A turisták egyik kedvelt kirándulóhelye Galyatető, ahol az EGERERDŐ Zrt., a Magyar Természetjáró Szövetséggel közösen több közjóléti fejlesztést hajtott végre. A fellendülő erdei turizmus érdekében a környező erdőkben is biztonságos erdőjárást kell biztosítani. A kilátó környezetében lévő bükkös parkerdő túltartott állománya sok-sok odvas, veszélyes fából állt.

Megújul a Kiskunság ékköve

A homoki kocsányos tölgyesek megőrzésére, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmére irányul a Kunpeszér melletti Peszéri-erdőben az európai uniós LIFE pályázat nyertese, az OAKEYLIFE projekt.

Virágzik a som, rügyeznek az erdei fák

Április második hétvégéje igazi meleg idővel várja a kirándulókat, hiszen akár 20 fok közelébe is emelkedhet a hőmérő higanyszála. A húsos som apró virága újra szépen sárgállik a hegyoldalon. A szorgos méhek a füzek barkáiról már gyűjtik a virágport. Az erdei fák, bokrok rügyei megduzzadva várják a meleg napokat, hogy leveleiket kibontva újra beindulhasson a fotoszintézis folyamata.

Tányéron a Bakony

Zúg a szél, belekap a bakonyi fák csupasz lombkoronájába, a szürke törzsek élesen rajzolódnak ki a havas domboldalon. Alsóperén télen-nyáron 2-3 °C-kal hűvösebb a levegő. A Keleti-Bakonyban nagy birtokokkal rendelkező Nádasdy család a táj szépsége és a vadbőség miatt épített itt vadászkúriát és alakított ki angolparkot.

Gépadománnyal támogatják az erdélyi magyar nyelvű erdészképzést

A Földművelésügyi Minisztérium és partnerei korszerű erdészeti szerszámokkal, speciális oktatóanyagokkal segítik a csíkszeredai Venczel József Szakközépiskolát, az egyetlen ilyen típusú erdélyi intézményt. Az FM már évek óta támogatja az anyanyelvű szakoktatást a határon túl.

Magyar-szlovák együttműködés a fatolvajok ellen

Szorosabban együttműködnek Szlovákia és Magyarország faanyag-kereskedelmi hatóságai a kereskedelem ellenőrzésében és az erdők védelmében - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Három mázsa tölgymakkból lesz új erdő a Fóti-Somlyón

Megtörtént az első kapavágás a LIFE4OakForests projekt keretében! Több mint három mázsa tölgymakkot kapáltak be a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai önkéntesek segítségével a Fóti-Somlyó özönnövényekkel borított területein. Munkájukkal elősegítik a termőhelyre jellemző őshonos molyhos és cseres tölgyesek regenerációját.

Elkezdődtek az erdősítési munkák a Sóstói-erdőben

Tavaly ősszel kezdődött Nyíregyházán, a Sóstói-erdőben, a kórháztól északra fekvő területen, két egymás melletti erdőrészletben, négy hektáron fakitermelés. A főként akác és tölgy fafajú erdőállomány kétharmada csúcsszáradt fákból állt, ezért nem lehetett tovább halogatni a munkát. A fakitermelés még tavaly befejeződött, a faanyagot elszállították, a vágástakarítás és a talajelőkészítés is véget ért.