Back to top

Az erdőbecslés tudománya

A 21. századi ember számára sokféle szolgáltatást nyújt az erdő. Ezek közül az egyik legfontosabb az erdei faanyag felhasználása. Az erdőben termett faanyag megújuló természeti erőforrás, ha azt tartamos erdőgazdálkodás útján nyerjük ki, azaz erdeinkkel úgy gazdálkodunk, hogy az erdőterület nagysága, a faanyag mennyisége nem csökken.

Ennek biztosítéka az a jogszabályokon alapuló szakmai munka, amelyet az erdészek végeznek: a fahasználat, az erdőfelújítás, az erdőtelepítés. Gazdálkodni természetesen csak akkor lehet, ha tudjuk, hogy mekkora a rendelkezésre álló készlet, mennyi faanyagot tudunk felhasználni. Az erdőgazdálkodásban a várható hozam meghatározása azonban jóval nehezebb, mint a mezőgazdaságban, mivel a felhasznált faanyag újratermeléséhez akár 120 év is szükséges. A döntések hatását így csak a következő erdészgeneráció érzi.

A hosszúság, a terület vagy a folyadékok térfogatának megmérésére egyszerű eszközeink vannak. Korántsem ilyen egyértelmű azonban anélkül meghatározni egy faegyed térfogatát, hogy azt kivágnánk. Az erdőbecslés fő feladata, hogy megállapítsa azokat a mérőszámokat, amelyekre aztán a tervszerű, tartamos erdőgazdálkodás épülhet. Ilyen mérőszámok például a hektáronkénti élőfakészlet (m3/ha), vagy az, hogy az erdő fáinak összessége mennyit nőtt egy adott évben (m3/ha/év). Ezen utóbbi mennyiséget nevezzük növedéknek, amely szintén sarokköve a gazdálkodás szabályozásának.

Digitális átlaló
Digitális átlaló

Egy élő, szabálytalan faegyed térfogatának vagy térfogatváltozásának megállapítása nem egyszerű feladat. Főleg akkor nem, ha több száz, vagy több ezer van belőle, amelyek alakjukban, sajátosságaikban jelentősen eltérnek egymástól. Az egyes faegyedek növekedésére – faji sajátosságaikon felül – több tényező hat, így a mellette álló faegyedek, az időjárási, talajtani (összességében termőhelyi) tényezők, de még az emberi beavatkozások is. Ezért az erdőbecslés az erdőgazdálkodás kezdete óta önálló tudományterületté fejlődött, amely a faterméstannal együtt (az egyes fák és faállományok növekedését vizsgáló tudományterület) alapját képezi az erdőgazdálkodási tervek elkészítésének (erdőrendezés).

Az erdőbecslés módszerei olyan, az erdőben is kivitelezhető mérések összességén alapulnak, amelyek a fák különböző méreteinek (famagasság, törzsvastagság, a lombkorona méretei stb.) meghatározására irányulnak. Ezek segítségével a faterméstan által megállapított törvényszerűségeken alapuló matematikai összefüggések alapján kiszámítható a faegyed vagy faállomány fatérfogata. Jellemzően mintavételezésen alapuló eljárásokról van szó, amelyek a teljes faállomány hálózatban történő mintavételezését jelentik. Ezen eljárások egész sorát dolgozták ki az elmúlt 150200 évben. A modern technika ellenben bizonyos körülmények között lehetővé teszi a teljes faállomány „megmérését” is (légi fotók, lézeres letapogatások).

Fakészlet-mérés Bitterlich relaszkóppal
Fakészlet-mérés Bitterlich relaszkóppal
A különleges mérési eljárások speciális eszközök megtervezését és alkalmazását tették szükségessé. Famagasságmérők, átlalók (a törzsvastagság megállapítását segítő műszerek) és összetett mérések elvégzésére alkalmas készülékek sora segíti az erdész munkáját. Ezek közül a hazai erdőtervezés legfontosabb mérőműszere a dr. Walter Bitterlich által tervezett tükrös relaszkóp, amelyet a szintén az ő nevéhez fűződő, úgynevezett szögszámláló becslési eljárás támogatására alakított ki. A gyakorlatban még nem elterjedt lézeres letapogatók szintén hasznos eszközei lehetnek a szakembereknek.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szarvasbőgő szeptember

A hétvégén belépünk Szent Mihály havába, azaz a naptári ősz első hónapjába. Ilyenkor csodálatos színekben pompázik az erdő, a fák piros, sárga, barna levelekbe öltöznek. Szeptember első hétvégéjén a meteorológusok szerint még meleg időre számíthatunk, melyet helyenként zivatarok kísérhetnek.

Íjászatban, teniszben, de még ultiban is versengtek az erdészek

Erdészek, könyvelők, erdei iskola vezetők közös célért eveztek a hétvégén a XXII. Nemzetközi Erdészeti és Faipari Sportnapokon, Esztergomban. Bár az evezésben nem aratták le a babérokat, mégis sikerült az EGERERDŐ Zrt. lelkes csapatának felküzdenie magát a dobogó legfelső fokára a szakmának szóló sportversenyen.

Zselicben az égbolt a földig ér

A Dunántúli-dombság déli részén, Somogy és Baranya megye határán húzódik a Zselic. Tengerszint feletti magassága jellemzően 200-250 méter, számos forrása és patakja van. Hazánk eme földrajzi tája és a tőle elválaszthatatlan gazdálkodás szorosan összefügg történelmi viharainkkal. Hogy megértsük nyelvét, üzenetét és az ott élő emberek életét, visszatekintéssel kell kezdenünk bemutatását.

Módosult az erdőterületeknek nyújtott kompenzációs kifizetések pályázat

A Szechenyi2020 honlapon megjelent tájékoztatás szerint módosult az „Natura 2000 erdőterületeknek nyújtott kompenzációs kifizetések” elnevezésű (VP4-12.2.1-16 azonosító jelű) felhívás. Az alábbiakban a NAK összefoglalja a módosítás tartalmi részleteit.

A tűz után a jávorszarvasok dúlják fel Svédország erdeit

Éhes európai jávorszarvasok okoznak rekord méretű károkat Svédország északabbi erdőségeiben, mely csak súlyosbítja az amúgy is szenvedő fakitermelés eddigi nehézségeit. Korábban a szokatlanul meleg időjárás és az erdőtüzek nehezítették az ágazat munkáját.

Az ünnepi hétvégén is élményekkel vár az erdő

A hétvégén újra kánikulára számíthatunk. A hűvösödő hajnalokat, akár 30 fokos nappali hőmérséklet, szikrázó napsütés is követheti. Érdemes kihasználni a hosszú hétvégét egy nyárzáró kirándulásra. Két hét és indul a suli!

Farostőrleményből készül a jövő ültetőközege

Napjainkban mind több gyártó használja a finomra őrölt fazuzalékot a hagyományos, tőzeg alapú termesztőközegek adalékaként. A farostőrlemény alapú közegek lassan általánosan használt anyagok lesznek a konténeres és cserepes dísznövénytermesztésben.

Oviba megy a vadaspark

A Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Vadasparkja januártól újabb különleges programot kínál a természet iránt érdeklődőknek. Az intézmény népszerű természetismereti foglalkozásai a 3-7 éves korosztályt célozzák meg.

Értékes tölgyesek a Dráva mentén

Magyarország legdélebbi, Sellyei Erdészete mintegy 80 kilométer hosszan húzódik a horvát határ mentén, ahol a Dráva folyó meghatározó szerepet tölt be a táj kialakításában, így az erdők életében is. A síkvidéki erdőgazdálkodás főként a gyertyános-tölgyes és kocsányos tölgyes állományok felújítására épül.

Erdésznő lóháton

Bújik a gazdához Herceg, a homlokán csillagot viselő nóniusz. Schmuck Melindával állunk a Nógrádi vár tövében, amikor nekiszegezem a kérdést: erdő vagy ló? Büszkén vágja rá: erdő és ló. Szívéhez közel áll mindkettő, s bár kertészként kezdte pályafutását, a két nagy szerelem megmaradt.