0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Fürkészdarázzsal a pettyesszárnyú muslica ellen

Olaszországban 2009-ben fogtak először pettyesszárnyú muslicát Trentinóban, illetve Dél-Olaszországban 2012-ben. Azóta az egész országban figyelik a kártevő előfordulását és megindultak a növényvédelmi kísérletek is. Sikerült azonosítaniuk két őshonos fürkészt, amelyek számottevő mértékben pusztítják el a muslica lárváit.

A Bari Mediterrán Mezőgazdasági Intézet posztgraduális képzéseknek ad otthont és közvetlen kutatással foglalkozik, az egyik fő témája a mediterrán növények ökológiai védelme. Két olasz egyetemmel és két alapítványi kutatóhellyel együtt foglalkoznak a Drosophila suzukii természetes ellenségeivel kapcsolatos kutatásokkal.

Sikerült is azonosítaniuk két őshonos fürkészt, amelyek számottevő mértékben pusztítják a muslica lárváit.

Szabadföldről gyűjtöttek parazitoidokat úgy, hogy muslicalárvákkal fertőzött gyümölcsöt raktak a csapdákba, majd kinevelték a rovarokat. laboratóriumban folytattak ellenőrző vizsgálatokat a parazitáltság fokának és hatékonyságának megállapítására.

A Pachycrepoideus vindemiae első európai észlelésével büszkélkedhetnek a bari kutatók, és ők azonosították először a világon a Leptopilina heterotomát, mint a pettyesszárnyú muslica parazitoidját. Kifejlesztették e két fürkészdarázs szaporítási módszerét is, így tenyésztett parazitoidokat tudnak kiengedni a veszélyeztetett ültetvényekbe.

Reményeik szerint legalább részlegesen vissza lehet szorítani a segítségükkel a kártételt, ami a 400 hektárnyi trentói bogyósültetvényekben 2010-ben félmillió, 2011-ben pedig 3 millió euróra rúgott.

A Pachycrepodeus vindemiae a pettyesszárnyú muslica bábjainak 53 százalékát megtámadta, a Leptopilina heterotoma pedig átlagosan minden negyedik, első vagy második fokozatú lárvába rakott tojást. További fürkészfajokat is találtak a muslicalárvákban vagy -bábokban, mégpedig az Asobara és Trichopria nemzetségből.

Eredményeik alapján az olasz kutatók szerint felére lehet csökkenteni a Drosophila suzukii által okozott kárt, ráadásul vegyszerhasználat nélkül. Igaz, ennek bizonyítására még szabadföldi ellenőrzést kell végezni.

Az intézetben dolgoznak a hasznosnak ítélt fürkészfajok tenyésztési módszerein, és vizsgálják a parazitákat megtámadó hiperparaziták faji összetételét és életét is. A rovartenyésztés módszerei más fajoknál is hasznosíthatók.

Ezekkel a biológiai módszerekkel nemcsak szermaradékmentes gyümölcsöt lehet termeszteni, hanem a környezetre is nagyon kedvező hatást gyakorol, ha nem pusztítjuk el széles hatású rovarölő szerekkel az ültetvényben élő rovarközösséget, amelyben többféle hasznos segítőtársra is bukkanhatunk.

A Kertészet és Szőlészet 36. számában további nemzetközi eredményekről olvashatnak.

Forrás: Kertészet és Szőlészet/magyarmezogazdasag.hu