Az idei debreceni Farmer Expón több szakmai konferenciát is tartottak, ezek közül az egyikben a zöldség- és gyümölcságazat munkaerőproblémáit tekintették át a meghívott előadók.
Ledó Ferenc, a FriutVeb elnöke szerint nem véletlen volt a témaválasztás, hiszen az ágazat megoldásra váró gondjai közül az egyik az akut munkaerő-hiány (a másik kettő pedig az öntözésfejlesztés és az áfacsökkentés).
Nyugatabbra vagy feketén
Azt, hogy mi vezetett idáig, azt áttekintésében Domján Erika, a FriutVeb ügyvezetője igyekezett megvilágítani. Általánosságban fő ok a csökkenő népesség, így egyre kevesebben kerülnek iskolai képzésbe, akik meg bekerülnek, azok is inkább a felsőoktatást célozzák meg, a szakmunkát ritkán választják életre szóló hivatásnak. Ugyancsak az okok közé tartozik, hogy egyre erősebb a belföldi és a külföldi elvándorlás – mint mondta, még a kertészeteknél alkalmazható középfokú végzettségűek és a képzettség nélküliek is el- illetve kivándorolnak.
A hazai mobilizációra pedig szerinte részben magyarázat a jelentős kereseti különbség: Budapesten, Pest megyében, Győr-Moson-Sopron megyében vagy Komárom-Esztergom megyében sokkal több bért tudnak kínálni más munkákban is, mint a kertészetekben erős Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Csongrád megyékben. De Domján Erika szerint
Beletörődés helyett
A munkaerő-helyzet pedig a vállalkozás eredményességén is megmutatkozik. Mint Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem GTK Üzemtani és Vállalati Tervezés Tanszék egyetemi docense, az Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (ÉKASZ) alelnöke rámutatott, minél nagyobb egy kultúra munkaerő-szükséglete, annál érzékenyebb lesz a munkabérre.
Ez szerinte azt is jelenti, hogy mivel magasabb bért kell kifizetni és mivel az eladások utáni bevételek nem emelkednek dinamikusan, kultúrától függően akár a nyereség 18-100 százaléka is elveszhet! Mindemellett hozamvesztéssel és a fejlesztések elmaradásával is lehet kalkulálni.
Megjegyezte, ez nem veszély, ez a realitás. Apáti Ferenc szerint ebbe a termesztők vagy beletörődnek, és akkor lassú sorvadásra lesznek ítélve, vagy hozamnövelésbe fognak, amihez pedig gépesítés, műszaki fejlesztés szükséges.
Megfelelő embert a megfelelő helyre és gépre
Ugyanakkor nem minden kultúra betakarítását lehet gépesíteni, legalábbis ezt magyarázta Dr. Takácsné Hájos Mária, a Debreceni Egyetem MÉK Kertészettudományi Intézete egyetemi docense. Mint mondta, csaknem teljesen gépesíthető a zöldbab, a zöldborsó és a csemegekukorica leszedése, míg a szabadföldi friss piaci zöldségek leszedése és az árukezelés is nagyrészt gépesíthető.
A többinél viszont szükség van élő munkaerőre. Úgy vélte, ha sikerül a megfelelő munkaerőt megtalálni, akkor a megtartásukra és a – modern technológiák, robotika felé irányuló – képzésükre kell törekedni inkább, mintsem az idénymunkások gyakori alkalmazására. Hozzátette, ha pedig az állandó munkavállalók megvannak, akkor lehet a gépesítésben (technológiaválasztásban) és fajtaválasztásban gondolkodni.
Az egyetemi docens szerint szükséges lenne kihasználni azt a helyzeti előnyt, hogy a hazai termőföld kevésbé terhelt növényvédő szerekkel és műtrágyákkal, és környezetkímélő gazdálkodást alkalmazva versenyképes zöldség- és gyümölcstermékekkel lehet jelen lenni a piacon.
Mennyi az annyi?
A zöldséggel foglalkozó vállalkozásnak munkaerő-szükségletével és annak költségvonatával kapcsolatban Ledó Ferenc a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének elnökeke elmondta: a szövetkezet 144 fő állandó dolgozót foglalkoztat – amelyből 59 fő segéd-, 29 fő szakmunkás –, a bruttó bérköltségük, közteherrel együtt, 442 millió forint. Rajtuk kívül alkalmazotti és szerződéses viszonyban 9 fő szaktanácsadó és minőségbiztosítási szakember végez munkát. A társaság egyéb szerződéses megbízási viszonyban áll azokkal, akik a könyvelési, könyvvizsgálói, munkavédelmi, jogi, piackutatási és exportértékesítési ügyeket viszik, ezekre 56 millió forintot fordított tavaly.
Ledó Ferenc hozzátette, a szövetkezet is inkább a teljes vagy részleges gépesítés irányába mozdul el. Így a fejlesztési elképzelések között szerepel a precíziós termesztés, az automatizálás segítése – ami magával hozza az élő munkaerő csökkentését –, korszerűsítés a posztharveszt területén, új gépek vásárlása a hatékonyság fokozásával. A távlati céljuk pedig egy gépesített központi válogató-osztályozó beüzemelése.
