A szervezet folyamatosan frissülő honlapján megadott számsorok alapján a Bács-Kiskun megyei Kaldenek Bt. és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Vitaleggs Kft. termékeiről van szó. A Kaldenek Bt. esetében egy tételben mutatott ki a Nébih vizsgálata fipronilt, míg a Vitaleggs termékeivel kapcsolatos vizsgálatban három szennyezett tétel érintett. A cég mezőhéki telephelyén az elmúlt napokban többször is megfordultak a Nébih ellenőrei, miután két tétel esetében megismételték a mintavételt. A hivatal egyébként a szennyezett árukészletek tekintetében – mindkét vállalkozás esetében – megtiltotta a termék forgalomba hozatalát és a telepről történő kiszállítást is, továbbá a termék visszahívását rendelte el. A két cég egyébként nem tartozik a kistermelők közé, hiszen a Vitaleggs napi 200 ezer darab tojást termel, amellyel a második legnagyobb hazai szereplő. A Kaldenek istállóit pedig napi 113 ezer tojás hagyja el.
A két magyar termelőn kívül külföldről is érkezett szennyezett tojáslé, az Eurovo Service olaszországi üzeméből. A Nébih a termék forgalomból történő kivonását rendelte el. Emellett egy romániai szállítmány vizsgálata van még folyamatban.
Az európai riasztási rendszeren (RASSF) keresztül két német szállítmány és egy magyar cég külföldről érkező termékei kerültek a hivatal célkeresztjébe, de ezekről később kiderült, hogy a fipronil-érintett termékek nem jutottak el Magyarországra.
A legfrissebb hírek szerint több esetben is feljelentést tesz ismeretlen tettesek ellen várhatóan a Nébih a fipronilos tojásszennyezési ügy magyarországi vonatkozásai miatt. Ezt a hivatal közölte az Agrárszektor.hu portállal.
Bár jelenleg is vizsgálják az európai botrányt okozó ügy magyarországi vonatkozásait, a hivatal tájékoztatása szerint a háttérben feltételezhetően az áll, hogy egyes hazai tojáspiaci szereplők tiltott, feketén beszerzett, illegális vagy hamisított készítménnyel kezelték állatállományaikat.
A közelmúltig 120 itthoni előállítású termékből vettek mintákat, amelyek közül 100 laboratóriumi mérését zárták le. A lezárt tételek közül tíz tartalmazott fipronilt határérték feletti mennyiségben.
Ahogy lapunk korábban beszámolt róla, a tojásszennyezéses botrány Hollandiából indult, miután egy ottani cég két növényi alapú termékbe, a DEGA–16-ba, valamint a Copper Boost elnevezésű készítménybe kevert illegálisan fipronilt. Ezt növényvédő szerekben, valamint állatgyógyászati készítményekben alkalmazzák hatóanyagként, rovarok és atkák ellen hatásos. A baromfitartó telepeken e hamisított készítményeket használták, így szennyeződhettek az itt termelt tojások.
Nagy kérdés ugyanakkor, hogyan jutott a tojástermelő üzemekhez, mivel az uniós szabályok értelmében élelmiszer-termelésben, sőt annak környezetében csak nagyon korlátozottan használható. Ahogy a Zoom.hu beszámolt róla a tojásbotrány kirobbanása előtt a Nébih nem vizsgálta a tojások fiproniltartalmát. A szervezet éppen az EU-s előírásokkal magyarázta, vagyis hogy tilos a közösségben bármilyen fiproniltartalmú szert használni az élelmiszer-termelésben, ezért nagy valószínűség szerint nem gondolta a Nébih, hogy egyáltalán keresni kell ezt az anyagot.
