A Földművelésügyi Minisztérium (FM) tájékoztatása szerint Fazekas Sándor az észtországi tanácskozáson elmondta: Magyarország álláspontja szerint a közös agrárpolitika szabályai nem nyújtanak kellően hatékony eszközöket a termelők jövedelembiztonságának fenntartásához. Úgy vélte, a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozása nehézkes, és csak néhány tagállam alkalmazza. Magyarországon például a kockázatkezelés állami alapként működik hatékonyan, ezzel szemben a közös agrárpolitika az önkéntesen szerveződő kölcsönös kockázatkezelési alapokat részesíti előnyben.
Magyarország 2012-ben komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert vezetett be, amely állami és társfinanszírozott támogatásból áll. A rendszer legfontosabb elemét jelentő agrárkár-enyhítési rendszerhez bizonyos területméret felett kötelező csatlakozniuk a termelőknek. A kárenyhítési alap forrásai a termelői hozzájárulásból és az ezt kiegészítő állami forrásokból állnak. Ezzel a konstrukcióval biztosítható a megfelelő méretű kockázatközösség és a hatékony kompenzációt fizető alap. Vidékfejlesztési támogatással működik jelenleg a mezőgazdasági biztosítások egyre nagyobb népszerűségnek örvendő díjtámogatása.
A miniszter hangsúlyozta,
Magyarország nem tartja jónak azt az uniós szinten felmerült elképzelést, amely szerint 2020 után a közvetlen kifizetésekből különítenénk el forrásokat a kockázatkezelésre.
A közvetlen támogatások pénzügyi keretét – a következő többéves költségvetésben – a jelenlegi szinten kellene meghatározni annak érdekében, hogy a gazdálkodók kiszámítható és biztos támogatáshoz jussanak – húzta alá Fazekas Sándor.
Az uniós mezőgazdasági miniszterek többsége egyetértett abban, hogy a 2013-as közös agrárpolitikai reformkor létrehozott krízistartalék nem képes megfelelően kezelni a válsághelyzeteket. Ráadásul ezt a termelői jövedelmek stabilitását adó közvetlen kifizetések terhére hozták létre.
A közlemény szerint a hozzászóló miniszterek többsége, Magyarországhoz hasonlóan, elutasította azt a megközelítést, hogy a közvetlen kifizetések csökkentésével kellene létrehozni közös válságkezelési alapot.
A Földművelésügyi Minisztérium folyamatosan felhívja a figyelmet a kockázatkezelési eszközök alkalmazásának fontosságára. Ennek eredményeképpen a gazdák egyre inkább kezdik felismerni az öngondoskodás jelentőségét.
A kormány a következő években a kockázatkezelési eszköztár továbbfejlesztését tervezi, amelynek keretében vidékfejlesztési források felhasználásával országos jégkármegelőző rendszer épül ki – tette hozzá a földművelésügyi miniszter.
