0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Mézzel-lélekkel a hazai fogyasztásnövekedésért

A méhészek az egész unióban egyértelmű eredetjelölési és a magyarhoz hasonló nyomonkövetési rendszer bevezetését javasolják, és azt, hogy a 2020 utáni KAP-ba kerüljön be a méhcsaládszámon alapuló közvetlen támogatás. Csömörön, Mervald József bemutató méhészetében tartott méhészeti látványosságokkal fűszerezett sajtótájékoztatót 2017. szeptember 6-án a NAK és az OMME.

Miközben az agrárkamara és a méhészegyesület elnökei a méhészkedés időszerű témáiról, az Európában jelen lévő hamis mézek visszaszorításáról, valamint a Mézzel-lélekkel kampányról beszéltek, a háttérben lévő kaptárokból a ragyogó napsütésben szelíden röpködtek a méhek.

Az 1941-ben alapított, mintegy 75 családos, közép-Boczonádi kaptáros bemutató méhészet és méhanya-nevelő telep a több lábon állás példája: mézet, méhanyákat, fertőtlenített műlépet, méhészeti termékeket, méhviasz gyertyákat termelnek és árusítanak, ezek 80 százalékát a háztól értékesítik. A fenti termelési szerkezet egyelőre kivétel a többnyire egyoldalúan méztermelésre berendezkedett magyar méhészeti ágazatban.

Az agrárkamarai választásokat 2012-2013-ban megnyerő Magosz egyik támogatója az Országos Magyar Méhészeti Egyesület volt, és a 2017. novemberi kamarai választásokon a Magosz és az OMME ismét egy listán szerepel. Joggal bízunk benne, hogy a méhészeknek a jövőben is lehetőségük lesz érdekeiket a NAK-on belül érvényesíteni – hangoztatta beszédében Győrffy Balázs, a kamara elnöke. A NAK és az OMME is sürgeti az Európai Unió döntéshozóit, hogy megfelelő szabályozással és ellenőrzésekkel lépjenek fel a főképp Kínából beáramló hamis méz ellen. Hozzátette: a két szervezet az egész unióban egyértelmű eredetjelölési és a magyarhoz hasonló nyomonkövetési rendszer bevezetését javasolja.

A NAK elnöke ismertette, hogy a kamara közreműködött az Erdős Norbert európai parlamenti képviselő (Európai Néppárt) által jegyzett Méz-jelentés elkészítésében, amely 2017. augusztus 31-én került az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága elé, ahol komoly támogatottságot kapott. Ennek értelmében az EP egységesen fel akar lépni a nemzetközi mézhamisítás és a méheket bizonyítottan károsító növény-védőszerek ellen is.

Az európai élelmiszerkönyvben egyértelműen szabályozni kellene azt, hogy a mézek csomagolásán pontosan szerepeljen: mely országokból származnak, szemben a mostani irányelvvel, amely szerint „EU-s tagországokból származó”, „EU-n kívüli országokból származó” felirat is megfelelő a mézeken – mondta Győrffy Balázs.

A NAK az utóbbi években szakmailag és anyagilag is támogatta a méhészeket. Jó példa erre a hazai termelői mézfogyasztás népszerűsítését célzó Mézzel-lélekkel kampány.

Szorgalmazzák azt is, hogy a 2020 utáni közös agrárpolitikába kerüljön be a méhcsaládszámon alapuló közvetlen támogatás.

A méhészeti ágazat évente 25-30 milliárd forintos termelési értéket állít elő, ám a méhészkedésnek a növények megporzásában megnyilvánuló közvetett hasznát ennek ötven-hatvanszorosára becsülik – fejtegette Bross Péter, az OMME elnöke. Az ágazatban 20 ezer méhtartó, családtagokkal és beszállítókkal együtt 100 ezer ember dolgozik.

A magyar méz tíz éve még ismeretlen volt az igényes japán piacon, ugyanakkor tavaly a felkelő nap országa már az 5. helyen állt a mézkivitelünkben. Noha az utóbbi években megduplázódott a hazai mézfogyasztás, mégis az európai rangsor második felében kullogunk. Jellemző, hogy míg itthon évi 7000 tonnányi méz fogyott, addig 2016-ban Olaszországban 6850 tonna magyar mézet „kentek vajas kenyérre” a taljánok.

Az OMME egyesület elnöke ismertette a nemrég lefolytatott magyarországi mézvizsgálatok eredményét, amely szerint 75 termelői és 43 bolti minta közül valamennyi magyar és természetes eredetű volt.

Forrás: Dögei Imre