Back to top

Még a techszektor is tanulhat a méhektől

A méhek, a lábukon található sajátos sűrű szőrzetének köszönhetően rendkívül hatékonyan képesek megtisztogatni testüket a ráragadt virágportól. A közelmúltban publikált kutatási eredmény segíthet a mikrocsipek, mikroszenzorok, vagy egyéb apró felületek tisztán tartásában.

Kora tavasztól késő őszig érdemes megállni a kaptárak előtt. Nem kevés információhoz juthatunk a röpdeszka megfigyeléséből. Ám az információgyűjtésen túl gyönyörködésre is lehetőségünk nyílik. Ezt persze minden méhész tudja és gyakorolja is, ha teheti. Egyszerűen csak figyeljük a ki-, beszálló méheket, vagy akár egy teleobjektív segítségével közelebbről is szemügyre vehetjük a szorgos rovarokat, amint különböző színű és árnyalatú virágporokat visznek be hátsó lábaikon a kaptárba..

 

csc_5983.jpg

gyüjtőméh pitypangon
Fotó: Hevesi Mihály

Az adott terület és a méhlegelő adottságaitól függően egész évben, vagy annak egy szakaszában láthatunk teljesen virágporos méheket visszaszállni a kaptárba. Közelről ezek a méhek szinte felismerhetetlenek, annyira belepi őket a virágpor. A képen látható méhecskét koratavasszal kaptam lencsevégre egy pitypangon, amikor  a méheknek a fiasítás neveléséhez nagy mennyiségben van szükségük méhkenyérre, amit virágpor és méz összekeverésével állítanak elő.

A virágpor egyébként a körülötte található kemény maghéj miatt önmagában emészthetetlen számukra (az ember számára is!), Azért keverik, illetve tárolják mézzel, rétegekben, hogy a tejsavbaktériumok megbontsák a számukra oly fontos fehérjeforrást.

Néha megfigyelhetjük, hogy a méhek hogyan fésülik át a testüket és gyűjtik csomóba a rajtuk lévő virágport, hogy a hátsó lábukon lévő „szőrtáskácskákba” gyömöszöljék. A továbbrepülés szempontjából különösen fontos, hogy szemüket hatékonyan megtisztítsák a rárakodó virágportól. Az igazi tisztítómunkára azonban a kaptáron belül kerül sor, közvetlenül a sejtekbe való betárolás előtt.

A méhek meglepően hatékonyan képesek magukat megtisztítani a virágportól. A Georgiai Technológiai Intézet kutatócsapata ezt most egy magas felbontású videón örökítette meg, melyet alaposan áttanulmányozott.

A méhek testük teljes felületét 2 perc alatt megtisztították, és nagyjából 15 000 virágporszemcsét távolítottak el magukról.

A lábak sűrű szőrzete olyan hatékonyan dolgozott, hogy a méheknek nem kellett kétszer végigseperniük ugyanazon a testfelületen. Lényeges megfigyelés, hogy a lábak szőrzetmintája különbözik pl. a szemek szőrzetmintájától. A szemeken nagyobb a távolság a szőrök között. A jelenség olyan, mintha egy sűrű fésű segítségével egy ritkább szálú hajkefét tisztogatnánk. Az eredményt a kutatók a Bioinspiration and Biomimetics című folyóiratban hozták nyilvánosságra.

A módszer, ahogy a méhek megtisztítják magukat a virágportól abban segíthet, hogy apró felületeket, mint amilyenek a mikrocsipeken, vagy mikroszenzorokon találhatóak, tisztán tudjunk tartani.

A videót itt lehet megnézni!

Forrás: 
Deutsches Bienenjorunal 9/2017 alapján

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöldségek és gyümölcsök lekövethetősége

A hazai zöldség-gyümölcs ágazat innovatív fejlesztését, versenyképességének növelését tűzte ki célul a Szent István Egyetem. A pályázati forrásokból megvalósuló K+F projekt fókuszában a kertészeti termékek eredetiségvizsgálata, tárolhatóságának javítása, illetve a hozzáadott érték növelése áll, különös tekintettel az élelmiszer-biztonságra.

Negyedannyi lehet a napraforgóméz Somogyban

Ami a napraforgómézet illeti, nem lesz jónak mondható év az idén Somogyban – mondta Nagy Csaba Zoltán, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület megyei szaktanácsadója. – E fajtából 6-10 kilogrammnál többet nem tudnak majd kivenni a méhészek egy-egy kaptárból, ami csak a töredéke például a Békés megyei tapasztalatoknak.

Miért szelídebb a házinyuszi a vadnyúlnál?

Egy vadnyúl azonnal menekül, ha ember tűnik fel a láthatáron. Házi rokona azonban némi élelem reményében a közelben marad. Egy új tanulmány alapján a háziasítás az állatok agyában idézett elő változásokat, amelynek segítségével alkalmazkodtak az új, ember-uralta környezethez.

Tömeges méhpusztulás hazánkban: a teljes ágazat kutatja a rejtély okát

Ahogy virágba borultak a napraforgótáblák, elkezdtek pusztulni a méhek – távol a kaptártól, a termőföldeken. A teljes körű vizsgálat elindult. Az agrárium minden szereplőjének érdeke, hogy kiderüljön, mi állhat az országos jelenség hátterében. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke foglalja össze a jelenlegi helyzetet és beszámol a következő lépésekről is:

Kiderült, miért fontosak a poszméhek

A poszméh populáció alakulása létfontosságú az agrárium és a biodiverzitás szempontjából is.A kisméretű, „virágport pazarló” méhfajok nem képesek hatékonyan pótolni a poszméheket a növények megporzásában és terméshozamának biztosításában egy friss kutatás szerint.

Csúcsra járatják a zöldségtermesztést Dubaiban

Két éven belül csúcstechnológiás eljárással termeszthetik a Dubai Nemzetközi Repülőtérről felszálló gépeken felszolgált zöldségeket. A növényeket egy zárt, úgynevezett függőleges farmon állítják majd elő, mely a világ legnagyobb ilyen jellegű üzeme lesz.

A farkasok békülékenyebbek, mint a kutyák

Úgy tűnik, hogy a farkasok jobban kezelik a konfliktusokat, mint a kutyák. A Bécsi Egyetem Messerli Kutatóintézetében fogságban tartott farkas falkákkal és menhelyi kutyákkal végzett kísérletek eredményeiről a Royal Society Open Science tudományos lapban jelent meg publikáció.

Érdemes négy-öt évente cserélni a búzafajta-szortimentet

A biológiai alapok adottak Vas megyében a versenyképes búzatermeléshez – hangzott el a NAK megyei szervezetének szokásos fajtabemutatóján. Itt többek között az is kiderült, hogy szükség van-e vagy sem sok búzafajtára.

Nemcsak az anyjuktól tanulnak a kutyakölykök

A nyolchetes kölyök kutyák egy új feladat megoldását az emberektől és felnőtt fajtársaiktól egyaránt képesek megtanulni - mutatták ki az ELTE Etológia Tanszékén működő Családi Kutya Program kutatói.

Télen is tevékeny méhek Skóciában

Múlt év januárjában Ann Chilcott skót méhész kinézett a nappalija ablakán és meglepetten tapasztalta, hogy méhei vizet szívogatnak az általa kihelyezett itatóból. A mohával és kövekkel kirakott edényt a dolgozók már korábban is látogatták, csakhogy a megfigyelés idején odakint meglepően alacsony, 5 °C alatti hőmérséklet uralkodott.