Back to top

Még a techszektor is tanulhat a méhektől

A méhek, a lábukon található sajátos sűrű szőrzetének köszönhetően rendkívül hatékonyan képesek megtisztogatni testüket a ráragadt virágportól. A közelmúltban publikált kutatási eredmény segíthet a mikrocsipek, mikroszenzorok, vagy egyéb apró felületek tisztán tartásában.

Kora tavasztól késő őszig érdemes megállni a kaptárak előtt. Nem kevés információhoz juthatunk a röpdeszka megfigyeléséből. Ám az információgyűjtésen túl gyönyörködésre is lehetőségünk nyílik. Ezt persze minden méhész tudja és gyakorolja is, ha teheti. Egyszerűen csak figyeljük a ki-, beszálló méheket, vagy akár egy teleobjektív segítségével közelebbről is szemügyre vehetjük a szorgos rovarokat, amint különböző színű és árnyalatú virágporokat visznek be hátsó lábaikon a kaptárba..

 

csc_5983.jpg

gyüjtőméh pitypangon
Fotó: Hevesi Mihály

Az adott terület és a méhlegelő adottságaitól függően egész évben, vagy annak egy szakaszában láthatunk teljesen virágporos méheket visszaszállni a kaptárba. Közelről ezek a méhek szinte felismerhetetlenek, annyira belepi őket a virágpor. A képen látható méhecskét koratavasszal kaptam lencsevégre egy pitypangon, amikor  a méheknek a fiasítás neveléséhez nagy mennyiségben van szükségük méhkenyérre, amit virágpor és méz összekeverésével állítanak elő.

A virágpor egyébként a körülötte található kemény maghéj miatt önmagában emészthetetlen számukra (az ember számára is!), Azért keverik, illetve tárolják mézzel, rétegekben, hogy a tejsavbaktériumok megbontsák a számukra oly fontos fehérjeforrást.

Néha megfigyelhetjük, hogy a méhek hogyan fésülik át a testüket és gyűjtik csomóba a rajtuk lévő virágport, hogy a hátsó lábukon lévő „szőrtáskácskákba” gyömöszöljék. A továbbrepülés szempontjából különösen fontos, hogy szemüket hatékonyan megtisztítsák a rárakodó virágportól. Az igazi tisztítómunkára azonban a kaptáron belül kerül sor, közvetlenül a sejtekbe való betárolás előtt.

A méhek meglepően hatékonyan képesek magukat megtisztítani a virágportól. A Georgiai Technológiai Intézet kutatócsapata ezt most egy magas felbontású videón örökítette meg, melyet alaposan áttanulmányozott.

A méhek testük teljes felületét 2 perc alatt megtisztították, és nagyjából 15 000 virágporszemcsét távolítottak el magukról.

A lábak sűrű szőrzete olyan hatékonyan dolgozott, hogy a méheknek nem kellett kétszer végigseperniük ugyanazon a testfelületen. Lényeges megfigyelés, hogy a lábak szőrzetmintája különbözik pl. a szemek szőrzetmintájától. A szemeken nagyobb a távolság a szőrök között. A jelenség olyan, mintha egy sűrű fésű segítségével egy ritkább szálú hajkefét tisztogatnánk. Az eredményt a kutatók a Bioinspiration and Biomimetics című folyóiratban hozták nyilvánosságra.

A módszer, ahogy a méhek megtisztítják magukat a virágportól abban segíthet, hogy apró felületeket, mint amilyenek a mikrocsipeken, vagy mikroszenzorokon találhatóak, tisztán tudjunk tartani.

A videót itt lehet megnézni!

Forrás: 
Deutsches Bienenjorunal 9/2017 alapján

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Már nem csak terv a Duna Régió Stratégia

A Duna régió stratégia céljainak megvalósításához támogatást nyert 54 projektből 11 magyar vezetéssel valósul meg, az összegből 18,2 millió euró magyar szervezeteknél hasznosul – mondta a Világgazdaságnak Joó István vízdiplomáciáért, vízipari exportért és a Duna régió stratégiáért felelős miniszteri biztos.

Milyen bort iszunk?

Tavaly 2,2 millió hektoliter bort engedtünk le a torkunkon, mintegy 315 milliárd forint értékben. Ebből a habzóborok piaca mennyiségileg 6,4 százalékkal, értékben pedig 9,5 százalékkal részesedik. De az is kiderült a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által végeztetett belföldi piackutatásból, hogy több a női borfogyasztó, ám a férfiak isznak többet éves szinten a hegy levéből.

Emberközpontú tudomány: terepen dolgozó erdészek

A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottsága Agrártudományok Szakbizottságának Erdészet és Vadgazdálkodási Munkabizottsága 2017. november 14-én a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozathoz kapcsolódóan „Erdészek a kutatásban” címmel rendezett konferenciát.

Támogatás amerikai kutatási együttműködésekhez

Egy amerikai program révén lehetőség nyílik kutatással, fejlesztéssel és innovációval foglalkozó szakemberek hálózatának kiépítésre. Ehhez Magyarországról is lehet csatlakozni, pályázni november 20-ig lehet.

A méhpempő titka

Még csak találgatjuk, hogy miért épp azt a petét, vagy korai stádiumban lévő lárvát választják ki a méhek, amelyiket kiválasztanak, hogy belőle méhanyát neveljenek. Az azonban szinte biztos, hogy a fiasítás táplálására használt méhpempő, a méhek garatmirigyében kiválasztott folyadék "tisztasága" határozza meg, hogy egy lárvából méhanya fejlődik-e vagy dolgozó méh.

Partnerség az agrárkutatás és a közép-európai gazdák fejlődéséért

Együttműködési megállapodást kötöttek a mezőgazdasági kutatások és tudományos tevékenységek összehangolására a visegrádi országok (V4) agrárkutatási intézményei. A közös problémákkal közösen kell szembe nézni - mondta el köszöntőjében Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.

Feltárult a leghatékonyabb erdőkárosító titka

A hazai erdőkben is gyakori tuskógombák genetikáját vizsgálták, hogy kiderítsék, milyen evolúciós örökség rejlik rendkívüli erdőkárosító képességeik mögött. Nagy László, továbbá szegedi, soproni és külföldi kutatótársainak a Nature Ecology & Evolutionben megjelent eredményei hosszabb távon a gombák elleni erdészeti védekezést, és a komplex soksejtűség eredetének megértését is segíthetik.

Hogyan növelhető a zöldségek antioxidáns-tartalma?

A Szent István Egyetemen már a 90-es évek óta vizsgálják a zöldségfélék beltartalmi értékeit, főként az antioxidáns hatással rendelkező fitonutriensek (tápanyagok) és a színanyagok alakulására kíváncsiak. A kutatások a gyakorlatban is hasznosítható eredményeket hoztak - tudtuk meg Helyes Lajostól, a SZIE Kertészeti Intézet igazgatójától, a kutatócsoport vezetőjétől.

Fókuszban a sovány és a kövér nyulak

Az idei Nyúltenyésztési Tudományos Napon Kaposvárott érdekes előadásokat hallhattunk az úgynevezett sovány és kövér nyulak termelésével, szaporodásával kapcsolatos vizsgálatok témakörében mind a hazai, mind a külföldi előadóktól.

Klímaváltozás: elhúzódó virágzásnál éheznek a méhek

Az Észak-Karolinai Állami Egyetem tudósai egy furcsa paradoxonba botlottak, miközben a Sziklás-hegység magasabb területein élő méheik életét kutatták.