Back to top

Még a techszektor is tanulhat a méhektől

A méhek, a lábukon található sajátos sűrű szőrzetének köszönhetően rendkívül hatékonyan képesek megtisztogatni testüket a ráragadt virágportól. A közelmúltban publikált kutatási eredmény segíthet a mikrocsipek, mikroszenzorok, vagy egyéb apró felületek tisztán tartásában.

Kora tavasztól késő őszig érdemes megállni a kaptárak előtt. Nem kevés információhoz juthatunk a röpdeszka megfigyeléséből. Ám az információgyűjtésen túl gyönyörködésre is lehetőségünk nyílik. Ezt persze minden méhész tudja és gyakorolja is, ha teheti. Egyszerűen csak figyeljük a ki-, beszálló méheket, vagy akár egy teleobjektív segítségével közelebbről is szemügyre vehetjük a szorgos rovarokat, amint különböző színű és árnyalatú virágporokat visznek be hátsó lábaikon a kaptárba..

 

csc_5983.jpg

gyüjtőméh pitypangon
Fotó: Hevesi Mihály

Az adott terület és a méhlegelő adottságaitól függően egész évben, vagy annak egy szakaszában láthatunk teljesen virágporos méheket visszaszállni a kaptárba. Közelről ezek a méhek szinte felismerhetetlenek, annyira belepi őket a virágpor. A képen látható méhecskét koratavasszal kaptam lencsevégre egy pitypangon, amikor  a méheknek a fiasítás neveléséhez nagy mennyiségben van szükségük méhkenyérre, amit virágpor és méz összekeverésével állítanak elő.

A virágpor egyébként a körülötte található kemény maghéj miatt önmagában emészthetetlen számukra (az ember számára is!), Azért keverik, illetve tárolják mézzel, rétegekben, hogy a tejsavbaktériumok megbontsák a számukra oly fontos fehérjeforrást.

Néha megfigyelhetjük, hogy a méhek hogyan fésülik át a testüket és gyűjtik csomóba a rajtuk lévő virágport, hogy a hátsó lábukon lévő „szőrtáskácskákba” gyömöszöljék. A továbbrepülés szempontjából különösen fontos, hogy szemüket hatékonyan megtisztítsák a rárakodó virágportól. Az igazi tisztítómunkára azonban a kaptáron belül kerül sor, közvetlenül a sejtekbe való betárolás előtt.

A méhek meglepően hatékonyan képesek magukat megtisztítani a virágportól. A Georgiai Technológiai Intézet kutatócsapata ezt most egy magas felbontású videón örökítette meg, melyet alaposan áttanulmányozott.

A méhek testük teljes felületét 2 perc alatt megtisztították, és nagyjából 15 000 virágporszemcsét távolítottak el magukról.

A lábak sűrű szőrzete olyan hatékonyan dolgozott, hogy a méheknek nem kellett kétszer végigseperniük ugyanazon a testfelületen. Lényeges megfigyelés, hogy a lábak szőrzetmintája különbözik pl. a szemek szőrzetmintájától. A szemeken nagyobb a távolság a szőrök között. A jelenség olyan, mintha egy sűrű fésű segítségével egy ritkább szálú hajkefét tisztogatnánk. Az eredményt a kutatók a Bioinspiration and Biomimetics című folyóiratban hozták nyilvánosságra.

A módszer, ahogy a méhek megtisztítják magukat a virágportól abban segíthet, hogy apró felületeket, mint amilyenek a mikrocsipeken, vagy mikroszenzorokon találhatóak, tisztán tudjunk tartani.

A videót itt lehet megnézni!

Forrás: 
Deutsches Bienenjorunal 9/2017 alapján

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fejlesztés nélkül nincsen fejlődés

A magyar mezőgazdaság versenyképességének, jövőjének biztosításához szükséges a kutatás-fejlesztés és az innováció – jelentette ki Feldmann Zsolt. Az FM agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára az OMÉK „Az innovációs gyakorlatok a mezőgazdaságban” című konferenciáján kiemelte a „hálózatosodást”, ami más országokban már bevett gyakorlat.

A Kárpát-medence tanyái

A gazdálkodás színtere, egyben lakóhely is volt egykoron a tanya. A háború után, a téesz-szervezések időszakában megpecsételődött a tanyák sorsa, hiszen útban voltak a nagy táblák kialakításakor. Csupán egy részük maradt fenn.

Az ESA 7. Földmegfigyelési Haladó Tanfolyama a gödöllői Szent István Egyetemen

Az Európai Űrügynökség (ESA) “Operatív Küldetések Tudományos Hasznosítása” (Scientific Exploitation of Operational Missions) programjában tartott haladó szintű, földmegfigyelési adatok felhasználását célzó tanfolyamok keretében 74 fiatal tudós 30 országból, köztük 20 magyar, egy egyhetes továbbképzésre gyűlt össze szeptember elején Gödöllőn, a Szent István Egyetemen.

A jövő szuperélelmiszere az alga

Az IKEA-hoz tartozó külső innovációs laboratórium, a Space10 három fiatal építésszel együttdolgozva alkotta meg azt a négy méter magas bioreaktor-dómot, melyben mikro-algákat lehet termelni. A dómot múlt héten helyezték el a CHART Art Fair művészeti kiállításon.

Közös kutatási projektet indított a Pick és a szegedi egyetem

A hentesáru- és szárazárugyártás új eljárásmódjainak kidolgozása érdekében indított közös kutatás-fejlesztési projektet 1,71 milliárd forintos uniós támogatással a Pick Szeged Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) – közölte a Bonafarm csoport.

Az ártéri erdők őshonos fafajainak génmegőrzése

„A megváltozott környezeti feltételek mellett az erdőgazdálkodás és a természetvédelem céljainak összehangolása a génmegőrzés és a növénynemesítés tekintetében fontos szakmai feladat.” – emelte ki Ugron Ákos Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős helyettes államtitkára Tolnaszigeten, a Gemenc Zrt. és a NÉBIH közös fajtabemutatóján.

Klímakutatással a mezőgazdaságért

A Kaposvári Egyetem hallgatóbarát, modern szolgáltató és kutató egyetemként ismert és elismert hazai és nemzetközi szakmai körökben, amire rá is szolgált az utóbbi évek, évtizedek fejlesztéseivel. Az egyetem, és elsősorban az Agrár- és Környezettudományi Kara volt az elindítója, és kezdettől fogva résztvevője is a mára országossá vált Kaposvári Állattenyésztési Napoknak.

A húsosabb paradicsom titka

Amerikai kutatók azonosították azt a gént, ami paradicsom méretéért és húsvastagságáért felelős. A kutatásban visszanyúltak az ősparadicsom fajtákhoz is, hogy bizonyítsák, az ember komoly hatással volt a mutáció kialakulására.

Elképesztő dologba száll be Bill Gates: felejtsd el a csirkehúst, ahogy eddig ismerted

Milliárdos befektetők, köztük Bill Gates és Richard Branson érdeklődését is felkeltette az a startup, amely nem a hagyományos úton, állatok levágásával, hanem laboratóriumi úton, állati sejtekből hozná létre azt a borjú vagy éppen csirkehúst, amit a boltokban megvehetünk - számol be a hírről a Bloomberg.

A dió az agyműködés befolyásolásával segíthet lefogyni

Az már ismert, hogy az egészséges életmódhoz szükséges tápanyagokkal teli dió a teltségérzet elősegítésével gátolja a túlzott mértékű evést. Izraeli kutatók egy új agyi leképezési (MRI) vizsgálatban kimutatták, hogy a dió fogyasztása az agyban aktivál egy olyan területet, amely kapcsolatban áll az éhség és étvágy szabályozásával.