Back to top

Még a techszektor is tanulhat a méhektől

A méhek, a lábukon található sajátos sűrű szőrzetének köszönhetően rendkívül hatékonyan képesek megtisztogatni testüket a ráragadt virágportól. A közelmúltban publikált kutatási eredmény segíthet a mikrocsipek, mikroszenzorok, vagy egyéb apró felületek tisztán tartásában.

Kora tavasztól késő őszig érdemes megállni a kaptárak előtt. Nem kevés információhoz juthatunk a röpdeszka megfigyeléséből. Ám az információgyűjtésen túl gyönyörködésre is lehetőségünk nyílik. Ezt persze minden méhész tudja és gyakorolja is, ha teheti. Egyszerűen csak figyeljük a ki-, beszálló méheket, vagy akár egy teleobjektív segítségével közelebbről is szemügyre vehetjük a szorgos rovarokat, amint különböző színű és árnyalatú virágporokat visznek be hátsó lábaikon a kaptárba..

 

csc_5983.jpg

gyüjtőméh pitypangon
Fotó: Hevesi Mihály

Az adott terület és a méhlegelő adottságaitól függően egész évben, vagy annak egy szakaszában láthatunk teljesen virágporos méheket visszaszállni a kaptárba. Közelről ezek a méhek szinte felismerhetetlenek, annyira belepi őket a virágpor. A képen látható méhecskét koratavasszal kaptam lencsevégre egy pitypangon, amikor  a méheknek a fiasítás neveléséhez nagy mennyiségben van szükségük méhkenyérre, amit virágpor és méz összekeverésével állítanak elő.

A virágpor egyébként a körülötte található kemény maghéj miatt önmagában emészthetetlen számukra (az ember számára is!), Azért keverik, illetve tárolják mézzel, rétegekben, hogy a tejsavbaktériumok megbontsák a számukra oly fontos fehérjeforrást.

Néha megfigyelhetjük, hogy a méhek hogyan fésülik át a testüket és gyűjtik csomóba a rajtuk lévő virágport, hogy a hátsó lábukon lévő „szőrtáskácskákba” gyömöszöljék. A továbbrepülés szempontjából különösen fontos, hogy szemüket hatékonyan megtisztítsák a rárakodó virágportól. Az igazi tisztítómunkára azonban a kaptáron belül kerül sor, közvetlenül a sejtekbe való betárolás előtt.

A méhek meglepően hatékonyan képesek magukat megtisztítani a virágportól. A Georgiai Technológiai Intézet kutatócsapata ezt most egy magas felbontású videón örökítette meg, melyet alaposan áttanulmányozott.

A méhek testük teljes felületét 2 perc alatt megtisztították, és nagyjából 15 000 virágporszemcsét távolítottak el magukról.

A lábak sűrű szőrzete olyan hatékonyan dolgozott, hogy a méheknek nem kellett kétszer végigseperniük ugyanazon a testfelületen. Lényeges megfigyelés, hogy a lábak szőrzetmintája különbözik pl. a szemek szőrzetmintájától. A szemeken nagyobb a távolság a szőrök között. A jelenség olyan, mintha egy sűrű fésű segítségével egy ritkább szálú hajkefét tisztogatnánk. Az eredményt a kutatók a Bioinspiration and Biomimetics című folyóiratban hozták nyilvánosságra.

A módszer, ahogy a méhek megtisztítják magukat a virágportól abban segíthet, hogy apró felületeket, mint amilyenek a mikrocsipeken, vagy mikroszenzorokon találhatóak, tisztán tudjunk tartani.

A videót itt lehet megnézni!

Forrás: 
Deutsches Bienenjorunal 9/2017 alapján

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Atkamentes méhészkedés a láthatáron!

Néhány napja publikálta a Hohenheimi Egyetem méhészeti tanulmányát a Nature magazin: rátaláltak a varroa, a méheken élősködő atka elleni rendkívül hatékony szerre, mely nem más, mint a lítium-klorid (LiCl). A hír tűzvészként terjedt el a német hírportálokon. Ez a bejelentés ugyanis olyan, mintha a rákkutatásban találtak volna végérvényes gyógyulást hozó és mindenki számára elérhető gyógyszert.

A méheknek sem tett jót az enyhe idő

Az utóbbi hetek enyhe időjárása becsapta a természetet, így a méheket is. A plusz fokokban kiröpültek a kaptárakból, elkezdtek dolgozni, tisztulni. A lehűlés az állomány egy részének pusztulásához vezethet, ilyen időben az atkák kártételének esélye is megnő – tudta meg a szoljon.hu Buczkó Endre tószegi méhésztől.

A lepke volt előbb vagy a virág?

Már legalább 200 millió éve élnek lepkék a Földön, derítette ki egy amerikai-német-holland kutatócsoport németországi ősi kőzetekben talált kitinpikkely-fosszíliák elemzése alapján. Ez azt jelenti, hogy az eddig véltnél 70 millió évvel korábban éltek pikkelyesszárnyúak bolygónkon, írja a BBC-re hivatkozva az MTI.

Felpörög a magyar klímakutatás

Cselekvő zöldpolitikára, ezen belül olyan szemléletformáló fejlesztésekre van szükség, mint a KlimAdat projekt, amely az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezését szolgálja - mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára szerdán Budapesten, a projekt nyitórendezvényén.

Korszerű laboratórium a növényszaporítás szolgálatában

Modern laboratóriumi rendszert alakítottak ki a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetében, amelyben a mikroszaporítással előállított, in vitro növények akklimatizációja akár száz százalékos túlélési aránnyal megvalósítható.

Új világnapot ünnepelhetünk

A FAO, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, üdvözli az ENSZ Közgyűlés határozatát a családi gazdálkodás nemzetközi évtizedének meghirdetéséről, az illegális halászat elleni figyelemfelhívó napról, és a tevefélék, illetve a hagyományos halászat és akvakultúra nemzetközi évéről.

Fontos természetvédelmi kérdést tisztáztak magyar kutatók

Minél nagyobb magjai vannak egy növényfajnak, annál szűkebb az elterjedési területe - ezt a hipotézist igazolták az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport munkatársai legújabb kutatásukban.

Jégvihart imitáltak egy amerikai erdőben

Amerikai tudósok vizet permeteztek egy kísérleti erdőre egy hideg éjszaka, hogy a jégviharok és a klímaváltozás hatásait tanulmányozzák, írja az MTI. A víz órákon belül ráfagyott a faágakra, mintha valóban jégvihar csapott volna le az erdőre. Az eredményekről az amerikai mezőgazdasági társaság (American Society of Agronomy) közelmúltban tartott tampai konferenciáján számoltak be.

A korhatáros trófeavadászattal kisebb a kihalás kockázata

A veszélyeztetett fajok jó adottságú hímjei öt százalékának kiirtása az egész populációt elpusztíthatja a Biological Sciences című tudományos lap friss számában megjelent kutatás alapján. A trófeavadászok kedvelt célpontjai ugyanis általában a legjobb génállománnyal rendelkező hímek - idézte a tanulmányt a BBC News.

Egyes méhek „jobbszárnyasok” míg mások inkább „balszárnyasok”

Ausztrál tudósok fedezték fel, hogy a méheknek is lehetnek preferált „jobb-vagy balkezes” repülési irányaik. Amíg azonban az embereknél több a jobbkezes, addig a méhek közt egyenlően oszlanak meg a jobb és baloldalt preferálók.