A kedvező klimatikus viszonyok alapjaiban nem változtak, és szigetszerűen, de a szaktudás is rendelkezésre áll, a betakarításhoz, az állományok gyommentesen tartásához, kézi beporzásához , szelekciójához szükséges kézimunkaerő hiánya azonban gátja vetőmag-termelésnek – hangsúlyozta Pavelka Árpád. De nem csak kevés, drága is a kézi munka, főként a legnagyobb versenytársakkal, Kínával, Thaifölddel, Indiával összehasonlítva. Nem kedvez a vetőmag-termeltetésnek az alapjaiban átalakult birtokszerkezet sem, kevés a jó kultúrállapotban lévő, kellően izolált, 1-2 hektáros terület.
A zöldségfajok többségénél előtérbe került hibridizáció a vetőmag-termeltetés technológiáját is átalakította. A kézi beporzáshoz még több kézimunkaerőre lenne szükség, és a művelet sokkal több figyelmet, energiát igényel, mint a szabadelvirágzású fajtáknál. Nem utolsósorban az életforma és a jövedelemigények is gyökeresen változtak.
Jelenleg a borsó szinte egyetlen állandó szereplője a hazai vetőmag-termelésnek. Nem lebecsülendő a hagymavetőmag-termelése sem, és az utóbbi évtizedben lendületesen fejlődött a csemegekukoricáé is.
A paprikahibridekből termelünk még vetőmagot, és talán e téren a legnagyobb a lehetőségünk a bővülésre.
A kertészeti árutermesztés helyzetének változása akár kedvezhet is a zöldségvetőmag-termelésnek.
A kiskereskedelem koncentrációjával ugyanis várhatóan egyre több, mindössze 2-3 fóliában, pár ezer négyzetméteren például paprikát, paradicsomot hajtató kertész szorul ki a piacról. Ők az árutermelés helyett, néhány családtag összefogásával, a fajtatulajdonostól kapott naprakész technológiai ismeretekkel felvértezve, és persze kellő gondossággal termeszthetnének vetőmagot.
Nagy kézimunkaerő-igényéből adódóan a zöldségvetőmag-termelés fontos szerepet játszhat a vidéki foglalkoztatásban, így megérdemelt helyet kaphatna az országos kertészeti stratégiában is – hangsúlyozta Pavelka Árpád.