0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Miért nem virágzik továbbra is a hazai vetőmagágazat?

Messze nyúló hagyományai vannak a hazai zöldség- és virágvetőmag-termesztésnek, mára azonban a termőterület a töredékére szűkült. Az okokat és lehetőségeket Pavelka Árpád, a Vetőmag Szövetség és Terméktanács zöldség szekciójának elnöke foglalta össze a Kertészet és Szőlészet 37. számának Szaporítóanyag mellékletében.

A kedvező klimatikus viszonyok alapjaiban nem változtak, és szigetszerűen, de a szaktudás is rendelkezésre áll, a betakarításhoz, az állományok gyommentesen tartásához, kézi beporzásához , szelekciójához szükséges kézimunkaerő hiánya azonban gátja vetőmag-termelésnek – hangsúlyozta Pavelka Árpád. De nem csak kevés, drága is a kézi munka, főként a legnagyobb versenytársakkal, Kínával, Thaifölddel, Indiával összehasonlítva. Nem kedvez a vetőmag-termeltetésnek az alapjaiban átalakult birtokszerkezet sem, kevés a jó kultúrállapotban lévő, kellően izolált, 1-2 hektáros terület. 

A zöldségfajok többségénél előtérbe került hibridizáció a vetőmag-termeltetés technológiáját is átalakította. A kézi beporzáshoz még több kézimunkaerőre lenne szükség, és a művelet sokkal több figyelmet, energiát igényel, mint a szabadelvirágzású fajtáknál. Nem utolsósorban az életforma és a jövedelemigények is gyökeresen változtak.

Jelenleg a borsó szinte egyetlen állandó szereplője a hazai vetőmag-termelésnek. Nem lebecsülendő a hagymavetőmag-termelése sem, és az utóbbi évtizedben lendületesen fejlődött a csemegekukoricáé is. 

A paprikahibridekből termelünk még vetőmagot, és talán e téren a legnagyobb a lehetőségünk a bővülésre.

A kertészeti árutermesztés helyzetének változása akár kedvezhet is a zöldségvetőmag-termelésnek. 

A kiskereskedelem koncentrációjával ugyanis várhatóan egyre több, mindössze 2-3 fóliában, pár ezer négyzetméteren például paprikát, paradicsomot hajtató kertész szorul ki a piacról. Ők az árutermelés helyett, néhány családtag összefogásával, a fajtatulajdonostól kapott naprakész technológiai ismeretekkel felvértezve, és persze kellő gondossággal termeszthetnének vetőmagot.

A szerződésből adódóan nincs értékesítési  kockázat, és nagyobb beruházásra sincs szükség.

Nagy kézimunkaerő-igényéből adódóan a zöldségvetőmag-termelés fontos szerepet játszhat a vidéki foglalkoztatásban, így megérdemelt helyet kaphatna az országos kertészeti stratégiában is – hangsúlyozta Pavelka Árpád.

Forrás: Kertészet és Szőlészet/magyarmezogazdasag.hu