Back to top

Barna medvék jártak Borsodban

Barna medvék nyomait fedezték fel néhány nappal ezelőtt Kánó határában, a települést Ragállyal összekötő út közelében.

Az anyamedve és bocsa egy erdei úton Kánó és Imola között járt. Az Aggteleki Nemzeti Park szerint az sem zárható ki, hogy a bocs a már Magyarország területén született - írja az Észak-Magyarországra hivatkozva az MTI.

A nemzeti park őrszolgálati osztályvezetője az újságnak elmondta: a medvék kóborolnak, egy nap alatt tíz-harminc kilométert is megtehetnek, és az is lehet, hogy már elmentek.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Baglyok a városban

Az erdei fülesbaglyok megjelenése a belvárosban szokványos jelenségnek számít a téli időszakban. A lakott területek kedvezőbb mikroklímája és a baglyokra is veszélyt jelentő ragadozók hiánya komoly vonzerőt jelent ennek az éjjeli ragadozó madárnak. Általában a belterületek parkjaiban találnak nappalozásra alkalmas örökzöldeket.

Vigyáznak az év madarára Baranyában

Az év madarának választott vándorsólyom Baranyában jó ideje megtelepedett, fiókákat is rendszeresen nevelnek ezek a ritka ragadozók. A különös értéke miatt azonban hétpecsétes titokként őrzik a fészkelőhelyek adatait a természetvédők, alapos okuk van az óvatosságra.

A hétvégén számolják a sasokat

Pénteken kezdődik és vasárnapig tart a Magyarországon telelő ragadozó madarak éves számlálását végző Országos Sasszinkron, amelynek keretében elkészülhet a Kárpát-medence első "sastérképe" is.

A vidra, aki félt a víztől

Két hétig volt a kifutóban és még csak a víz közelébe sem merészkedett. A minap azonban először az orrát dugta a vízbe, majd meg is mártózott a néhány fokos medencében a petesmalmi kis vidra, Kinga.

Dámvadban verhetetlenek vagyunk

Az őzekkel, vaddisznókkal akár a kirándulók is találkozhatnak, s növekszik a gímszarvasok létszáma is, a megye északkeleti részében élő dámszarvas-populáció pedig a legjobb minőségű a világon – mondta el dr. Szendrei László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszékének adjunktusa.

Egyre több a fekete réce hazánkban

Az utóbbi hetekben egyre több helyen találkozhatunk fekete récékkel. Így például a Dunán a Pilismaróti-öbölnél is láthatjuk néhány egyedből álló kisebb csapatát. Akik szeretnének ilyen ritka tengeri vendéget megfigyelni, azoknak érdemes kilátogatniuk a Duna és a Balaton partjára.

A rómaiak öröksége: a fácán

A fácán hazánkban a zárt erdőségek kivételével szinte mindenhol előfordul, bár országrészenként nagyon eltér az állománysűrűsége. Kirándulásaink során szinte természetesnek vesszük a színpompás kakasok és a lényegesen szerényebb, jól rejtő színű tyúkok jelenlétét. Nem is gondolunk arra, hogy ezen madarak ősei még a római korban emberi segédlettel érkeztek a Kárpát-medencébe.

Európai farkas-mese: mi lesz a happy end?

A farkasok visszatértek Európába, hála a komoly törvényi védelemnek. Azonban ennek nem mindenki örül, és a politikusok nehezen lavíroznak a természetvédelem és az állattenyésztők érdekeinek védelme között.

Távoli vidékek éjjeli ragadozói

Nem múlnak el Kaposvári Állattenyésztési Napok úgy, hogy ne látnánk valami olyan különlegességet, melyre hosszú esztendők múlva is visszaemlékezhetünk. Idén különösen a ritka, távoli földrészek madarainak szerelmesei örülhettek, hiszen Lóki György fősolymász jóvoltából például különféle egzotikus baglyokkal is megismerkedhettünk.

Komolyan kell venni az utakon a vadveszélyt

A 81-es számú főúton két ember is meghalt egy vaddisznó miatt. A hasonló esetek megelőzése érdekében szakmai fórumot tartottak Kisbéren.