Back to top

Zsinórmérték

Az év agráremberének, az Árpád-Agrár Zrt. elnök-vezérigazgatójának irodájában béke és nyugalom honol, nyugalom árad a házigazda Csikai Miklósból is. Az irodájában kerestük föl, hogy kitüntetéséhez gratuláljunk. 

A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje, Csongrád megye Alkotói díja, az Újhelyi Imre- és a Gábor Dénes-díj után ezt az elismerést hogyan fogadta?

 

Szívet melengető érzés volt már a jelölés is, aztán pedig a díjátadás. Tavaly nyáron kerestek meg, hogy elfogadom-e ha jelölnek, aztán kezdődött az internetes szavazás. Ötventagú zsűri választott ki kategóriánként 3 főt, közülük pedig én lettem az első. Nagyszabású, ünnepélyes estélyen adták át a díjat. Egymillió forint járt mellé, amit öt, számomra igen fontos szentesi közhasznú szervezetnek adományoztam.

Fotó: Biza Klára

Harmincnégy éve az Árpád kötelékében dolgozik, annak idején a KZR vezetőjeként találkoztunk

 

 A KZR az első zöldségtermesztési rendszer volt, amit holland mintára, Koródi tanár úr ötlete alapján, Dimény Imre miniszter támogatásával hoztunk létre Szentesen. Az akkor már működő „nagyokkal”, a KITE-vel és az IKR-rel szemben a szentesi Korai Zöldségtermesztési Rendszer a közös értékesítésre is szövetkezett, ami teljesen újszerű volt abban az időben, és az ma is. Beleillett az akkorra bennem már kialakult képbe, hogy olyan kis egzisztenciákkal, mint amilyenek mi kertészek is vagyunk, a világon mindenütt csak összefogással lehet eredményt elérni.

 

Hollandiában töltött egy évet, majd zöldségtermesztésben érintett nagyvállalatok, téeszek szaktanácsadójaként dolgozott.

 

Azon szerencsések egyike voltam, akik Koródi tanár úr szervezésében kiutazhattak Hollandiába, hogy társaimmal együtt lássuk, megtapasztaljuk azt, amit akkoriban Európa, köztük Magyarország is bámulattal figyelt: a kertészetüket.

Mellesleg hollandul is megtanultunk. A naaldwijki kutatóintézetben és magánkertészetben munkával töltött idő alatt megtanultuk, megértettük a lényeget, amit később magam is sokat hangoztattam: ha nem fejlesztesz, tűnj el a piacról! Ezt a szemléletet a magamévá tettem, alaposan „bevéstem”. Akkor is eszembe jutott, amikor hét évig szaktanácsadóként az országot járva csaknem minden magyarországi kertészetbe eljutottam.

 

Amikor itthon csak fóliaházakban gondolkodtak, az Árpádnál már üvegházakat építettek.

 

 Az 1960-ban megalakult Árpád Tsz valódi szövetkezet volt, a szó legnemesebb értelmében. Csak úgy lehetett bárki a tagja, ha előtte két évig alkalmazottként ott dolgozott. Engem 1983-ban, miután ledolgoztam a „próbaidőt”, fogadtak maguk közé a tagok. A zöldségtermesztés mellett állattenyésztés és gabonatermesztés is folyt, ám csakhamar világos lett, hogy Szentesen a kertészetnek kell fejlődnie. Minden adottság megvolt hozzá, jól működő termálkutak adták a fűtési energiát, a bolgárkertészektől pedig sok művelésmódot eltanultak. Jól jövedelmezett a zöldséghajtatás, és a kertészek biztosak voltak abban, hogy versenyképesek lehetnek. Igen, itt csak új üvegházakat építettünk, az akkor hozzáférhető NDK-s technológiával.

 

Az építkezés az utóbbi években újra napirendre került, fölgyorsult.

 

Magyarországon a hetvenes évek óta nem épült rendszerbe foglalt új üvegházi telep zöldséghajtatásra. Most összesen 40 hektár üvegházat üzemeltetünk termálvízfűtéssel. 2010 óta évenként két hektár új ház épült Szentesen, az Árpád-Agrár Zrt., a szentesi Paradicsom Kft. és a MasterPlant Kft. tulajdonában, a cégek külön-külön gazdálkodnak a saját területükön, az Árpád szolgáltatja hozzá a fűtési energiát.

 

Huszonhat éve lett az Árpád Tsz elnöke, majd elnök-vezérigazgatója az abból alakult Árpád-Agrár Zrt.-nek.

 

Az Árpád téeszben az akkori 1026 tag munkahelyi tanácskozása jelölte az elnököt. Engem Lóczi János utódjaként, négy jelölt közül nagy többséggel választottak meg. Amióta részvénytársasággá alakultunk, az igazgatóság és a tulajdonosok jelölik és választják a mindenkori tisztségviselőket. Sok vihart megértem itt és sok kemény szakmai megbeszélés folyt az évtizedek alatt. Történetének 56 esztendejében mindig pozitív volt az Árpád mérlegeredménye, ezért is jók most az alkupozícióink a bankokkal és más partnerekkel. Új termálkutat is fúratunk, hogy legyen elég energiánk a gyarapodó üvegházak fűtésére.

 

Volt a Magyar Agrárkamara elnöke is.

 

Az Antall-kormány hívta életre a köztestületi kamarákról szóló törvényt, akkor én képviseltem a MOSZ elnökségében a kertészeti ágazatot. Ők jelöltek a Magyar Agrárkamara elnökének, majd a megyék 400 küldöttje engem választott a két jelölt közül. Tizennégy évig több, más-más pártállású kormányt szolgáltunk tisztességgel, elnökként négy miniszterelnökkel is tárgyalhattam.

 

Számomra mindig a szakmai tisztesség volt a zsinórmérték, akkor is azt tartottam szem előtt.

 

 Van-e kapcsolata a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával?

 

A köztestületi Magyar Agrárkamara annak idején alapszabályban rögzítette, hogy akit háromszor egymás után elnöknek választanak, az örökös tiszteletbeli elnöke marad a kamarának. Engem ötször választottak elnökké abban a testületben, az említett alapszabályi tétel azonban úgy látszik már feledésbe merült, soha egyetlen ülésre vagy konferenciára sem hívtak el. Az Árpád-Agrár Zrt. pedig – szerintem az egyik legnagyobb tagdíjfizető a szervezetben – a kamara egyetlen osztályában sem kapott helyet. Még a lemondásom előtt az AKI-val karöltve kidolgoztuk az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló stratégiát, amit még az akkori ellenzék is jelentős szakmai eredménynek minősített és elismert. Két éven át dolgoztunk rajta, a megállapításai ma is érvényesek. Mi itt Szentesen úgy gondolkodunk, hogy a szentesi fejlesztésekről nekünk kell döntenünk, a helyi adottságainknak megfelelően. A zöldséghajtatással, palántaneveléssel megszerzett versenyképességünk megtartása érdekében a zöldségágazat kiemelt fejlesztése mellett döntöttünk.

 

Ebben nyilván a vegyszermentes termesztésnek is szerepe van. Hazánkban elsőként Szentesen vezették be az integrált növényvédelmet a zöldséghajtatásban.

 

Ma már nem is lehetnénk a piacon a paprikánkkal, paradicsomunkkal, ha nem a biológiai növényvédelmen alapuló, integrált növényvédelmet folytatnánk. Ha piacon akarunk maradni, akkor nincs más választásunk. A legszigorúbb higiénés előírások betartására törekszünk, a kéz és az eszközök fertőtlenítése, védőruházat viselése minden házban kötelező, a paradicsom és a palántanevelő házakba pedig már csak talpig védőöltözetben, gumikesztyűben lehet belépni. Minden dolgozótól szigorúan megköveteljük ezen intézkedések maradéktalan betartását. A legújabb, legkorszerűbb üvegházakban paradicsomból szeretnénk elérni a négyzetméterenkénti 55 kilogrammos hozamot.

 

Van erre remény?

 

 Igen. A korszerű termesztőberendezésekben és technológiával ugyanis megkétszerezhetjük a régebben épült üvegházak korábbi hozamait. Komoly kertész szakembergárdával dolgozunk, akiket a bérrendszerrel is igyekszünk motiválni. Nemcsak fürtös fajtákat, hanem 2 hektáron kiváló ízű koktélparadicsomot és szilva alakú paradicsomot is termesztünk. Az idén az Aldinak szállítunk átlátszó műanyagdobozokba mért, érett, piros bogyókat.

 

Jövőre újabb üvegházak építését tervezik Szentesen.

 

A kertészet fejlesztésére meghirdetett pályázatok keretében a három szentesi cég összesen hat hektár üvegház építését tervezi legértékesebb, legnagyobb helyi adottságunkra, a termálvízre alapozva.

 

Huszonhat éve rendszeresen újraválasztják, tehát bíznak önben, ön pedig rendre megvalósítja az elképzeléseiket.

 

 Valójában nem keresem, csak vállalom a kihívásokat,

 

és azt is tudom, hogy a vezetőnek empatikusnak is kell lennie. A technológia azonban nem demokrácia kérdése, abban nincs ellentmondás, különvélemény. Meggyőződésem, hogy a rendelkezésre álló uniós és nemzeti forrásokat nemcsak Szentesen, hanem Magyarországon mindenütt csak gazdaságfejlesztésre, értékteremtő munkahelyek létrehozására lenne szabad felhasználni.

 

Elégedett ember ön?

 

Igen. És szerencsés is vagyok, hogy soha nem kellett egy hétnél tovább olyan helyen dolgoznom, ahol nem szerettem, soha nem kellett „gúzsba kötve táncolnom”. Ma is minden nap örömmel jövök dolgozni. Az érettségi után nem akartam kertész lenni, ám az édesapám lelkész volt, ezért bizonyos szakmáktól, hivatásoktól eleve el voltam zárva, hiába álmodtam arról, hogy közgazdász vagy pedagógus lesz belőlem. Hálás vagyok Koródi tanár úrnak, aki elindított a zöldséghajtatás szép, de nem éppen egyszerű útján. Az egykor Hollandiát megjárt kollégáimmal szoros szakmai barátságot ápolunk, a családom, a feleségem pedig mindig támogatott, mellettem állt.

 

A szakmája a hobbija is, mondja, kedvenc időtöltése pedig a Bokroson lévő szőlőültetvénye és őszibarackosa. A gyümölcsös már húszéves is elmúlt, szakembert kívánna a további gondozása, de azt nem talál. Két nyugdíjas – az egyik kőműves, a másik asztalos – metszi a szőlőjét, amíg ő munkaidejében 40 hektár korszerű hajtatófelületen, több mint ezer partnerrel folytatott kapcsolaton, az exporton és a hazai áruházlánci beszállításokon tartja a szemét. Az irodája mindig nyitva áll a munkatársai előtt. Otthon pedig három lánya és tizenkét unokája várja.

 

Az Év Agrárembere díj magánkezdeményezés, a szavazás menete először internetes előszavazás, majd utána tizenegy kategóriában 50 fős zsűri választja ki a döntősöket, akik közül végül a zsűri és a kategóriagyőztesek szavazzák meg a győztest. Csikai Miklós lett a 2017. év agrárembere. A 2014-ben alapított díjra olyan agrárszakembereket lehetett jelölni, akik kimagasló szakmai teljesítményükkel és elhivatottságukkal a gazdaság és a társadalom tartóoszlopai.

 

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szebb és főleg olcsóbb termények: a bolgárkertészek titka

Az 1800-as évek végén Magyarországra települt, nagyobb, szebb és főleg olcsóbb terményeik miatt sokszor utált bolgár kertészcsaládok sikerének egyik titka az öntözés volt.

Két héttel hamarabb érkezik az őszibarack

Kajszibarackból nagyon gyenge, őszibarackból pedig átlag alatti termés válható idén a kora tavaszi erős fagy miatt - mondta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakmai igazgatója, Hunyadi István.

Az idei magyar dinnyeszezon számokban - videó

Idén a görögdinnye várható termésmennyisége 192 ezer tonna lesz, mintegy 5 százalékkal kevesebb a tavalyinál. Pedig az éves dinnyefogyasztás 10 éve fejenként csak 8-9 kilogramm volt, míg mostanában 13-15 kilogrammot eszünk évente.

Növényvédelmi előrejelzés – jégverés után rezezzünk

Terjed az alma- és körtevarasodás, az almamoly folyamatosan rajzik, erősödött a vértetűfertőzés, az őszibarack pedig lisztharmatosodik. Sajnos jég is volt, az érintett ültetvényekben azonnal kezelni kell a sebeket, mielőtt fertőzés súlyosbítja a bajt.

Rohamosan terjednek a pettyesszárnyú muslicák

Rohamos tempóban terjedt el világszerte, és az idei enyhébb, csapadékosabb nyáron Magyarországon is jelentős károkat okozhat a bogyós gyümölcsökben a pettyesszárnyú muslica.

Mégsem tűnik el a magyar málna

Szomorú hírrel volt tele a magyar sajtó néhány napig: eszerint kiveszőfélben van hazánkból a málna. Venyimen rácáfolnak, ahol Rendkívül finom termést hoznak az új nemesítésű málnafajták.

Egyre népszerűbb ez az egészséges gyümölcs

Napjainkban az áfonya iránti kereslet folyamatosan növekszik, hiszen a gyümölcs amellett, hogy finom, egészséges is, jól illik az egészségtudatos táplálkozás alapanyagai közé. Jó tudni azonban, hogy hazánkban kevés helyen terem meg. A vásárlók megtévesztésének megakadályozása érdekében a Nébih fokozottan ellenőrzi a hazai boltokban és piacokon eladásra kínált áfonya származását.

Meggy-exportban verhetetlenek vagyunk

Nagyot nőtt tavaly a meggy kivitele, az idén ugyanakkor visszaesésre számíthatnak a termelők. Nemcsak nálunk, hanem a versenytársainknál is bőséges volt az idei termés, így a külföldi érdeklődés is alacsonyabb a friss magyar alapanyag iránt.

Egészségesek az iskolakerti talajok

2017 végétől 2018 elejéig immár harmadik alkalommal zajlottak le sikeresen az Iskolakert-hálózat kertjeinek talajvizsgálatai. A Nébih tanakajdi laboratóriumának szakemberei 9 iskolakert 2-2 talajmintáját analizálták. Az iskolakertek egyéni kiértékelést és javaslatokat is kapnak a talajjal kapcsolatos további teendőikről.

Már a dinnyepiac sem a régi

Új fogyasztói igények jelentek meg a dinnyepiacon, a régebben ismert 8-10 kilós görögdinnyék helyett egyre inkább a kisebb, „fridzsiderdinnyéket” keresik a vevők, valamint népszerűek a magnélküli és sárgahúsú fajták is.