Back to top

A jövő szuperélelmiszere az alga

Az IKEA-hoz tartozó külső innovációs laboratórium, a Space10 három fiatal építésszel együttdolgozva alkotta meg azt a négy méter magas bioreaktor-dómot, melyben mikro-algákat lehet termelni. A dómot múlt héten helyezték el a CHART Art Fair művészeti kiállításon.

Fotó: Niklas Adrian Vindelev
Space10 szerint ez egy „élelmiszertermelő építészeti pavilon”. A futurisztikus dóm belsejében egy foto-bioreaktor van – egy olyan zárt rendszer, ami elősegíti a zöld mikro-algák magas hatékonyságú termelését.

A dómot múlt héten helyezték el a koppenhágai CHART ART Fair művészeti kiállításon azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet az algák jelentőségére, a jövő egyik lehetséges fenntartható szupernövényeként betölthető szerepére.

A mikro-alga tele van vitaminokkal, ásványi anyagokkal, és esszenciális aminosavakkal, a spenótnál ötvenszer több vasat, és a húsoknál kétszer több fehérjét tartalmaz.

„Az egyik terület, amit igyekszünk feltérképezni, az élelmiszerek jövője, és hogy hogyan tudnánk javítani az élelmiszer előállítás rendszerén” nyilatkozta a Space10. „Hiszünk benne, hogy az algák megoldást kínálhatnak a világ legnagyobb problémáira, beleértve az alultápláltságot és a klímaváltozást.”

Az Alga Dómot azután mutatták be az idei eseményen, hogy megnyerte a művészeti kiállítás építészeti versenyét. Az építészek - Aleksander Wadas, Rafal Wroblewski, és Anna Stempniewicz - a dóm tervezésében és megépítésében együttműködtek a Space10 biotechnológiával foglalkozó munkatársával, Keenan Pinto-val.

Az építmény kiválóan alkalmas arra, hogy társasági események helyszíne legyen.
Az építmény kiválóan alkalmas arra, hogy társasági események helyszíne legyen.
Fotó: Niklas Adrian Vindelev
„Ez az építmény nagyon hívogató, mégis a zárt forma védettséget kínál és a társasági élet számára egy oázist hoz létre” mondták az építészek.

A dómot egy 320 méteres feltekert csőrendszer öleli körbe, amit úszó mikro-algák töltenek meg. A vásár három napja alatt a szerkezet több, mint 450 liter mikro-algát termelt.

Hogy még élménydúsabb legyen, a látogatók a dómon belül megkóstolhatták a Space10 szakácsa, Simon Perez által kifejlesztett spirulina (=egy algafaj) csipszet.

A dómban növekvő mikro-algák.
A dómban növekvő mikro-algák.
Fotó: Niklas Adrian Vindelev
A koppenhágai központú stúdió indítványa szerint a jövőben több mikro-alga fajt lehetne használni, például:

  • tápanyagban gazdag alternatívaként szója helyettesítésre az állati takarmányokban,
  • a biodízelek fejlesztésében,
  • a légkörben lévő széndioxid és más üvegházgázok mennyiségnek csökkentésére,
  • olyan eljárások kidolgozására, mellyel az ipari szennyvizeket kezelhetnénk.

A látogatók a dómon belül megkóstolhatták a spirulina csipszet is.
A látogatók a dómon belül megkóstolhatták a spirulina csipszet is.
Fotó: Niklas Adrian Vindelev
„A mikro-algák segítségével felvehetnénk a harcot az alultápláltsággal, csökkenthetnénk a fosszilis energiahordozóktól való függésünket, megállíthatnánk az esőerdők pusztítását, javíthatnánk a levegő minőségét, és csökkenthetnénk a szennyezés mértékét” mondta a Space10 képviselője. „Képzeljünk el egy olyan lakóépületet, ami egy ehhez hasonló foto-bioreaktorral van felszerelve és nemcsak növelné a helyi oxigénszintet, spirulinát is termelne, amit a lakók felhasználhatnának táplálék kiegészítőként.”
A spirulinát kenyértésztába is bele lehet keverni, így például a hotdoghoz való kifli is készülhet belőle.
A spirulinát kenyértésztába is bele lehet keverni, így például a hotdoghoz való kifli is készülhet belőle.
Fotó: Niklas Adrian Vindelev

„Vagy képzeljük el, hogy a buszmegállókban algák vannak, melyek megkötik az üvegház gázokat a légkörből és közben spirulinát termelnek, amiből erősítő kenyeret lehet sütni az éhező családok számára” – tette hozzá.

Pinto úgy foglalta össze: „Végső soron, az Alga Dóm célja, hogy párbeszédet kezdeményezzen arról, hogyan tudnánk nagy mennyiségű tápanyagban gazdag élelmiszert előállítani a városainkon belül, hogyan tudnánk csökkenteni a bolygóra gyakorolt negatív hatásunkat, és hogyan használjuk a biológiát a világ legnagyobb problémáinak megoldására.”

A Space10-ről:

2015 novemberében indult el a Space10 az IKEA támogatásával, mely egy kutatási központ és kiállítási hely Koppenhágában. Termék prototípusokat tesztelnek, és igyekeznek megoldásokat találni a fogyasztók életminőségének javítására. Más élelmiszer-alapú projektjeik között volt egy vizuális kutatás is, ami során azt vizsgálták, hogy a következő 20 év élelmiszer modelljei milyen hatással lesznek a húsgolyóra. A stúdió víziója szerint a húsgolyók a jövőben mesterségesen növesztett állati szövetekből és ropogós rovar fehérjékből fognak készülni.

fotók: Niklas Adrian Vindelev.

https://www.dezeen.com/2017/09/10/ikea-space10-algae-producing-pavilion-copenhagen/

Forrás: 
www.dezeen.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Klímaváltozás és betegségek: növekvő kockázat?

A klímaváltozás tényével vitába lehet szállni, de nemigen érdemes. Abban valószínűleg mindenki egyetért, hogy az időjárás változékonysága minden korábbi mértéken túlmutat. A híradások gyakran szólnak a természeti erők által okozott jelentős anyagi veszteségekről – de mi a helyzet a csendes hadviselőkkel, a kórokozókkal? A megváltozott időjárás hogyan befolyásolja a növényi betegségeket?

Gyanúsan olcsó import tej került forgalomba

A Penny Market Kft. – többszörös előzetes egyeztetés ellenére – drasztikusan alacsony, 135 forintos áron dobott piacra egy szlovákiai import UHT tejet 2019. március 21-én, az üzletlánc ezzel a lépéssel a hazai tejfeldolgozóknak és tejtermelőknek hosszabb távon is jelentős károkat okozhat. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (TTT) ezért hatósági ellenőrzést kezdeményezett.

Klímaváltozás: a halak is költöznek

A természetes vizek szennyezettsége vagy kiszáradása, sőt még egyes madarak is veszélyeztetik hazánk őshonos halait. A klímaváltozás miatt az alföldi fajok a hegyvidékre vándorolnak, Hajdú-Bihar megye termálvizeiben viszont új közösséget találtak a Debreceni Egyetem kutatói.

Talajbaktérium, amelyik növényi anyagból állít elő műanyagot

A kísérletek során fásszárú növények sejtfalában található polimert bontotta le a módosított baktérium és a lebontási folyamatának végterméke egy PDC nevű vegyület lett - ez nagyon hasonlít a polietilén (PET) polimerhez, ám sokkal környezetbarátabb.

Már az élelmiszerlánc-biztonsági elemző rendszer is intelligens

Eredményesen lebonyolította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az „Intelligens Élelmiszerlánc-biztonsági Elemző Rendszer létrehozása” (INTEL) című, kétéves projektjét, amely a hivatal élelmiszerlánc-biztonsági elemző rendszerének korszerűsítését és az ügyfelek elektronikus ügyintézésének egyszerűsítését tette lehetővé.

Ízesített ásványvizek és újfajta likőrök fejlesztéséről állapodtak meg

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Szent István Egyetem (SZIE) és a Miskolci Likőrgyár Zrt. a magyar szeszesital-gyártás értéknövelő és fenntartható fejlesztése érdekében szerdán Budapesten.

Indul a medvehagymaszezon: nem mindegy, honnan és mennyit szedünk!

A medvehagyma – a hóvirág mellett – a kora tavaszi erdő egyik jellegzetes növénye. A vadfokhagymaként is ismert, jótékony hatású növény gyűjtési szezonja március végére, április elejére esik. Azonban nem mindegy, honnan és mennyit gyűjtünk ebből az erdei csemegéből.

A kormány is a minőségi sörök mellé állt

A sörágazat dinamikus fejlődésének fenntartása mellett a kormány törekszik a minőségi sörök piacának élénkítésére és a kézműves sörök szegmensének szélesítésére - mondta Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára szerdán, a XIII. Nemzetközi Sörverseny és Sörmustra beharangozó sajtótájékoztatón, Budapesten.

Népszerűsítik a vadhúsból készülő ételeket

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Országos Magyar Vadászkamara Baranya Megyei Szervezetei által közösen útjára indított eseménysorozat keretében a vadhúsfogyasztás népszerűsítésére gasztronómiai bemutatót tart Pécsett március 22-én – jelentették be az esemény szervezői közösen tartott sajtótájékoztató keretében.

Professzor: kevesebb sót használjon az élelmiszeripar!

Újabb tudós figyelmeztetett a sóbevitel mérséklésének hatására, Paul Elliott, az Imperial College London professzora ráadásul rendszerszintű változást sürget. Szerinte ha az élelmiszeripar nagyarányú sócsökkentést lépne meg, az emberéleteket menthetne.