Back to top

A jövő szuperélelmiszere az alga

Az IKEA-hoz tartozó külső innovációs laboratórium, a Space10 három fiatal építésszel együttdolgozva alkotta meg azt a négy méter magas bioreaktor-dómot, melyben mikro-algákat lehet termelni. A dómot múlt héten helyezték el a CHART Art Fair művészeti kiállításon.

algae-dome-space10-design_dezeen_2364_col_5.jpg

Fotó: Niklas Adrian Vindelev
Space10 szerint ez egy „élelmiszertermelő építészeti pavilon”. A futurisztikus dóm belsejében egy foto-bioreaktor van – egy olyan zárt rendszer, ami elősegíti a zöld mikro-algák magas hatékonyságú termelését.

A dómot múlt héten helyezték el a koppenhágai CHART ART Fair művészeti kiállításon azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet az algák jelentőségére, a jövő egyik lehetséges fenntartható szupernövényeként betölthető szerepére.

A mikro-alga tele van vitaminokkal, ásványi anyagokkal, és esszenciális aminosavakkal, a spenótnál ötvenszer több vasat, és a húsoknál kétszer több fehérjét tartalmaz.

„Az egyik terület, amit igyekszünk feltérképezni, az élelmiszerek jövője, és hogy hogyan tudnánk javítani az élelmiszer előállítás rendszerén” nyilatkozta a Space10. „Hiszünk benne, hogy az algák megoldást kínálhatnak a világ legnagyobb problémáira, beleértve az alultápláltságot és a klímaváltozást.”

Az Alga Dómot azután mutatták be az idei eseményen, hogy megnyerte a művészeti kiállítás építészeti versenyét. Az építészek - Aleksander Wadas, Rafal Wroblewski, és Anna Stempniewicz - a dóm tervezésében és megépítésében együttműködtek a Space10 biotechnológiával foglalkozó munkatársával, Keenan Pinto-val.

algae-dome-space10-design_dezeen_2364_col_28.jpg

Az építmény kiválóan alkalmas arra, hogy társasági események helyszíne legyen.
Az építmény kiválóan alkalmas arra, hogy társasági események helyszíne legyen.
Fotó: Niklas Adrian Vindelev
„Ez az építmény nagyon hívogató, mégis a zárt forma védettséget kínál és a társasági élet számára egy oázist hoz létre” mondták az építészek.

A dómot egy 320 méteres feltekert csőrendszer öleli körbe, amit úszó mikro-algák töltenek meg. A vásár három napja alatt a szerkezet több, mint 450 liter mikro-algát termelt.

Hogy még élménydúsabb legyen, a látogatók a dómon belül megkóstolhatták a Space10 szakácsa, Simon Perez által kifejlesztett spirulina (=egy algafaj) csipszet.

algae-dome-space10-design_dezeen_2364_col_8.jpg

A dómban növekvő mikro-algák.
A dómban növekvő mikro-algák.
Fotó: Niklas Adrian Vindelev
A koppenhágai központú stúdió indítványa szerint a jövőben több mikro-alga fajt lehetne használni, például:

  • tápanyagban gazdag alternatívaként szója helyettesítésre az állati takarmányokban,
  • a biodízelek fejlesztésében,
  • a légkörben lévő széndioxid és más üvegházgázok mennyiségnek csökkentésére,
  • olyan eljárások kidolgozására, mellyel az ipari szennyvizeket kezelhetnénk.

algae-dome-space10-design_dezeen_2364_col_0.jpg

A látogatók a dómon belül megkóstolhatták a spirulina csipszet is.
A látogatók a dómon belül megkóstolhatták a spirulina csipszet is.
Fotó: Niklas Adrian Vindelev
„A mikro-algák segítségével felvehetnénk a harcot az alultápláltsággal, csökkenthetnénk a fosszilis energiahordozóktól való függésünket, megállíthatnánk az esőerdők pusztítását, javíthatnánk a levegő minőségét, és csökkenthetnénk a szennyezés mértékét” mondta a Space10 képviselője. „Képzeljünk el egy olyan lakóépületet, ami egy ehhez hasonló foto-bioreaktorral van felszerelve és nemcsak növelné a helyi oxigénszintet, spirulinát is termelne, amit a lakók felhasználhatnának táplálék kiegészítőként.”

algae-dome-space10-design_dezeen_2364_col_1-1.jpg

A spirulinát kenyértésztába is bele lehet keverni, így például a hotdoghoz való kifli is készülhet belőle.
A spirulinát kenyértésztába is bele lehet keverni, így például a hotdoghoz való kifli is készülhet belőle.
Fotó: Niklas Adrian Vindelev

„Vagy képzeljük el, hogy a buszmegállókban algák vannak, melyek megkötik az üvegház gázokat a légkörből és közben spirulinát termelnek, amiből erősítő kenyeret lehet sütni az éhező családok számára” – tette hozzá.

Pinto úgy foglalta össze: „Végső soron, az Alga Dóm célja, hogy párbeszédet kezdeményezzen arról, hogyan tudnánk nagy mennyiségű tápanyagban gazdag élelmiszert előállítani a városainkon belül, hogyan tudnánk csökkenteni a bolygóra gyakorolt negatív hatásunkat, és hogyan használjuk a biológiát a világ legnagyobb problémáinak megoldására.”

A Space10-ről:

2015 novemberében indult el a Space10 az IKEA támogatásával, mely egy kutatási központ és kiállítási hely Koppenhágában. Termék prototípusokat tesztelnek, és igyekeznek megoldásokat találni a fogyasztók életminőségének javítására. Más élelmiszer-alapú projektjeik között volt egy vizuális kutatás is, ami során azt vizsgálták, hogy a következő 20 év élelmiszer modelljei milyen hatással lesznek a húsgolyóra. A stúdió víziója szerint a húsgolyók a jövőben mesterségesen növesztett állati szövetekből és ropogós rovar fehérjékből fognak készülni.

fotók: Niklas Adrian Vindelev.

https://www.dezeen.com/2017/09/10/ikea-space10-algae-producing-pavilion-copenhagen/

Forrás: 
www.dezeen.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vegán, vagy vegetáriánus?

A fogyasztók magas szintű egészségvédelmének megvalósítása mellett uniós jogszabály biztosítja, hogy a fogyasztók megfelelő tájékoztatást kapjanak, ami alapján élelmiszereket választanak vásárlásra és fogyasztásra.

Közös érdek az élelmiszerkönyv aktualizálása

Egyeztetés zajlott a Szent István Egyetem és a Magyar Húsiparosok Szövetsége között az élelmiszerkönyv lehetséges módosításáról.

Húst hússal esznek a magyarok

Mi magyarok még mindig nem figyelünk eléggé magunkra, húst eszünk hússal, keveset sportolunk, nem fogyasztunk elég zöldséget és gyümölcsöt - derül ki a Philadelphia legfrissebb reprezentatív kutatásából.

Díjazták a különleges rágcsálnivalót Dubajban is

Dubajban és Párizsban is rangos díjat nyert a Caramoon, a Mogyi saját fejlesztésű, karamell bevonatú pattogatott kukoricája.

Már nem csak terv a Duna Régió Stratégia

A Duna régió stratégia céljainak megvalósításához támogatást nyert 54 projektből 11 magyar vezetéssel valósul meg, az összegből 18,2 millió euró magyar szervezeteknél hasznosul – mondta a Világgazdaságnak Joó István vízdiplomáciáért, vízipari exportért és a Duna régió stratégiáért felelős miniszteri biztos.

Görögszéna magból fejlesztenek gyógyélelmiszert

A cukorbetegség megelőzésében és kiegészítő terápiájában lehet hasznos az a speciális gyógyélelmiszer, amelyet a Debreceni Egyetem ipari szereplőkkel közösen fejleszt. A kutatási projekt három évig tart, gyártást is terveznek.

Természet- és tájhű borok a Millenárison

Tizenegy borvidék csaknem 30 termelőjének több mint 100 természethű bora lesz kóstolható az 7. Mitiszol fesztiválon szombaton a Millenáris parkban, ahol számos, organikus alapanyagokat használó gasztrokiállító is várja a látogatókat.

Inkább csokit nassolunk, mint csipszet

Nem igazán tartják egészségesnek az édesipari termékeket a fogyasztók – derül ki a TÉT Platform reprezentatív felméréséből. A fiatalabbak azonban meglepően sokat áldoznak a cukorkákra, csokira a zsebpénzükből.

Európai szintű innováció a TájGazda minőségtanúsítási rendszer

Nemzetközi pályázaton indulhat egy magyar innováció, a TájGazda minőségtanúsítási rendszer. Ennek lényege, hogy a program képes tanúsítani a tájgazdálkodást, azaz a termék előállításánál a gazdák a táj adottságainak megfelelő módon termeltek és tartották az állataikat. Ez segíti a termőföld minőségének megőrzését, nem beszélve a kiváló beltartalmi értékekről.

Milyen bort iszunk?

Tavaly 2,2 millió hektoliter bort engedtünk le a torkunkon, mintegy 315 milliárd forint értékben. Ebből a habzóborok piaca mennyiségileg 6,4 százalékkal, értékben pedig 9,5 százalékkal részesedik. De az is kiderült a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által végeztetett belföldi piackutatásból, hogy több a női borfogyasztó, ám a férfiak isznak többet éves szinten a hegy levéből.