0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Tiszavirág életűek és matuzsálemek – a hüllők élettartama

Amikor hüllőket szerzünk be, az állatok különböző igényei mellett érdemes tájékozódni azok várható élettartamáról is. Kellemetlen meglepetés érhet bennünket, ha nem tudjuk előre, hogy az állat értékének akár többszörösét kitevő felszerelést csupán két évre vásároltuk.

Ám az is meggondolandó, hogy egy kisgyermeknek, pillanatnyi lelkesedése okán egy olyan állatot adjunk karácsonyra, amely felelősségteljes gondozást kíván, akár még a rákövetkező generációtól is.

Átlagban 10-20 évet élnek

Az állatok megfelelő tartás mellett általában hosszabb ideig élnek fogságban, mint vadonbéli társai, hiszen hiányoznak az olyan tényezők, mint pl. a ragadozók jelenléte vagy akár az éhezés. Nagy általánosságban elmondható, hogy a népszerűbb, fogságban gyakrabban tartott hüllőfajok átlagosan 10- 20 évet élnek. Az a megfigyelés is gyakran helytálló, hogy adott csoportból a kisebb termetű fajok hamarabb lesznek ivarérettek, de kevesebb ideig is élnek, mint nagyobb testű rokonaik. Egy apró anolisz nagyjából 5-8 évet élhet, míg a gyíkok köréből egy másik véglet, mondjuk egy nagytestű varánusz bőven 30 éven túl is eléldegélhet. Míg egy gabonasikló általában 15- 20, addig egy nagyobb óriáskígyófaj várhatóan 25-30 évig él. Persze e szabályszerűség alól is vannak ismert kivételek, hiszen a kistermetű leopárdgekkók között nem megy ritkaságszámba az, hogy egy 15 év fölötti életkorú nőstény még nemhogy él, de vígan szaporodik is.

A rövid életűek

A nagy általánosításokon túl nézzünk néhány említésre méltó, szélsőséges példát. Nagyon népszerű állatok a kaméleonok. Tudni kell azonban róluk, hogy nemcsak nehéz a tartásuk, de még a nagytestű fajok is átlagosan csak 1-3 évet élnek. Az ő stratégiájuk nem a hosszú élettartam, hanem az, hogy minél hamarabb szaporodóképesek legyenek, nagy létszámú utódot hozzanak létre, majd dolguk végeztével átadják a terepet az új generációnak. A rövid élettartam különösen a nőstényekre jellemző. Ők olykor már 6-7 hónapos korban is ivaréretté válhatnak, és többnyire hím jelenléte nélkül is kitermelik az olykor extrém mennyiségű tojásokat. Ezt gyakran meg is ismétlik. Ez a nagy igénybevétel kimeríti tartalékaikat, általában kalciumhiányosak lesznek, és még jó ellátás mellett sem élik túl sokkal a tojásrakások időszakát. Tehát, ha kedvtelésből, egy állatot szeretnénk tartani, akkor nagytestű kaméleonokból hímet válasszunk, ők tovább élnek. Ha az állatot sikerül rászoktatnunk arra, hogy csipeszről egyen és fecskendőből igyon, akkor tovább életben maradhat. Az öregedő kaméleonok nyelve ugyanis idővel alkalmatlanná válik arra, hogy vadásszanak vele. Tudomásom van olyan sisakos kaméleonról, amely az előbb ajánlott megoldásnak köszönhetően megélte a 8. életévét is.

184 éves rekorder

A „tiszavirág életű” kaméleonok után a másik végletet a nagytestű szárazföldi teknősök képviselik. A legidősebb regisztrált élettartamú – egyébként Jonathan névre hallgató – aldabrai óriásteknős 184 éves.

Fontos hangsúlyozni, hogy állataink a természet által előirányzott élettartamot csak akkor képesek kitölteni, ha odaadóan és főként szakszerűen gondozzuk őket. Ez a hüllőkre különösen igaz, hisz betegségeik túlnyomó hányada tartási hibából ered. Továbbá mindig mérlegeljük, hogy egy hanyatló, esetleg megromlott életminőségű idős állatot érdemes-e erőltetetten életben tartani. A hüllők ritkán adnak ki hangokat, rossz közérzetüket nem feltétlenül közlik számunkra érthető módon. Ilyen esetben szemléljük objektívan a helyzetet, és ha kell, kérjük egy állatorvos segítségét. Egy, az öregségtől szenvedő állat kíméletes módon történő elpusztítása gyakran sokkal emberségesebb és etikusabb megoldás, mint a szenvedésének felesleges, művi meghosszabbítása.

 

Forrás: Kistermelők Lapja