0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Hogyan előzzük meg a pazarlást?

Az OMÉK-on az élelmiszerpazarlás témakörében megrendezett konferencián a szakemberek nemcsak a pazarlás felszámolásáról, hanem arról is értekeztek, hogyan lehet a már emberi fogyasztásra alkalmatlan élelmiszereket gazdaságosan, például állati takarmányként hasznosítani. Magyarországon az egy főre eső éves élelmiszerpazarlás 68 kilogramm.

A világon az élelmiszerárak egyre csökkennek, ha figyelembe vesszük a bérek növekedését. Ez hazánkban is azzal párosul, hogy több élelmiszert pazarlunk. Pedig az élelmiszer-előállítás korlátai végesek. Erkölcsi kérdés, hogy miből mennyit vásárlunk, abból mennyit fogyasztunk el, és mennyit dobunk ki a kukába.

Bár a 90 kg/év/fős európai uniós átlaghoz képest mi magyarok kevésbé pazarolunk, hiszen nálunk „csak” 68 kg megy veszendőbe évente.

Magyarország számára azonban kulcskérdés a fenntartható élelmiszer-előállítás és a fenntartható élelmiszerfogyasztás. S hogy terveink megvalósuljanak, komoly erőfeszítésekre van szükség. Ezt szorgalmazzák a NÉBIH programjai, melyek közül ki kell emelnünk a 2018-ban bevezetendő iskolai programot, melyben pedagógusok segítségével fogják a helyes fogyasztási szokásokra tanítani a nebulókat. De felnőttek számára is szerveznek olyan programokat, melyeknek célja a figyelemfelhívás az élelmiszerpazarlás megfékezésére.

Szerdán az OMÉK-on az élelmiszerpazarlás témakörében megrendezett konferencián a szakemberek nemcsak a pazarlás felszámolásáról, hanem arról is értekeztek, hogyan lehet a már emberi fogyasztásra alkalmatlan élelmiszereket gazdaságosan, például állati takarmányként hasznosítani. Több jó gyakorlati példát ismertettek, hogyan lehet egyes kereskedelmi fogásokkal csökkenteni a veszendőbe menő élelmiszerek mennyiségét.

Fontos, hogy egyre kevesebb mennyiségű, de jobb és jobb minőségű hazai terméket vásároljunk, hiszen, ha valóban csak annyit veszünk, amennyire szükségünk van, akkor csökken a pazarlás, s mivel a hazai áru szállítása viszonylag rövid, így környezetvédelmi szempontból is ez a kedvezőbb.

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu