A gyógyhatás tehát távolról sem csak mese, rendszeres fürjtojás fogyasztás a szív- és érrendszeri problémákra és a magas vérnyomásra jótékony hatással lehet.
A Föld összes kontinensén megtalálható kistestű madarat ezer éve a kínaiak háziasították, de tenyésztését a japánok kezdték el. Nálunk kevés helyen tartják, pedig a G pavilonban kiállító Szetlik Ádám szerint nem rossz üzlet a fürjtenyésztés. Tömegáru ugyan soha nem lesz, a vásárlói kör viszont fizetőképes és stabil, így nincs gond az értékesítéssel. A hartai termelő 18 éves korában vásárolta az első madarait, a hobbi azonban néhány év alatt komoly vállalkozássá nőtte ki magát, a tenyésztéstől egészen a feldolgozásig.
A fiatal gazda, aki még most is csak húszas évei elején jár, jelenleg háromezer fürjet tart, de – mint mondja – még nem indult be a szezon. Novembertől májusig viszont már ennél lényegesen nagyobb létszám termel majd minden napra sok tojást. Az állomány nyolcezer tojóig bővíthető, idő energia és munkaerő híján viszont ez már a felső határ. Ennek is van azonban előnye, így több idő figyelem, gondosság jut a madaraknak, ami a tojásban is kóstolható…
A fürjtenyésztő két standon is kiállít, a termeléstechnológia mellett ugyanis érdemes a feldolgozott termékeket is bemutatni. Szetlik Ádám háromféle pácolt tojást, zöldfűszeres olívaolajos, füstölt fokhagymás, illetve céklás savanyított tojást, és szárított tésztákat hozott a kiállításra.A feldolgozás egyébként a termelési költségek csökkentésével a hatékonyságot is növeli. Mindig van például olyan tojás, ami repedt, törött, kisebb vagy nagyobb a tojástartóban jól mutató méretűnél, ezek jól hasznosíthatók a tésztához. De a hartai tanyáról nem csak tojást, illetve az ebből készült termékeket értékesítik, a fürjhúsra is van állandó vevőjük – emeli ki a fiatal vállalkozó.
