Back to top

Vendéglátásból jeles

A saját termelésből származó élelmiszerekre épített vendéglátásban hisz Hancsik József, dobronaki gazdálkodó. Mintegy negyven hektár szántóföldön gazdálkodik, ezt egészíti ki tizennyolcezer tőke szőlő, s a falusi vendéglátás. Melegkonyhával, muraközi ízekkel várják vendégeiket, amelyekből az OMÉK látogatói is ízelítőt kaphattak.

Dobronak, a legnagyobb magyarlakta szlovén települések egyike Lendva mellett, a szlovén-magyar határtól tizenhárom kilométerre, ahol Közép-Európa legnagyobb orchidea termelése folyik, és évente mintegy kétmillió virág hagyja el a települést. Hancsik József mintegy negyven hektár szántóföldön gazdálkodik, ezt egészíti ki tizennyolcezer tőke szőlő, s a falusi vendéglátás. Melegkonyhával, muraközi ízekkel várják vendégeiket. A főként fafűtéses tűzhelyeken készült ételeik javarészt saját alapanyagokból készülnek.

„A Kárpát-medence nyugati felén az utolsó olyan családi vállalkozás vagyunk, amely magyar tulajdonban található”- magyarázta az agrármérnök végzettségű szakember (aki a szlovén vidékfejlesztési minisztériumi munkát hagyta ott a családi vállalkozásért), hogy éppen a pincéjük mellett halad el a magyar és a szlovén nyelvhatár. A Mura - az Osztrák-Magyar Monarchia egyik határfolyója - alig húsz kilométerre folyik.

Negyven hektáron szántóföldi növénytermesztés folytatnak. Míg korábban jelentős burgonyatermesztőknek számítottak, mára ez a nagyobb odafigyelést igénylő növényt kisebb területen termesztik. „A nagypiacokat leépítve átalakítottuk a vetésforgót, s az alapanyagok saját feldolgozásra kerülnek”- mutatott rá a gazda, hogy ennek köszönhetően az „asztalon keresztül”, vagy egyedi kiszerelésben értékesítik a termékeiket.

A korábbi 15 hektárnyi burgonya mára 1-2 hektárra zsugorodott. Öntözni nem tudnak, de ezt nem tekintik hátránynak. Ahogyan a szakember elmondta, vízzel 50-60 tonnát is tudnának termelni, így viszont 17-18 tonnát takarítanak be. „Fontosnak tartjuk a magas szárazanyag tartalmat, hogy ne vizet áruljunk”- hívta fel a figyelmet arra, hogy 20-23 százalékos szárazanyagtartalmat tudó fajtákkal dolgoznak. Emellett a rozskenyerükhöz maguk termelik meg a rozsot. Árpából sem törekednek a csúcstermésre, de nem használnak műtrágyát és a növényvédelem is elmaradhat. „Bár nem vagyunk ökológiai gazdaság, de a gyakorlatban biotermesztést folytatunk”- tette hozzá.

Nagy szerepe van a gazdálkodásukban a hajdinának, amiből 10-15 hektárt vetnek. Úgy tartják, csodanövény, amiről méltatlanul keveset beszélünk. Nem csak javítja a talajt, de a mindennapi táplálkozásban is egészségmegőrző szerepe van. A muravidéki magyar konyhában kiváló köret, a lisztjéből kenyeret sütnek – kiváló palacsinta készíthető belőle -, s a disznótoros készítmények is elengedhetetlenek hajdina nélkül.

Sokféle répát vetnek. A kerekrépát az állatok etetése mellett savanyított formában, például levesekben, egytálételekben is felhasználják. Búzából is azokat választják, melyek ellenállnak a betegségeknek, s elsősorban a kenyérkészítésben van szerepük.

Az elkövetkező évben olyan házi kertészetet szeretnének létrehozni, ahonnan a vendégek maguk választhatják ki, melyik salátát szeretnék az ebédhez a tányérjukon látni. Mindezt fél hektáron tervezik létrehozni.

A Mura vidékén 1500 hektárnyi szőlőterületet találunk, ennek 99 százaléka fehér fajtából áll. „Sok fajtával dolgozunk, amit elsősorban az egyedi terroir indokol”- jegyezte meg Hancsik József. Óriási érték a Pinot blanc, a Chardonnay, a Szürkebarát, a Rajnai rizling, a Sárga muskotály, a Tramini, a Sauvignon blanc. Újabb telepítéseikben a Furmint és az Olaszrizling kap nagyobb hangsúlyt.

A muravidéki borok jellemzője a finom, mégis élénk savak. Zömmel házasítások kerülnek ki a pincékből, amelyek az alapját főként az Olaszrizlig adja.

„A borok javarészt fröccs formában fogynak el”- mosolygott a gazda,

s arra viszont felhívta a figyelmet, hogy nem a hungarikum szódás italról van szó, hanem a jó minőségű ásványvizek „házasítása” kerül a poharakba. „Gyakorta tartok olyan borkóstolókat, ahol azonos borral, ám különböző ásványvízzel készül a fröccs”- mutatott rá, hogy ez is kihívást jelent.

Vállalkozásukat a hagyományos paraszti modell alapján építik fel, így elmaradhatatlan az állattartás. Egyik fő termékük a gyöngytyúk, amiből évente félezer kerül a tányérba. „Kiváló leves készíthető belőle, ami a rohanó világunkban nagyon keresett”- emelte ki jótékony hatását, emellett a tojóállomány, a vágócsirkék, és a sertéstartás is fontos számukra.

Mivel a Muravidék egyre látogatottabb terület a turizmus számára, szeretnék növelni az állatállományukat. Ehhez viszont vágópontra lenne szükségük, hogy a gyümölcsön, a lekvárokon, a szörpökön és a boron túl, a hústermékek is megfelelő módon kerüljenek a hozzájuk látogatók elé. Úgy tartják, a vendéglátáson keresztül lehet magasabb hozzáadott értéket elérni.

 

Hancsik József (balról) munkatársai körében
Hancsik József (balról) munkatársai körében
Fotó: vinicz

A fejlődést szemlélteti, hogy néhány hónapja már alkalmazottakat kellett felvenniük, amelyre korábban esélyük sem volt. Nagy eredménynek tartják, hogy számukra sikerül nyugat-európai fizetést biztosítani.

Felépítettek egy olyan családi vállalkozást, ahol a növénytermesztés, az állattenyésztés, a  szőlészet és borászat fontos bázisa az idegenforgalomnak, a falusi turizmusnak. A jövőben meg kell oldaniuk a szállást is, hogy ne csak egy napra tudják a vendéget helyben tartani. Ráadásul, ha több idejük marad, akkor a vendég valóban vendég, és nem csak egy szám lesz. Ehhez ma még hiányoznak a 30-50 fős szálláskapacitások.

Vonzerőként a remek konyha mellett a szakember elsőként a kerékpárturizmust említette. A közeli Muraszombathely a Muravidék fővárosa, Lendva a magyarság központja, egy lépés csak Csáktornya, a Zrínyiek városa.

„A vallási turizmus nagy szerepet játszik a térségben”- fűzte hozzá, hogy Radamosban Mária kegyhely, Bántornyán a Muravidéki központi kegyhely található, de a Muravidéknek saját püspöksége van. Ha visszatérünk a településre, Dobronaki György, az első magyar egyetem alapítója, Pázmány Péter jobbkeze volt. Ugyanakkor kétévente Dobronakon koronázzák a borkirálynőt, szervezik a nemzetközi borászati játékokat. Hetven szőlőtípussal telepített ampelográfiai gyűjteménnyel rendelkeznek, ami nyitott az érdeklődők előtt.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Őszi ízek rozé mellé

A rozék népszerűsége ősszel is töretlen, hiszen visszaidézik a nyarat, és remekül párosíthatók a szezonális fogások mellé. A mátrai Nagygombos Borászat francia és spanyol mintára komolyabb, egész évben fogyasztásra érdemes rozékat készít. Takács-Barta Anna, a Nagygombos borásza a kezdetektől tudta, hogy olyan rozékat akar készíteni, amelyek nemcsak a rozéfröccshöz passzolnak.

A koffeinmentes kávé titka

Sokan kedvelik a kávé ízét, azonban a koffein mellékhatásai miatt nem élvezhetik az ital hagyományos változatát. De vajon hogy lehet kiszedni a koffeint a kávébabból?

„Eltört” kakaó helyett fenntartható gazdálkodás

Amerika egyik legnagyobb magánkézben lévő élelmiszeripari vállalat, a Mars új „kakaó stratégiával” rukkolt elő, melynek célja újratervezi az ellátási láncukat annak érdekében, hogy visszaszorítsák az erődirtásokat és a gyermekmunkát a kakaóültetvényekre építő országokban.

Jól szerepelt a magyar tökmagolaj

A Great Taste Awards szakmai zsűrije ismét 3 csillaggal díjazta a Donum Terrae Tökmagolaját, a cég Tökmagkrémje pedig végre belépett a 2 csillagosok táborába.

Nem az élelmiszerek húzták a júliusi kiskereskedelmi forgalmat

Júliusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 5,4 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 5,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit - erősítette meg pénteken kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Törökországba költözik a Negro

A snackgyártó Mondelez International vállalat áthelyezi a Negro cukorkák gyártását a törökországi Gebzében található üzemébe jövő év június végéig, ezzel megszűnik a Győri Keksz Kft. által üzemeltetett cukorkagyár működése Győrben - tájékoztatta a Mondelez Hungária Kft., valamint a Győri Keksz Kft. kommunikációs tanácsadója csütörtökön az MTI-t.

Vitaminoktól a rovarokig: mit is eszünk?

Új élelmiszerekről és komponensekről, valamint innovatív technológiákról tanácskoznak az Európai Unió táplálkozástudományi szakemberei a Debreceni Egyetemen. A 3. Food Structure Design Konferencián tradicionális helyi termékeket is bemutatnak a külföldi kutatóknak.

Az ecetes hal hazájában folytatódik a „Kapj rá!”

Különleges halételekkel, koncertekkel és szórakoztató programokkal várják a halételek szerelmeseit a Győrtől néhány kilométerre fekvő Vámosszabadiban, 2018. szeptember 22-én. A település horgásztavánál már évek óta egy egész napos fesztivállal ünneplik a térség halételeit, például az ecetes, pácolt halat

Lesz elég az értékes csonthéjasból

Már javában tart a dió betakarítása Magyarországon. Átlagos mennyiségre és megfelelő minőségre számít a FruitVeb Magyar Zöldség-, Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakmai igazgatója.

Duplájára nőtt a Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft. termelőkapacitása

Új üzemcsarnokot és palackozó gépsort avatott szentkirályi telephelyén a budapesti székhelyű Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft. szerdán.