Back to top

Vendéglátásból jeles

A saját termelésből származó élelmiszerekre épített vendéglátásban hisz Hancsik József, dobronaki gazdálkodó. Mintegy negyven hektár szántóföldön gazdálkodik, ezt egészíti ki tizennyolcezer tőke szőlő, s a falusi vendéglátás. Melegkonyhával, muraközi ízekkel várják vendégeiket, amelyekből az OMÉK látogatói is ízelítőt kaphattak.

Dobronak, a legnagyobb magyarlakta szlovén települések egyike Lendva mellett, a szlovén-magyar határtól tizenhárom kilométerre, ahol Közép-Európa legnagyobb orchidea termelése folyik, és évente mintegy kétmillió virág hagyja el a települést. Hancsik József mintegy negyven hektár szántóföldön gazdálkodik, ezt egészíti ki tizennyolcezer tőke szőlő, s a falusi vendéglátás. Melegkonyhával, muraközi ízekkel várják vendégeiket. A főként fafűtéses tűzhelyeken készült ételeik javarészt saját alapanyagokból készülnek.

„A Kárpát-medence nyugati felén az utolsó olyan családi vállalkozás vagyunk, amely magyar tulajdonban található”- magyarázta az agrármérnök végzettségű szakember (aki a szlovén vidékfejlesztési minisztériumi munkát hagyta ott a családi vállalkozásért), hogy éppen a pincéjük mellett halad el a magyar és a szlovén nyelvhatár. A Mura - az Osztrák-Magyar Monarchia egyik határfolyója - alig húsz kilométerre folyik.

Negyven hektáron szántóföldi növénytermesztés folytatnak. Míg korábban jelentős burgonyatermesztőknek számítottak, mára ez a nagyobb odafigyelést igénylő növényt kisebb területen termesztik. „A nagypiacokat leépítve átalakítottuk a vetésforgót, s az alapanyagok saját feldolgozásra kerülnek”- mutatott rá a gazda, hogy ennek köszönhetően az „asztalon keresztül”, vagy egyedi kiszerelésben értékesítik a termékeiket.

A korábbi 15 hektárnyi burgonya mára 1-2 hektárra zsugorodott. Öntözni nem tudnak, de ezt nem tekintik hátránynak. Ahogyan a szakember elmondta, vízzel 50-60 tonnát is tudnának termelni, így viszont 17-18 tonnát takarítanak be. „Fontosnak tartjuk a magas szárazanyag tartalmat, hogy ne vizet áruljunk”- hívta fel a figyelmet arra, hogy 20-23 százalékos szárazanyagtartalmat tudó fajtákkal dolgoznak. Emellett a rozskenyerükhöz maguk termelik meg a rozsot. Árpából sem törekednek a csúcstermésre, de nem használnak műtrágyát és a növényvédelem is elmaradhat. „Bár nem vagyunk ökológiai gazdaság, de a gyakorlatban biotermesztést folytatunk”- tette hozzá.

Nagy szerepe van a gazdálkodásukban a hajdinának, amiből 10-15 hektárt vetnek. Úgy tartják, csodanövény, amiről méltatlanul keveset beszélünk. Nem csak javítja a talajt, de a mindennapi táplálkozásban is egészségmegőrző szerepe van. A muravidéki magyar konyhában kiváló köret, a lisztjéből kenyeret sütnek – kiváló palacsinta készíthető belőle -, s a disznótoros készítmények is elengedhetetlenek hajdina nélkül.

Sokféle répát vetnek. A kerekrépát az állatok etetése mellett savanyított formában, például levesekben, egytálételekben is felhasználják. Búzából is azokat választják, melyek ellenállnak a betegségeknek, s elsősorban a kenyérkészítésben van szerepük.

Az elkövetkező évben olyan házi kertészetet szeretnének létrehozni, ahonnan a vendégek maguk választhatják ki, melyik salátát szeretnék az ebédhez a tányérjukon látni. Mindezt fél hektáron tervezik létrehozni.

A Mura vidékén 1500 hektárnyi szőlőterületet találunk, ennek 99 százaléka fehér fajtából áll. „Sok fajtával dolgozunk, amit elsősorban az egyedi terroir indokol”- jegyezte meg Hancsik József. Óriási érték a Pinot blanc, a Chardonnay, a Szürkebarát, a Rajnai rizling, a Sárga muskotály, a Tramini, a Sauvignon blanc. Újabb telepítéseikben a Furmint és az Olaszrizling kap nagyobb hangsúlyt.

A muravidéki borok jellemzője a finom, mégis élénk savak. Zömmel házasítások kerülnek ki a pincékből, amelyek az alapját főként az Olaszrizlig adja.

„A borok javarészt fröccs formában fogynak el”- mosolygott a gazda,

s arra viszont felhívta a figyelmet, hogy nem a hungarikum szódás italról van szó, hanem a jó minőségű ásványvizek „házasítása” kerül a poharakba. „Gyakorta tartok olyan borkóstolókat, ahol azonos borral, ám különböző ásványvízzel készül a fröccs”- mutatott rá, hogy ez is kihívást jelent.

Vállalkozásukat a hagyományos paraszti modell alapján építik fel, így elmaradhatatlan az állattartás. Egyik fő termékük a gyöngytyúk, amiből évente félezer kerül a tányérba. „Kiváló leves készíthető belőle, ami a rohanó világunkban nagyon keresett”- emelte ki jótékony hatását, emellett a tojóállomány, a vágócsirkék, és a sertéstartás is fontos számukra.

Mivel a Muravidék egyre látogatottabb terület a turizmus számára, szeretnék növelni az állatállományukat. Ehhez viszont vágópontra lenne szükségük, hogy a gyümölcsön, a lekvárokon, a szörpökön és a boron túl, a hústermékek is megfelelő módon kerüljenek a hozzájuk látogatók elé. Úgy tartják, a vendéglátáson keresztül lehet magasabb hozzáadott értéket elérni.

 

Hancsik József (balról) munkatársai körében
Hancsik József (balról) munkatársai körében
Fotó: vinicz

A fejlődést szemlélteti, hogy néhány hónapja már alkalmazottakat kellett felvenniük, amelyre korábban esélyük sem volt. Nagy eredménynek tartják, hogy számukra sikerül nyugat-európai fizetést biztosítani.

Felépítettek egy olyan családi vállalkozást, ahol a növénytermesztés, az állattenyésztés, a  szőlészet és borászat fontos bázisa az idegenforgalomnak, a falusi turizmusnak. A jövőben meg kell oldaniuk a szállást is, hogy ne csak egy napra tudják a vendéget helyben tartani. Ráadásul, ha több idejük marad, akkor a vendég valóban vendég, és nem csak egy szám lesz. Ehhez ma még hiányoznak a 30-50 fős szálláskapacitások.

Vonzerőként a remek konyha mellett a szakember elsőként a kerékpárturizmust említette. A közeli Muraszombathely a Muravidék fővárosa, Lendva a magyarság központja, egy lépés csak Csáktornya, a Zrínyiek városa.

„A vallási turizmus nagy szerepet játszik a térségben”- fűzte hozzá, hogy Radamosban Mária kegyhely, Bántornyán a Muravidéki központi kegyhely található, de a Muravidéknek saját püspöksége van. Ha visszatérünk a településre, Dobronaki György, az első magyar egyetem alapítója, Pázmány Péter jobbkeze volt. Ugyanakkor kétévente Dobronakon koronázzák a borkirálynőt, szervezik a nemzetközi borászati játékokat. Hetven szőlőtípussal telepített ampelográfiai gyűjteménnyel rendelkeznek, ami nyitott az érdeklődők előtt.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Áprilisban is többet költöttünk a boltokban

Áprilisban a kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers adat szerint 4,4 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva - főként a húsvéthatás miatt - 6,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az év első négy hónapjában a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene 6,9 százalékkal emelkedett.

Már drágábban is nehéz termőföldet venni

A 2015. őszén meghirdetett Földet a gazdáknak program egy évvel későbbi lezárása látványos visszaesést okozott 2017-ben a forgalomban a termőföld piacán. A forgalom 70 százalékos csökkenése mellett azonban az árak továbbra is emelkednek.

Tájértékek és turizmus az Etyek-Budai borvidéken

A turisztikai márka felépítésének etyeki tapasztalatairól jelent meg tanulmány az MTÜ szakmai folyóiratában, a Turizmus Bulletin legújabb számában. A szerzők célkitűzései között szerepelt a táj, a tájelemek, a tájértékek és a turizmus kapcsolatának vizsgálata az Etyek-Budai borvidék borturizmusának tükrében.

Gluténmentes spagettiket ellenőrzött a Nébih

Az év hatodik Szupermenta terméktesztjén a gluténmentes spagettiket ellenőrizte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A szakemberek laboratóriumban ellenőrizték többek között a termékek glutén-, laktóz-, tejfehérje tartalmát, de a tojásfehérje allergén jelenlétét is. A vizsgálatokon mind a 9 kukoricaliszt alapú száraztészta megfelelt.

Sulyom: irtsuk vagy együk?

A sulyom (Trapa natans) a lassú folyású vizek, holtágak növénye. Érett termése a víz aljára süllyed – ha a Tisza-tóban fürdőzve a víz alatt rálépünk - irgalmatlanul szúr, viszont cserébe kellemesen édeskés az íze, ezért a kísérletező séfek kezdik újra felfedezni.

Legendás borok kalapács alatt

A becsült ár több mint ötszöröséért, 34,5 millió svájci frankért (9,64 milliárd forint) keltek el a legendás francia borász, a néhai Henri Jayer saját pincéjéből származó burgundi borok, köztük a világ legdrágábbjai közé tartozó palackok egy svájci aukción.

Rekord év vagy katasztrófa lesz 2018 a szőlőtermelőknek

Az idei tavasztól tapasztalható időjárás különleges helyzetet teremtett a szőlőtermesztésben országszerte. Március végén még hófúvások nehezítették a munkákat az ültetvényeken, három hétre rá pedig berobbant az azóta is tartó meleg idő. Az április és a május is nyáriasan meleg volt, és a rendkívül sok csapadék hatására a szőlővesszők robbanásszerű növekedésbe kezdtek.

Magyarország a negyedik legolcsóbb ország az EU-ban

Az élelmiszerek, és az alkoholt nem tartalmazó italok ára Magyarországon az EU-átlag 82 százalékát tette ki az Eurostat felmérése szerint.

Borok és lekvárok megmérettetése

Idén már az V. Nemzertközi Bor- és Lekvárversenyt szervezték meg a szlovákiai Peszekteregnyén. A rendezvény gondolatának az a különlegessége, hogy összeköti a családban a férfi és a nő hagyományos munkáját, a lekvárfőzést és a borkészítést, és mind a kettő abban közös, hogy készítésük generációkat átívelő tapasztalatokon alapul.

Még emlékeznek az '53-as aszályra: hatvan éve együtt borászkodnak

Hagyományos gyalogmunka a szőlőben, fahordók kénezése a pincében: a nyolcvanhárom éves Kern János és hetvenhét éves felesége még ma is művel egy kis darab szőlőt. A vegyszer nélküli borkészítés utolsó képviselői közé tartoznak Pakson.