Back to top

Vendéglátásból jeles

A saját termelésből származó élelmiszerekre épített vendéglátásban hisz Hancsik József, dobronaki gazdálkodó. Mintegy negyven hektár szántóföldön gazdálkodik, ezt egészíti ki tizennyolcezer tőke szőlő, s a falusi vendéglátás. Melegkonyhával, muraközi ízekkel várják vendégeiket, amelyekből az OMÉK látogatói is ízelítőt kaphattak.

Dobronak, a legnagyobb magyarlakta szlovén települések egyike Lendva mellett, a szlovén-magyar határtól tizenhárom kilométerre, ahol Közép-Európa legnagyobb orchidea termelése folyik, és évente mintegy kétmillió virág hagyja el a települést. Hancsik József mintegy negyven hektár szántóföldön gazdálkodik, ezt egészíti ki tizennyolcezer tőke szőlő, s a falusi vendéglátás. Melegkonyhával, muraközi ízekkel várják vendégeiket. A főként fafűtéses tűzhelyeken készült ételeik javarészt saját alapanyagokból készülnek.

„A Kárpát-medence nyugati felén az utolsó olyan családi vállalkozás vagyunk, amely magyar tulajdonban található”- magyarázta az agrármérnök végzettségű szakember (aki a szlovén vidékfejlesztési minisztériumi munkát hagyta ott a családi vállalkozásért), hogy éppen a pincéjük mellett halad el a magyar és a szlovén nyelvhatár. A Mura - az Osztrák-Magyar Monarchia egyik határfolyója - alig húsz kilométerre folyik.

Negyven hektáron szántóföldi növénytermesztés folytatnak. Míg korábban jelentős burgonyatermesztőknek számítottak, mára ez a nagyobb odafigyelést igénylő növényt kisebb területen termesztik. „A nagypiacokat leépítve átalakítottuk a vetésforgót, s az alapanyagok saját feldolgozásra kerülnek”- mutatott rá a gazda, hogy ennek köszönhetően az „asztalon keresztül”, vagy egyedi kiszerelésben értékesítik a termékeiket.

A korábbi 15 hektárnyi burgonya mára 1-2 hektárra zsugorodott. Öntözni nem tudnak, de ezt nem tekintik hátránynak. Ahogyan a szakember elmondta, vízzel 50-60 tonnát is tudnának termelni, így viszont 17-18 tonnát takarítanak be. „Fontosnak tartjuk a magas szárazanyag tartalmat, hogy ne vizet áruljunk”- hívta fel a figyelmet arra, hogy 20-23 százalékos szárazanyagtartalmat tudó fajtákkal dolgoznak. Emellett a rozskenyerükhöz maguk termelik meg a rozsot. Árpából sem törekednek a csúcstermésre, de nem használnak műtrágyát és a növényvédelem is elmaradhat. „Bár nem vagyunk ökológiai gazdaság, de a gyakorlatban biotermesztést folytatunk”- tette hozzá.

Nagy szerepe van a gazdálkodásukban a hajdinának, amiből 10-15 hektárt vetnek. Úgy tartják, csodanövény, amiről méltatlanul keveset beszélünk. Nem csak javítja a talajt, de a mindennapi táplálkozásban is egészségmegőrző szerepe van. A muravidéki magyar konyhában kiváló köret, a lisztjéből kenyeret sütnek – kiváló palacsinta készíthető belőle -, s a disznótoros készítmények is elengedhetetlenek hajdina nélkül.

Sokféle répát vetnek. A kerekrépát az állatok etetése mellett savanyított formában, például levesekben, egytálételekben is felhasználják. Búzából is azokat választják, melyek ellenállnak a betegségeknek, s elsősorban a kenyérkészítésben van szerepük.

Az elkövetkező évben olyan házi kertészetet szeretnének létrehozni, ahonnan a vendégek maguk választhatják ki, melyik salátát szeretnék az ebédhez a tányérjukon látni. Mindezt fél hektáron tervezik létrehozni.

A Mura vidékén 1500 hektárnyi szőlőterületet találunk, ennek 99 százaléka fehér fajtából áll. „Sok fajtával dolgozunk, amit elsősorban az egyedi terroir indokol”- jegyezte meg Hancsik József. Óriási érték a Pinot blanc, a Chardonnay, a Szürkebarát, a Rajnai rizling, a Sárga muskotály, a Tramini, a Sauvignon blanc. Újabb telepítéseikben a Furmint és az Olaszrizling kap nagyobb hangsúlyt.

A muravidéki borok jellemzője a finom, mégis élénk savak. Zömmel házasítások kerülnek ki a pincékből, amelyek az alapját főként az Olaszrizlig adja.

„A borok javarészt fröccs formában fogynak el”- mosolygott a gazda,

s arra viszont felhívta a figyelmet, hogy nem a hungarikum szódás italról van szó, hanem a jó minőségű ásványvizek „házasítása” kerül a poharakba. „Gyakorta tartok olyan borkóstolókat, ahol azonos borral, ám különböző ásványvízzel készül a fröccs”- mutatott rá, hogy ez is kihívást jelent.

Vállalkozásukat a hagyományos paraszti modell alapján építik fel, így elmaradhatatlan az állattartás. Egyik fő termékük a gyöngytyúk, amiből évente félezer kerül a tányérba. „Kiváló leves készíthető belőle, ami a rohanó világunkban nagyon keresett”- emelte ki jótékony hatását, emellett a tojóállomány, a vágócsirkék, és a sertéstartás is fontos számukra.

Mivel a Muravidék egyre látogatottabb terület a turizmus számára, szeretnék növelni az állatállományukat. Ehhez viszont vágópontra lenne szükségük, hogy a gyümölcsön, a lekvárokon, a szörpökön és a boron túl, a hústermékek is megfelelő módon kerüljenek a hozzájuk látogatók elé. Úgy tartják, a vendéglátáson keresztül lehet magasabb hozzáadott értéket elérni.

 

Hancsik József (balról) munkatársai körében
Hancsik József (balról) munkatársai körében
Fotó: vinicz

A fejlődést szemlélteti, hogy néhány hónapja már alkalmazottakat kellett felvenniük, amelyre korábban esélyük sem volt. Nagy eredménynek tartják, hogy számukra sikerül nyugat-európai fizetést biztosítani.

Felépítettek egy olyan családi vállalkozást, ahol a növénytermesztés, az állattenyésztés, a  szőlészet és borászat fontos bázisa az idegenforgalomnak, a falusi turizmusnak. A jövőben meg kell oldaniuk a szállást is, hogy ne csak egy napra tudják a vendéget helyben tartani. Ráadásul, ha több idejük marad, akkor a vendég valóban vendég, és nem csak egy szám lesz. Ehhez ma még hiányoznak a 30-50 fős szálláskapacitások.

Vonzerőként a remek konyha mellett a szakember elsőként a kerékpárturizmust említette. A közeli Muraszombathely a Muravidék fővárosa, Lendva a magyarság központja, egy lépés csak Csáktornya, a Zrínyiek városa.

„A vallási turizmus nagy szerepet játszik a térségben”- fűzte hozzá, hogy Radamosban Mária kegyhely, Bántornyán a Muravidéki központi kegyhely található, de a Muravidéknek saját püspöksége van. Ha visszatérünk a településre, Dobronaki György, az első magyar egyetem alapítója, Pázmány Péter jobbkeze volt. Ugyanakkor kétévente Dobronakon koronázzák a borkirálynőt, szervezik a nemzetközi borászati játékokat. Hetven szőlőtípussal telepített ampelográfiai gyűjteménnyel rendelkeznek, ami nyitott az érdeklődők előtt.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Imádták a rovarételeket a konferencián

Hihetetlen érdeklődés, több száz fő részvétele mellett rendezték meg az első rovaripari konferenciát a Szent István Egyetem szervezésében. A rovarok tenyésztését, takarmányozási és élelmiszeripari felhasználását kutató tanácskozáson kifejezetten népszerű volt a kóstoltatás is.

A világ negyedik legjobb édes borát Magyarországon palackozzák

A Challenge International du Vin, Bordeaux és a londoni International Wine Challenge díjai után a Best Wine of the World 2017 borversenyen is díjat kapott a Patricius Borház aszúja – jelentette be a borház.

Több a hazai tej a boltok polcain

A tej terméktanács szerint míg a kiskereskedelmi láncok döntő többsége már a hazai termelésből származó tejet részesíti előnyben, ugyanakkor sajtból még mindig a külföldiből van több az áruházakban - olvasható a Magyar Idők csütörtöki számában.

Még nem tudni pontosan, mennyivel drágul a kenyér

Hamarosan ismét többet kell fizetnünk a kenyérért és a péksüteményekért. Előbbi ára tíz forinttal is emelkedhet kilónként – hívta fel rá a figyelmet a Magyar Pékszövetség.

Gyógyítható a mogyoróallergia?

Sikerült megelőzni a mogyoróallergiás reakciókat egy nagy létszámú kutatás során, amelyben a beteg gyerekek napi egy mogyoróliszt-kapszulát szedtek fél éven át, hogy kialakuljon bennük a tolerancia.

A hazai halak mellett osztrigát is kóstolhatnak a VI. Halfesztiválon

Több mint száz hazai és nemzetközi halétellel várják a látogatókat március 2-4. között a VI. Halfesztiválon Budapesten a Műcsarnok melletti parkolóban. A rendezvényen minden halból készül, még a kolbász és a tepertő is. Lesz óriásbogrács, óriásharcsa sütés, harcsa szalonna füstölés és még megannyi különlegesség Európa legnagyobb Halfesztiválján.

A magyar szőlőnemesítés csillagára emlékezünk

Idén ünnepségsorozattal emlékezik meg a hazai szőlész-borász ágazat az egyik legtermékenyebb és fáradhatatlanabb hazai szőlőnemesítő, Dr. Csizmazia Darab József születésének 100. évfordulójáról.

Uniós oltalmat kapott a monori bor

Az Európai Bizottság oltalom alatt álló eredetmegjelölést (OEM) hagyott jóvá a monori régióban termelt borok számára - közölte az uniós bizottság. A bizottság jóváhagyása a Monor, vagy Monori név alatt termelt fehér, vörös és rozé borokra, és az azokból készült küvékre érvényes. A bort a monori borrégióhoz tartozó területeken termelt szőlőből állíthatják elő.

Júniusban Siófok ad otthont az Országos Borversenynek

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 2018. június első felében ismét megrendezi az XXXIX.Országos Borversenyt, amely a magyar borászatok legfőbb hazai versenyének számít. A nevezési díjak összegét 2018-ban nem kívánják emelni, és marad az eddigi kedvezményes nevezési lehetőség is.

Február végéig lehet pályázni az idei Élelmiszerlavina programban

Elindult a Civil Iránytű Alapítvány és a Syngenta 2018-as Élelmiszerlavina programja. Az önkormányzatok, oktatási intézmények és civil szervezetek idén is több millió forint értékű zöldség vetőmagra pályázhatnak február 28-ig.