Back to top

Vendéglátásból jeles

A saját termelésből származó élelmiszerekre épített vendéglátásban hisz Hancsik József, dobronaki gazdálkodó. Mintegy negyven hektár szántóföldön gazdálkodik, ezt egészíti ki tizennyolcezer tőke szőlő, s a falusi vendéglátás. Melegkonyhával, muraközi ízekkel várják vendégeiket, amelyekből az OMÉK látogatói is ízelítőt kaphattak.

Dobronak, a legnagyobb magyarlakta szlovén települések egyike Lendva mellett, a szlovén-magyar határtól tizenhárom kilométerre, ahol Közép-Európa legnagyobb orchidea termelése folyik, és évente mintegy kétmillió virág hagyja el a települést. Hancsik József mintegy negyven hektár szántóföldön gazdálkodik, ezt egészíti ki tizennyolcezer tőke szőlő, s a falusi vendéglátás. Melegkonyhával, muraközi ízekkel várják vendégeiket. A főként fafűtéses tűzhelyeken készült ételeik javarészt saját alapanyagokból készülnek.

„A Kárpát-medence nyugati felén az utolsó olyan családi vállalkozás vagyunk, amely magyar tulajdonban található”- magyarázta az agrármérnök végzettségű szakember (aki a szlovén vidékfejlesztési minisztériumi munkát hagyta ott a családi vállalkozásért), hogy éppen a pincéjük mellett halad el a magyar és a szlovén nyelvhatár. A Mura - az Osztrák-Magyar Monarchia egyik határfolyója - alig húsz kilométerre folyik.

Negyven hektáron szántóföldi növénytermesztés folytatnak. Míg korábban jelentős burgonyatermesztőknek számítottak, mára ez a nagyobb odafigyelést igénylő növényt kisebb területen termesztik. „A nagypiacokat leépítve átalakítottuk a vetésforgót, s az alapanyagok saját feldolgozásra kerülnek”- mutatott rá a gazda, hogy ennek köszönhetően az „asztalon keresztül”, vagy egyedi kiszerelésben értékesítik a termékeiket.

A korábbi 15 hektárnyi burgonya mára 1-2 hektárra zsugorodott. Öntözni nem tudnak, de ezt nem tekintik hátránynak. Ahogyan a szakember elmondta, vízzel 50-60 tonnát is tudnának termelni, így viszont 17-18 tonnát takarítanak be. „Fontosnak tartjuk a magas szárazanyag tartalmat, hogy ne vizet áruljunk”- hívta fel a figyelmet arra, hogy 20-23 százalékos szárazanyagtartalmat tudó fajtákkal dolgoznak. Emellett a rozskenyerükhöz maguk termelik meg a rozsot. Árpából sem törekednek a csúcstermésre, de nem használnak műtrágyát és a növényvédelem is elmaradhat. „Bár nem vagyunk ökológiai gazdaság, de a gyakorlatban biotermesztést folytatunk”- tette hozzá.

Nagy szerepe van a gazdálkodásukban a hajdinának, amiből 10-15 hektárt vetnek. Úgy tartják, csodanövény, amiről méltatlanul keveset beszélünk. Nem csak javítja a talajt, de a mindennapi táplálkozásban is egészségmegőrző szerepe van. A muravidéki magyar konyhában kiváló köret, a lisztjéből kenyeret sütnek – kiváló palacsinta készíthető belőle -, s a disznótoros készítmények is elengedhetetlenek hajdina nélkül.

Sokféle répát vetnek. A kerekrépát az állatok etetése mellett savanyított formában, például levesekben, egytálételekben is felhasználják. Búzából is azokat választják, melyek ellenállnak a betegségeknek, s elsősorban a kenyérkészítésben van szerepük.

Az elkövetkező évben olyan házi kertészetet szeretnének létrehozni, ahonnan a vendégek maguk választhatják ki, melyik salátát szeretnék az ebédhez a tányérjukon látni. Mindezt fél hektáron tervezik létrehozni.

A Mura vidékén 1500 hektárnyi szőlőterületet találunk, ennek 99 százaléka fehér fajtából áll. „Sok fajtával dolgozunk, amit elsősorban az egyedi terroir indokol”- jegyezte meg Hancsik József. Óriási érték a Pinot blanc, a Chardonnay, a Szürkebarát, a Rajnai rizling, a Sárga muskotály, a Tramini, a Sauvignon blanc. Újabb telepítéseikben a Furmint és az Olaszrizling kap nagyobb hangsúlyt.

A muravidéki borok jellemzője a finom, mégis élénk savak. Zömmel házasítások kerülnek ki a pincékből, amelyek az alapját főként az Olaszrizlig adja.

„A borok javarészt fröccs formában fogynak el”- mosolygott a gazda,

s arra viszont felhívta a figyelmet, hogy nem a hungarikum szódás italról van szó, hanem a jó minőségű ásványvizek „házasítása” kerül a poharakba. „Gyakorta tartok olyan borkóstolókat, ahol azonos borral, ám különböző ásványvízzel készül a fröccs”- mutatott rá, hogy ez is kihívást jelent.

Vállalkozásukat a hagyományos paraszti modell alapján építik fel, így elmaradhatatlan az állattartás. Egyik fő termékük a gyöngytyúk, amiből évente félezer kerül a tányérba. „Kiváló leves készíthető belőle, ami a rohanó világunkban nagyon keresett”- emelte ki jótékony hatását, emellett a tojóállomány, a vágócsirkék, és a sertéstartás is fontos számukra.

Mivel a Muravidék egyre látogatottabb terület a turizmus számára, szeretnék növelni az állatállományukat. Ehhez viszont vágópontra lenne szükségük, hogy a gyümölcsön, a lekvárokon, a szörpökön és a boron túl, a hústermékek is megfelelő módon kerüljenek a hozzájuk látogatók elé. Úgy tartják, a vendéglátáson keresztül lehet magasabb hozzáadott értéket elérni.

 

har1.jpg

Hancsik József (balról) munkatársai körében
Hancsik József (balról) munkatársai körében
Fotó: vinicz

A fejlődést szemlélteti, hogy néhány hónapja már alkalmazottakat kellett felvenniük, amelyre korábban esélyük sem volt. Nagy eredménynek tartják, hogy számukra sikerül nyugat-európai fizetést biztosítani.

Felépítettek egy olyan családi vállalkozást, ahol a növénytermesztés, az állattenyésztés, a  szőlészet és borászat fontos bázisa az idegenforgalomnak, a falusi turizmusnak. A jövőben meg kell oldaniuk a szállást is, hogy ne csak egy napra tudják a vendéget helyben tartani. Ráadásul, ha több idejük marad, akkor a vendég valóban vendég, és nem csak egy szám lesz. Ehhez ma még hiányoznak a 30-50 fős szálláskapacitások.

Vonzerőként a remek konyha mellett a szakember elsőként a kerékpárturizmust említette. A közeli Muraszombathely a Muravidék fővárosa, Lendva a magyarság központja, egy lépés csak Csáktornya, a Zrínyiek városa.

„A vallási turizmus nagy szerepet játszik a térségben”- fűzte hozzá, hogy Radamosban Mária kegyhely, Bántornyán a Muravidéki központi kegyhely található, de a Muravidéknek saját püspöksége van. Ha visszatérünk a településre, Dobronaki György, az első magyar egyetem alapítója, Pázmány Péter jobbkeze volt. Ugyanakkor kétévente Dobronakon koronázzák a borkirálynőt, szervezik a nemzetközi borászati játékokat. Hetven szőlőtípussal telepített ampelográfiai gyűjteménnyel rendelkeznek, ami nyitott az érdeklődők előtt.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A legismertebb ellenálló borszőlő

A hazai nemesítésű, betegségeknek ellenálló szőlőfajtákat bemutató sorozatunk szeptemberi részében a legismertebb, nagy területen termesztett borszőlőnk is sorra kerül, két kevésbé ismert, államilag elismert fajta mellett.

Egyszerűsítenék az élelmiszer-adományozást az EU-ban

Könnyítene az élelmiszer-adományozás szabályain az Európai Unió, ezzel is erősítve az élelmiszerhulladék keletkezése elleni fellépést - közölte Európai Bizottság.

Új turistaházzal gyarapodott a Bükk

Az erdei szálláshelyek hálózata lehetővé teszi szinte az egész ország bejárását - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az Egererdő Zrt. által önerőből megépített pazsagi kulcsosház, a Bejárható Magyarország kormányzati program 160. erdei szálláshelyének átadásán. A turistaház jellegzetessége, hogy egy erdő belsejében, térerőmentes területen fekszik.

Európai megoldás kell a kettős termékminőség problémájára

Az élelmiszerek kettős termékminőségének gyakorlata ellen foglaltak állást, összeurópai megoldást sürgetve a visegrádi négyek kormányfői Pozsonyban, ahol az összes uniós tagország képviselőivel és uniós szakpolitikusokkal együtt tanácskoztak a problémáról. A V4 kormányfői egy 5 pontos állásfoglalásban közös - az unió jövőjére vonatkozó - alapvetéseiket is megfogalmazták.

Hódítottak a magyar termékek Kölnben

Nagy érdeklődés mutatkozott a kiváló minőségű magyar élelmiszerek iránt az idei Anugán, a világ vezető élelmiszer- és vendéglátóipari szakvásárán. Több mint 70 cég képviselte Magyarországot, közülük 34-en az Agrármarketing Centrum (AMC) támogatásával, közösségi megjelenéssel mutathatták be portékáikat a látogatóknak. A siker nem maradt el, szinte állandó volt az érdeklődés a hazai ízek iránt.

Fazekas: felértékelődnek a magyar borok

Magyarországhoz hasonlóan Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban is éreztette hatását a szélsőséges időjárás, az utóbbi három országban ennek következtében 10-20 százalékkal kevesebb szőlő terem, ez felértékeli a magyar borokat és reménykeltő az exportra nézve - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szerdán az M1 aktuális csatornán.

Egy egész borvidék vált a tűz martalékává

A Kalifornia területén tomboló tűzvész hatalmas károkat okozott a Napa völgyben és környékén található világhírű borospincékben. Több mint 46 ezer hektáron égtek porig a szőlőbirtokok, a tűznek már 15 halálos áldozata van és ezreket kellett evakuálni a területről.

Tovább növeli értékesítését a legnagyobb palackos bor forgalmazó

A Varga Pincészet várhatóan 16 millió palack bort értékesít az idén Magyarországon , mintegy másfél millióval többet, mint tavaly – tájékoztatta az MTI-t a pincészet egyik tulajdonosa. Varga Péter szerint az idén 21 millió kilogramm szőlőt dolgoznak fel, 30 százalékkal meghaladva a tavalyi mennyiséget. Közel 2 millió kilogramm saját termésük, mintegy 19 milliót pedig vásárolnak.

A menzák sztárjelöltjei

Az október 6. és 8. között megrendezett budapesti versenyekkel lezárult a „Közétkeztetési Szakácsverseny 2017-2018” elődöntő szakasza. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), valamint a Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV) által szervezett megmérettetés témája a „tavaszváró ételek a hagyomány és a megújulás jegyében” volt.

Idén már közel 300 ezer tonna zöldséget mentett meg a Tesco

A szépséghibás, görbe vagy szokatlan alakú zöldségek és gyümölcsök képezte hatalmas mennyiségű élelmiszer-hulladékot kívánja visszaszorítani a Tesco egyik, idén bevezetett termékcsaládja. A „Tökéletesen tökéletlen” termékcsalád gyorsan népszerű lett: szeptembertől már a lánc 112 üzletében kapható, és több mint 286 ezer tonna szépséghibás zöldség-gyümölcs kelt el az akció révén.