0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Kapocs gyár és felhasználó között

„A választást segítette, hogy az Axiál hozzáértést sugároz, s ezt jelzi a cég elmúlt években mutatott dinamikus forgalomnövekedése is, ráadásul megfelelő szolgáltatást képes nyújtani” – mondta Hermann Merschroth, a Fendt értékesítési igazgatója 2002 júliusában, amikor aláírták a szerződést a márka kizárólagos képviseletének jogáról.

Tény, hogy az 1991-es, alapításkori 13 milliós forgalmát ekkorra 16 milliárdra növelte a bajai cég, most pedig, szeptember végén, amikor az együttműködés 15 éves jubileumát ünnepelték, 54,5 milliárd forintnál tartanak. Sok minden változott ez alatt a másfél évtized alatt, egy azonban biztosan nem: az országban immár 19 telephellyel rendelkező vállalkozás egyebek mellett úgy segít partnereinek, hogy lerövidíti a gyártó és a fogyasztó közötti hagyományos értékesítési útvonalat. Ezt szimbolizálja az az ajándék, ami tulajdonképpen egy alkatrész, méghozzá a régi Fendt gyár gépösszeszerelő pályájának az egyik láncszeme volt, s amelyen a felirat a Fendt és az Axiál 15 éves együttműködésére emlékeztet.

Az esemény rangját nemcsak a helyszínválasztás emelte (Gödöllőn, a királyi kastélyban tartották), azon megjelent és beszédet mondott az AGCO/FENDT cégvezetésének alelnöke és szóvivője, Peter-Josef Paffen.

Az alelnök az ünnepi beszédét a gazdasági környezet elemzésével kezdte. Mint mondta, a 2009 óta recesszióban lévő európai mezőgépgyártás az idei évben a fenntartható fejlődés fázisába érkezett. Megállni látszik a traktoreladások csökkenése, s ami a márka szempontjából ennél fontosabb: a csökkenő eladásokon belül növelni tudták részesedésüket. Míg tavaly összesen 155 644 erőgép fogyott Európában, s ennek 8,3 százaléka volt Fendt, az idén eddig 155 ezret adtak el, aminek már 8,8 százaléka volt az övék. Marktoberdorfi gyárukban ebben az évben 15 001 traktort, ezerrel többet gyártanak idén, mint az előző évben, s még karácsony előtt legyártják az ezredik 1000-es traktort. Céljuk, hogy 2020-ra 20 000 erőgépet gyártsanak, ami nekik körülbelül 25 százalékkal na­­gyobb forgalmat, kereskedőpartne­reiknek pedig ugyanennyivel nagyobb értékesítési lehetőséget jelent.

A Fendt növekedése elsősorban az exportpiacokon alapul, ezen belül Magyarországot nagyon fontos piacnak nevezte Peter-Josef Paffen. (Itt kell megemlíteni, hogy az együttműködés kezdete, 2002 óta összesen 2500 Fendt traktort értékesített a bajai cég Magyarországon.) Terveikben az export jelentős hányadot képvisel, ennek aránya az idén eléri a 68 százalékot.

– A Fendt mindent megtesz a modern mezőgazdasági gépgyártás érdekében, évek óta, még a recesszió alatt is 60 millió euró fölötti összeget, tavaly egészen pontosan 65,4 millió eurót költöttünk kutatás-fejlesztésre. Ennek is köszönhetően, a mai prognózisok szerint, az idei lesz a Fendt egyik legjobb éve, mondta az alelnök, aki szerint a mezőgazdaság digitalizációja rendkívül nagy fejlődés előtt áll. Egy ezzel foglalkozó projektre anyavállalatuk, az AGCO 30 millió eurót szán, 100 mérnökük januárban kezdi meg ezen a területen a munkát.

Új fejlemény, hogy az AGCO-családba tartozó Challenger traktort a jövőben Fendt márkanév alatt kínálják Európában. A Challengert, mint márkát kivonják a piacról, és mind a terméket, mind pedig az értékesítést a Fendt veszi át.

A traktor is megérkezett

Ahogy akkor mi is megírtuk, 2016 júniusában az AGCO és az Axiál egy úgynevezett FUSE-labort szerelt fel a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karán. Az adomány része volt egy Fendt 1050-es traktor is, amit most adtak át a kar képviselőinek.

Szabó István rektorhelyettes köszönő beszédében elmondta: az elmúlt évben átadott FUSE-laboratóriumban a fedélzeti informatika alapjait oktatják, a most megérkezett traktoron pedig már azt is be tudják mutatni a hallgatóknak, mit jelent a korszerű mezőgazdaság. Abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy az agrárinformatika terén komoly fejlesztéseket tudnak megvalósítani, hiszen az Axiállal van egy közös, 5 millió eurós projektjük, amiből egy önálló agrárinformatikai laboratóriumot hoznak létre egy éven belül. Ez, reményeik szerint további 5 millió euróval egészülhet ki kormányzati forrásból, így az agrárinformatika minden ágát tanulmányozhatják. Elsősorban fedélzeti informatikával, autonóm traktorokkal, beleértve a kis méretű, rajban dolgozó robottechnikával, illetve olyan applikációfejlesztéssel szeretnének foglalkozni, ami megkönnyíti a gépek használatát.

Visszatérve a jubileumra, kiderült, hogy Peter-Josef Paffen jól ismeri a Harsányi család történetét, vállalkozásukat, amit 1991-ben szinte a semmiből hoztak létre. Ahogy ő látja, egy olyan piacvezető céget működtetnek, amelyik kifejezetten a legmagasabb szakmai igényeket támasztó, profi üzemekre koncentrál. „Ahhoz pedig, hogy ezeket ki tudja szolgálni, profi márkára volt szüksége, professzionális termékkel. Ilyen a Fendt, amivel 2002-ben sikerült felvenni a kapcsolatot. Harsányi Zsolt személyében egy olyan vállalkozót ismertem meg, aki tudja, hogy egy high-tech terméket nem az árlistával lehet eladni, ahhoz intenzív ügyfélkapcsolatra van szükség, amit ápolni kell. Ez neki sikerült, ahogy az is, hogy megtalálja a megfelelő munkatársakat. Tudja, hogy egy vállalkozás a sikerét csak a dolgozóin keresztül érheti el; a vállalkozónak, a vállalatvezetésnek pedig az utat kell megmutatnia. Mindannyian tudjuk, hogy Magyarország egy na­­gyon érdekes mezőgazdasági piac. Itt a profi szegmensben high-tech gépeket használnak, és mi megpróbáljuk a Fendt márkával ezeket a termékeket a kezedbe adni ahhoz, hogy sikeres lehess” – mondta végül Peter-Josef Paffen.

Még legalább tíz év

A Fendt a 60-as években kezdett a fokozatmentes váltókkal kísérletezni. A sikerhez majdnem 40 évre volt szükség, a Vario hajtóművet 1995-ben mutatták be a nagyközönségnek. Napjainkban megint úttörő szerepre vállalkoztak, a Mars-projekt gépeire és az e-traktorra azonban, ha nem is negyven évet, tízet még mindenképpen várnunk kell, ahogy az is kétséges, hogy e-traktorból lehet-e nagyobbat csinálni. Erről kérdeztük Peter-Josef Paffent.

– A Fendt e100 Vario kompakt traktor 100 lóerős, és egy napon át 70-80 százalékos teljesítménnyel képes dolgozni. Ez egy 200-as traktor, amelyre minden szokásos eszköz felszerelhető. A belsőégésű motort egy akkumulátorral helyettesítettük. Jövőre tervezzük az első kis széria gyártását, hogy további tapasztalatokra tegyünk szert. Jó alkalmazási területeket látunk a kommunális szektorban, az ültetvényekben, a parkokban és épületeken belül is, ahol közel az áramforrás. Nagyobb teljesítménykategóriában azonban egyelőre nincs realitása, mert az akkumulátor súlya egyre nagyobb lesz: egy kétszáz lóerős traktorban már 20 tonna lenne csak az akkumulátor súlya. A mai technológiával ez a probléma még nem megoldható. Ha mindenképpen elektromos meghajtásra akarnánk átállni, arra az üzemanyagcella lehetne a megoldás. Ennek kifejlesztése azonban még gyerekcipőben jár, akár tíz évig is eltarthat, mire áttörést érünk el ezen a területen. S ha sikerül is, ezt a technológiát valószínűleg nem a mezőgazdaságban, hanem más ipari ágazatokban fejlesztik ki, s mi onnan vehetjük majd át.

A 100 lóerős traktor használatának azonban már a közeljövőben van realitása, különösen azoknak érdemes ezen elgondolkodni, akik a traktor energiaszükségletét maguk képesek előállítani napelemmel vagy biogázzal. A traktort ugyanis 40 perc alatt 80 százalékra fel lehet tölteni, s ha a gép a gazdaság környékén dolgozik, nem probléma a feltöltése, válaszolta az alelnök. (A Fendt újdonságairól a Magyar Mezőgazdaság 39. számában írtunk bővebben. A szerk.)

– Az elmúlt 15 évben, amióta a Fendt márkát forgalmazzuk, együtt fejlődtünk a partnerekkel és a Fendt-tel is. Azt, hogy hová vezet ez a közös út, senki nem láthatta előre, hiszen mindannyian egymástól függünk, értékelte az Axiál 27, s benne a Fendt-tel közös 15 évüket Harsányi Zsolt, a cég tulajdonos-ügyvezetője. A Marktober­dorf­ban gyártott gépeket ugyanis az Axiál adja át a gazdáknak, a működtetésük tehát az ő felelősségük. „Úgy gondolom, a vállalt feladatot becsülettel elvégeztük. A siker közös, ahogy az Axiál sem egyszemélyes”, tette hozzá.

Az elmúlt 27 évben céljuk nem változott: szolgáltatni szeretnének. Ennek, és a fejlődésüknek köszönhetően forgalmuk már most 23 százalékkal nagyobb a tavaly tervezettnél, s ez, Harsányi Zsolt véleménye szerint a szolgáltatás minőségének köszönhető. Természetesen azt is tudják, hogy tavaly, elsősorban a növénytermesztők jó évet zártak, így a 2017-es mezőgazdasági géppiac is növekedett, egyre nagyobb a kereslet.

A Fendt és az Axiál közös munkáját, a fejlődést jól példázzák az eladási számok, amelyek igen érdekesen alakultak: 2002-ben még csak 30 darab Fendt traktort adtak el, s ezzel a 3 százalékos piaci részesedést sem érték el. Az értékesítés 2003-ban ugrott meg, akkor 170-et sikerült eladni, amivel már nagyobb arányt, 8 százalékot képviseltek. Hat évvel később, 2009-ben már 213 ez a szám, ami majdnem 10 százalékot jelentett, s a legérdekesebb, hogy 2010-ben, amikor mindössze 63 darabot adtak el, mégis a piac 12 százaléka volt az övék. Ezt az arányt közelítették tavaly is, amikor 157 Fendt erőgép került a magyar gazdákhoz. Még jobbnak ígérkezik az idei esztendő: szeptemberrel bezárólag már 147 új gépet vettek meg, s 12 a Manaxtól (az Axiál bérgép vállalkozásától) került a piacra (ebben az évben 37 új Fendt erőgépet vásárolt a Manax).

A szoborból mindössze 30-at készített a művész, s mindegyiknek sorozatszáma van, Harsányi Zsolt a 15-ös számút kapta meg. Az öntőformát megsemmisítették, ebből az alkotásból több már nem készül. Egyedi, ahogy a Fendt is.

A két vállalat közös gondolkozása nem merül ki a gépértékesítésben. Öt évvel ezelőtt, az együttműködés 10 éves jubileumának ünneplésekor ösztöndíjat alapítottak, 3 fiatalember tölthette gyakorlatát a Fendtnél, illetve az Axiálnál. Gödöllőről eddig 39 mezőgazdasági gépészmérnök került az Axiálhoz, közülük 34-en ma is ott dolgoznak.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu