Back to top

Vegyszerek nélkül

Sokunk képzeletében él egy olyan kert, amiben vegyszeres beavatkozások nélkül minden megterem, egészséges zöldségeket, gyümölcsöket ad az asztalunkra, és ráadásul még szép is. Ilyen Sipos Márta kertje a fővárostól alig 30 kilométerre, a Duna bal partján fekvő kis településen, Majosházán. Zöldségek, gyümölcsök, fűszer- és gyógynövények, és közel száz tő rózsa népesíti be.

Idén először szerepel a Kertnézőben mozgalom programkínálatában.

Majosháza csendes, Duna menti kis település, egyetlen szomszédjuk, Szigetcsép is a Duna túloldaláról integet át nekik. Sipos Mártáék kertjében azonban nagy a sürgés-forgás a borongós hétvégi délutánon, kerti kemence épül, épp az alapját betonozzák. – Régi vágyam a kerti kemence, sokat sütök kenyeret – egyelőre sütőben –, alig várom, hogy megízleljem a kemencében sültet.

Csak százan

A hagyományos, keskeny-hosszú, 4000 négyzetméteres vidéki porta minden lépésnél mutat valami érdekességet, már a kapunál elidőzünk. Az előkertben a háziasszony kedvencei, a rózsák kaptak helyet. – Sajnos az idei tél nagyon cudar volt, sok tő kifagyott, vagy erősen visszafagyott, főleg az idősek sínylették meg a hideget. Ahol nagyon fájó volt a hiányuk, ott már pótoltam néhányukat, így most „csak” százan vannak, meséli Márta nevetve. Magam is csodálkoztam, amikor összeszámoltam őket, annyira nem uralkodó növényei a kertnek, csak felbukkannak itt-ott.

A ház mellett dús virágú mezőt idéz a kert, természetes harmóniában sokféle növény él együtt. A legmeglepőbb talán az éppen nyíló vérehulló fecskefű jelenléte.

– Itt a talán kihajtó öreg zsályatövet takargatom velük, de máshol is meghagytam belőlük, hadd viruljanak, aztán ha elnyíltak, kihúzgálom őket a baromfiak nagy örömére. Nekem tetszik ez a vegyes összkép, szerintem nem kell mindig mindennek teljesen rendben lennie, inkább megpróbálok együtt élni a növényekkel. A Kertnézőben csapatának is mondtam, amikor elhatároztam, hogy másoknak is megmutatom a kertem, hogy nálam bizony nem áll minden fűszál egyenesen. A férjem, Josef már kissé másképp gondolkodik, német származásából, neveltetéséből eredően nagyobb rendet szeretne, de azért jobbára elfogadja a természetesség iránti „bolondériámat”. Jó 15 évvel ezelőtt közel sem volt ilyen tarka a kert, a kerítés mentén tujasor, közötte fű és gyümölcsfák. A telek vége felé lejtő terepet amennyire lehetett kiegyenlítettük, hogy a ház körül egyenes felszín alakuljon ki. Aztán kitaláltuk, hogy legyen felosztva, mi hová kerüljön. Az épp az idő tájt költöző keresztanyám kertjéből is sok mindent áttelepítettünk. Tőle érkeztek a bukszusok, amiktől sajnos a molykártétel miatt tavaly meg kellett válnom. A megüresedő helyek azonban örömöt is jelentenek, hiszen megmozgatják a fantáziát, hogy mi kerüljön oda.

A ház mögött még mindig a dísznövényeké a főszerep: sok díszmák készülődik kora nyári virágzásához, lángvirágok, gyűszűvirágok, és persze rózsák, bokrosak, futók, a pergolára, kerti kiülő fölé borulók. – Az idén a fagykár miatt valószínűleg ritkásabb lesz az árnyék alattuk, több szerephez jutnak majd társaik, a klemátiszok. Tavaly olyan hűs, sötétet teremtettek maguk alatt, hogy a fényképeken csak egy fekete lyuk látszik az ülőalkalmatosságok helyett. Az óriási ezüstfenyő alatt fából készült kedves kis „manóházak” sorakoznak, Márta kis unokájával töltött téli délutánjainak becses alkotásai.

Csigákat kacsákkal

Közben hangos ricsajjal el-elszalad előttünk a futókacsa-pár. Olyan gyorsak, hogy fotózni is alig lehet őket. Hasznos segítségek a kertben, mondja Márta, felkutatják a csigákat, a házasakat egészben „küldik le”. Ha elfogy a készlet, más, talajban található eleség után néznek, az egész csőrük eltűnik a földben kutatás közben. A növényeket nem bántják, de az epernek és a salátának nem tudnak ellenállni. Az első évben, amikor még nem tudtuk ezt róluk, ők szüretelték le a teljes termést. Miattuk és a szedési munkák megkönnyítésére elővigyázatosságból magas ágyakba ültettük mindkettőt, ott nem érik el őket. De sok más fűszernövény, például snidling, metélő fokhagyma is ott kapott helyet.

Elkerített részen, a zöldségeskertben virágozni készül a borsó, a lóbab, a krumpli is földben van már, a póré pedig a telet átvészelve, vaskos szárakkal meredezik az égnek.

– Még egy kicsit rendetlen a kert, szabadkozik Márta, mert várom, hogy kikeljen a körömvirág és az elszórt magról újuló többi növény. Most épp próbáljuk egy kicsit átalakítani a magbeszerzési forrásainkat, igyekszünk megválni a hibrid vetőmagoktól. Németországból rendeltünk Demeter vetőmagokat igen borsos áron, remélem sikerünk lesz velük.

Növényeket növényekkel

A kerten hosszában vezető és jobbra-balra leágazó, békebeli téglából rakott utak a fűszer- és gyógynövényes kertbe vezetnek. – Gyógyteáknak szedem, de a növényeknek is jut belőle. Növényekkel gyógyítom a növényeket, nem használok vegyszereket. Ha nekünk, embereknek is a hasznunkra vannak, akkor miért ne lennének hatásosak a növényi betegségek, károsítók ellen? A csalán a fő gyógyító növény, azt sokan ismerik. Egy-két napos áztatott leve a levéltetvek ellen jó, erjesztve pedig tápoldatként juttatom ki. A gyökerét is érdemes felhasználni, szintén áztatva a monília ellen véd. A cseresznyét sikerült megvédenem vele, de sajnos a meggyfán elhatalmasodott a fertőzés. A gyermekláncfű tápanyagként jó, a gilisztaűző varádics távol tartja a hangyákat, rutafűvel keverve pedig a kamrába érdemes felakasztani szárítva a molylepkék ellen. A körömvirág-főzetet a palántákhoz használom ültetés előtt, ellenállóbbak lesznek a bele áztatott növények. Egész évben hasznos a fehérüröm- csalán-zsálya vagy a páfránylé-csalán-zsálya hármasának erjesztett leve a növények alá belocsolva. Most éppen a barackfával kísérletezem: zsurlóval, zsályával, körömvirággal és diólevéllel kiegészített erjesztett fokhagymalével próbálom megvédeni a levélfodrosodás ellen. A frissen fejlődött levelek már egészségesek, remélem hatásos a kezelés.

• Honnan ez a tekintélyes mennyiségű ismeretanyag?

– Minden lehetőséget megragadok, hogy bővítsem a tudásomat: előadásokra járok, utánaolvasok, férjem pedig a német nyelvű honlapokat is böngészi. Nemcsak a növényi levek készítése, hanem az egymást segítő növényi társítások létrehozása is nagy tudomány. Legutóbb például azt olvastam, hogy a barackfára is jó hatással van a torma, így ültettem alá, hisz volt máshol belőle bőven.

• Mindig frissen szedett növényi részeket használ?

– Ez sok esetben nem lenne megoldható, ráadásul a hatásuk szempontjából sem mindegy, hogy mikor szedjük. A dió levelét például nyár közepén, július elején kell szedni, akkor egy egész évre valót begyűjtök, pontosabban ez inkább a férjem feladata. Minden gyógynövényt kitábláztam a nevükkel, és pontos leírással, hogy mikor szedhető. Nagyon lelkesen segít, hiszen nekem nem jutna mindenre időm a munka mellett, ráadásul még jógaórákat is tartok itt a kis épületben. Ahogy hazaérek, az első utam a kertbe vezet, és rendszerint ott is maradok. A kerti teendők nem számítanak munkának, inkább feltöltenek energiával.

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2017/5-6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Felújítják a japán kerteket világszerte

Megújítják a növényzetet és az elhanyagolt fahidakat és kőburkolatokat a világ számos japánkertjében a japán földművelésügyi minisztérium jóvoltából. Még az idén két kertben kezdik meg a munkálatokat japán szakértők segítségével, hogy autentikusan és minden igényt kielégítőén visszaállíthassák a kertek régi pompáját.

A birs újrafelfedezése

Függetlenül a feldolgozás formájától, mind a modern, mind „nagyanyáink” konyhája nagy szeretettel használja a birset. A modern konyhaművészetben a birs újrafelfedezése tapasztalható, és nagy népszerűségre tett szert mint pálinka-alapanyag. Házikertben pedig dísznövénynek is beillik.

Nevetős nosztalgia - Aranyosi Péter kertjében jártunk

A humor nagydíját idén Aranyosi Péternek ítélte a szakma. A friss Karinthy-gyűrűs a stand-up műfajban jeleskedik, ahogy ő mondja, „sajátszájas” humorista, így aztán sok titka nem maradhat. Tudja róla a közönség, hogy borsodi fiú, szenvedélyes Diósgyőr-szurkoló, hadtörténet- és Csillagok háborúja szakértő, derék családapa és nem utolsósorban lelkes kertész.

Dísznövényes találkozó a Budai Campuson

A Szent István Egyetem Kertészettudományi Kara és a Magyar Díszkertészek Szövetsége immár 22. alkalommal szervezi meg a szakképző intézmények tanulóinak Országos Ifjúsági Kegyeleti és Őszi Virágkötészeti Versenyét és szakmai találkozóját. A színes-szagos verseny és kavalkád október 13-15. között kerül megrendezésre az egyetem Budai Campusán.

Az élet fája

A kazah fővárosban, Asztanában megrendezett energetikai világkiállításon hazánk is részt vett. A több mint 400 négyzetméteres magyar pavilonban a nap energiáját hasznosító Élet Fája állt. Az ötletről és tartalmáról Orlóci Lászlóval beszélgettünk, aki tanácsadóként vett részt a magyar pavilon koncepciójának kidolgozásában.

Évi 50 ezer hektárral növelnénk az öntözött területeket

Az öntözés fontosságáról beszélt a földművelésügyi miniszter Kisújszálláson, a Tisza-völgy rendezéséről szóló konferencián. Fazekas Sándor elmondta, hogy az öntözésnek kiemelt szerepe van a szélsőséges időjárással járó kockázatok kivédésében Magyarországon, így 20-40 százalékos plusz bevételt lehetne elérni. A kormány célja, hogy évi 50 ezer hektárral bővüljön az öntözött terület.

A fagyokig szedhetjük

Sokan nem kellő időben végzett betakarítással kockáztatják az éves munka eredményét. Különösen a tárolásra szánt fajták esetében lehet sokat rontani a minőségen, az eltartás eredményességén. A korán, nem kellő érettségben vagy későn, túlérve, nem kellő óvatossággal betakarított vetemény akár a legjobb tárolási feltételek mellett is megsemmisülhet.

Rózsamámor

Pusztazámor neve sokak számára a hulladéklerakó miatt ismerős csupán. A szép, rendezett, jó minőségű utakkal ellátott település a lakók szeretete jeléül a kedves Pusztamámor becenevet kapta. Lombos fákkal, kellemes lankákkal tarkított, dombokkal körülölelt vidéken él Veréb Annamária, a Magyar Rózsatársaság elnöke.

Élénkült az európai uborkakereskedelem

Az utóbbi években az uborka piacán hatalmas forgalom bonyolódott, az ENSZ legfrissebb, 2016-ról szóló statisztikai adatai alapján elérte a 2,71 milliárd eurót. A legtöbb uborkát az USA és Németország vásárolja fel, utóbbi az erősödő magyar export fő piaca is. De a hazai termelés nem meghatározó Európában, és bár a friss fogyasztásra szánt mennyiség nőtt tavaly, az ipari felhasználásúé esett.

Húsz éve a gombacsíra-piacon

1997-ben a legkorszerűbb csiperkegomba csíra-gyártási technológiával épült meg a Sylvan Hungária Zrt. gyára Dunaharasztiban. Az idén húszéves üzem és logisztikai központ az élénkülő európai keresletnek köszönhetően termelésbővítésre készül.