Back to top

Vegyszerek nélkül

Sokunk képzeletében él egy olyan kert, amiben vegyszeres beavatkozások nélkül minden megterem, egészséges zöldségeket, gyümölcsöket ad az asztalunkra, és ráadásul még szép is. Ilyen Sipos Márta kertje a fővárostól alig 30 kilométerre, a Duna bal partján fekvő kis településen, Majosházán. Zöldségek, gyümölcsök, fűszer- és gyógynövények, és közel száz tő rózsa népesíti be.

Idén először szerepel a Kertnézőben mozgalom programkínálatában.

Majosháza csendes, Duna menti kis település, egyetlen szomszédjuk, Szigetcsép is a Duna túloldaláról integet át nekik. Sipos Mártáék kertjében azonban nagy a sürgés-forgás a borongós hétvégi délutánon, kerti kemence épül, épp az alapját betonozzák. – Régi vágyam a kerti kemence, sokat sütök kenyeret – egyelőre sütőben –, alig várom, hogy megízleljem a kemencében sültet.

Csak százan

A hagyományos, keskeny-hosszú, 4000 négyzetméteres vidéki porta minden lépésnél mutat valami érdekességet, már a kapunál elidőzünk. Az előkertben a háziasszony kedvencei, a rózsák kaptak helyet. – Sajnos az idei tél nagyon cudar volt, sok tő kifagyott, vagy erősen visszafagyott, főleg az idősek sínylették meg a hideget. Ahol nagyon fájó volt a hiányuk, ott már pótoltam néhányukat, így most „csak” százan vannak, meséli Márta nevetve. Magam is csodálkoztam, amikor összeszámoltam őket, annyira nem uralkodó növényei a kertnek, csak felbukkannak itt-ott.

A ház mellett dús virágú mezőt idéz a kert, természetes harmóniában sokféle növény él együtt. A legmeglepőbb talán az éppen nyíló vérehulló fecskefű jelenléte.

– Itt a talán kihajtó öreg zsályatövet takargatom velük, de máshol is meghagytam belőlük, hadd viruljanak, aztán ha elnyíltak, kihúzgálom őket a baromfiak nagy örömére. Nekem tetszik ez a vegyes összkép, szerintem nem kell mindig mindennek teljesen rendben lennie, inkább megpróbálok együtt élni a növényekkel. A Kertnézőben csapatának is mondtam, amikor elhatároztam, hogy másoknak is megmutatom a kertem, hogy nálam bizony nem áll minden fűszál egyenesen. A férjem, Josef már kissé másképp gondolkodik, német származásából, neveltetéséből eredően nagyobb rendet szeretne, de azért jobbára elfogadja a természetesség iránti „bolondériámat”. Jó 15 évvel ezelőtt közel sem volt ilyen tarka a kert, a kerítés mentén tujasor, közötte fű és gyümölcsfák. A telek vége felé lejtő terepet amennyire lehetett kiegyenlítettük, hogy a ház körül egyenes felszín alakuljon ki. Aztán kitaláltuk, hogy legyen felosztva, mi hová kerüljön. Az épp az idő tájt költöző keresztanyám kertjéből is sok mindent áttelepítettünk. Tőle érkeztek a bukszusok, amiktől sajnos a molykártétel miatt tavaly meg kellett válnom. A megüresedő helyek azonban örömöt is jelentenek, hiszen megmozgatják a fantáziát, hogy mi kerüljön oda.

A ház mögött még mindig a dísznövényeké a főszerep: sok díszmák készülődik kora nyári virágzásához, lángvirágok, gyűszűvirágok, és persze rózsák, bokrosak, futók, a pergolára, kerti kiülő fölé borulók. – Az idén a fagykár miatt valószínűleg ritkásabb lesz az árnyék alattuk, több szerephez jutnak majd társaik, a klemátiszok. Tavaly olyan hűs, sötétet teremtettek maguk alatt, hogy a fényképeken csak egy fekete lyuk látszik az ülőalkalmatosságok helyett. Az óriási ezüstfenyő alatt fából készült kedves kis „manóházak” sorakoznak, Márta kis unokájával töltött téli délutánjainak becses alkotásai.

Csigákat kacsákkal

Közben hangos ricsajjal el-elszalad előttünk a futókacsa-pár. Olyan gyorsak, hogy fotózni is alig lehet őket. Hasznos segítségek a kertben, mondja Márta, felkutatják a csigákat, a házasakat egészben „küldik le”. Ha elfogy a készlet, más, talajban található eleség után néznek, az egész csőrük eltűnik a földben kutatás közben. A növényeket nem bántják, de az epernek és a salátának nem tudnak ellenállni. Az első évben, amikor még nem tudtuk ezt róluk, ők szüretelték le a teljes termést. Miattuk és a szedési munkák megkönnyítésére elővigyázatosságból magas ágyakba ültettük mindkettőt, ott nem érik el őket. De sok más fűszernövény, például snidling, metélő fokhagyma is ott kapott helyet.

Elkerített részen, a zöldségeskertben virágozni készül a borsó, a lóbab, a krumpli is földben van már, a póré pedig a telet átvészelve, vaskos szárakkal meredezik az égnek.

– Még egy kicsit rendetlen a kert, szabadkozik Márta, mert várom, hogy kikeljen a körömvirág és az elszórt magról újuló többi növény. Most épp próbáljuk egy kicsit átalakítani a magbeszerzési forrásainkat, igyekszünk megválni a hibrid vetőmagoktól. Németországból rendeltünk Demeter vetőmagokat igen borsos áron, remélem sikerünk lesz velük.

Növényeket növényekkel

A kerten hosszában vezető és jobbra-balra leágazó, békebeli téglából rakott utak a fűszer- és gyógynövényes kertbe vezetnek. – Gyógyteáknak szedem, de a növényeknek is jut belőle. Növényekkel gyógyítom a növényeket, nem használok vegyszereket. Ha nekünk, embereknek is a hasznunkra vannak, akkor miért ne lennének hatásosak a növényi betegségek, károsítók ellen? A csalán a fő gyógyító növény, azt sokan ismerik. Egy-két napos áztatott leve a levéltetvek ellen jó, erjesztve pedig tápoldatként juttatom ki. A gyökerét is érdemes felhasználni, szintén áztatva a monília ellen véd. A cseresznyét sikerült megvédenem vele, de sajnos a meggyfán elhatalmasodott a fertőzés. A gyermekláncfű tápanyagként jó, a gilisztaűző varádics távol tartja a hangyákat, rutafűvel keverve pedig a kamrába érdemes felakasztani szárítva a molylepkék ellen. A körömvirág-főzetet a palántákhoz használom ültetés előtt, ellenállóbbak lesznek a bele áztatott növények. Egész évben hasznos a fehérüröm- csalán-zsálya vagy a páfránylé-csalán-zsálya hármasának erjesztett leve a növények alá belocsolva. Most éppen a barackfával kísérletezem: zsurlóval, zsályával, körömvirággal és diólevéllel kiegészített erjesztett fokhagymalével próbálom megvédeni a levélfodrosodás ellen. A frissen fejlődött levelek már egészségesek, remélem hatásos a kezelés.

• Honnan ez a tekintélyes mennyiségű ismeretanyag?

– Minden lehetőséget megragadok, hogy bővítsem a tudásomat: előadásokra járok, utánaolvasok, férjem pedig a német nyelvű honlapokat is böngészi. Nemcsak a növényi levek készítése, hanem az egymást segítő növényi társítások létrehozása is nagy tudomány. Legutóbb például azt olvastam, hogy a barackfára is jó hatással van a torma, így ültettem alá, hisz volt máshol belőle bőven.

• Mindig frissen szedett növényi részeket használ?

– Ez sok esetben nem lenne megoldható, ráadásul a hatásuk szempontjából sem mindegy, hogy mikor szedjük. A dió levelét például nyár közepén, július elején kell szedni, akkor egy egész évre valót begyűjtök, pontosabban ez inkább a férjem feladata. Minden gyógynövényt kitábláztam a nevükkel, és pontos leírással, hogy mikor szedhető. Nagyon lelkesen segít, hiszen nekem nem jutna mindenre időm a munka mellett, ráadásul még jógaórákat is tartok itt a kis épületben. Ahogy hazaérek, az első utam a kertbe vezet, és rendszerint ott is maradok. A kerti teendők nem számítanak munkának, inkább feltöltenek energiával.

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2017/5-6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A belföldi piacra megy a körte Kanizsáról

Lassan befejeződik a körte betakarítása a Gyümölcskert Zrt.-nél. A termés túlnyomó többségét ma már a belföldi piacokon értékesíti a cég.

Melyik a legszebb dió?

Először rendeznek Országos Dió Szépségversenyt Somogyapátiban a Diós Kertvendéglőben, ahol évek óta Diófesztivált tartanak. A bírálatra bárki beküldheti szépnek, értékesnek vélt gyümölcseit október 1-6. közt a Diós Kertvendéglőbe. A minták számától függően több zsűri bírálja el szakmai szempontok szerint a diófajtákat, az eredményhirdetésre október 6-án, szombaton 14 órakor kerül sor.

Növényvédelmi előrejelzés – mindenki a moníliára panaszkodik

Zajlik a szőlő- és gyümölcsszüret, de már a következő idényre is gondolni kell, egyebek között azzal, hogy nem hagyjuk a fán a moníliás termést, és szükség esetén őszi olajos lemosó permetezést is bevetünk. Puszpángmoly-fronton sem árt az éberség.

Több mint 2 hektárral bővíti palántanevelő-felületét az Árpád-Agrár Zrt.

A szentesi Árpád-Agrár Zrt. az elmúlt néhány évben egymás után építette korszerű, termálvíz-fűtésű hajtatóházait. Decemberi átadással pedig összesen 22 ezer négyzetméterrel bővül a palántanevelő ágazata a szegvári telephelyén. A beruházás segíthet abban, hogy az országosan megnövekedett hajtatófelület miatti nagyobb palántaigényt minél nagyobb arányban itthonról elégítsük ki.

Bérelhető babérok

A babérról legtöbbünknek a győztesek jutalmául adott koszorú vagy a karakteres konyhai fűszer jut az eszébe. A babérból azonban elegáns dísznövény is nevelhető, amit akár királyi esküvőkre is bérbe lehet venni.

Virágba borultak a szilvafák a kaposmérői háznál

A kaposmérői férfi háza előtt az összes szilvafa virágba borult. A nem mindennapi jelenség a kellemes időjárásnak köszönhető.

Növényvédelmi előrejelzés – gyorsan a szőlőszürettel

Szeptember első napjaiban gyökeresen megváltozott az időjárás a korábbi időszakhoz képest: a Dunántúlon és Közép-Magyarországon néhány nap alatt a sokévi átlag másfél-kétszerese hullott csapadékból, helyenként jéggel társulva, ami a szüret alatti gyümölcsösöket és szőlőt károsította. Csapadékos vidékeken a szőlőt a szürkepenészes rothadás, a gyümölcsféléket pedig a gyümölcsmonília-fertőzés veszélyezteti, különösen a jégjárta helyeken.

Áfonyát konténerben

Hazánkban csak néhány körülhatárolt terület alkalmas a savanyú talajt és kiegyenlített, hűvös, csapadékos klímát kedvelő áfonya számára. Fák árnyékában azonban bárhol termeszthetjük nagy konténerben, ehhez adunk tanácsokat.

Külföldön is nagyon keresett a jó minőségű, magyar dió

A dió termesztése a gazdálkodók körében egyre népszerűbb, termőterülete évről évre dinamikusan növekszik, mostanra elérte a 7130 hektárt, az átlagos termés pedig az utóbbi években megközelítette a tízezer tonna héjas diót – hangzott el a Lengyeltótiban megtartott dió szakmai konferencián.

Ékszerdoboz a Mecsekben

Megoszlanak a vélemények, hogy ildomos-e közszemlére tenni magánkertet, hiszen az a magánéletünk része. Heim Márta és férje, Szibelle Jenő szerint – akik az idén először nyitották meg hivatalosan is a kertjüket a Kelet-Mecsek kis zsákfalujában, Óbányán – a kettő nem zárja ki egymást, az évenként egyszeri, kétórás látogatás rengeteget adhat a házigazdának és a vendégnek egyaránt.