Back to top

Rózsamámor

Pusztazámor neve sokak számára a hulladéklerakó miatt ismerős csupán. A szép, rendezett, jó minőségű utakkal ellátott település a lakók szeretete jeléül a kedves Pusztamámor becenevet kapta. Lombos fákkal, kellemes lankákkal tarkított, dombokkal körülölelt vidéken él Veréb Annamária, a Magyar Rózsatársaság elnöke.

• Mikor kezdődött a rózsák iránti szeretete? – kérdezem Annamaritól, amikor a lejtős telek legmagasabb pontjára épült lakóház felé lépdelünk. Mellettünk jobbról, balról is illatoznak a rózsák.

– Azt hiszem, először az Austin-rózsákról olvastam, illetve arról, hogy mi volt a nemesítő motivációja, kezdjük a beszélgetést a ház teraszán. David Austin olyan rózsákat akart létrehozni, amelyek annyira szépek és illatosak, mint a barokk festmények rózsái, de nem csak egyszer virágoznak. Mivel Magyarországon kevés helyen kaphatók, külföldön szerzem be a töveket. Mindig olyan érzésem van, hogy az ott vásárolt rózsák erősebbek, mint a nálunk kaphatók, és ehhez képest nem sokkal drágábbak. A történelmi rózsákat is külföldről, a Schultheis-rózsakertből rendeltem meg. Körültekintően csomagolják a töveket, nem sérülnek a szállítás során.

A vezérnövények

• Fiatalnak látszik a kert.

– Három éve épült. Azt szerettem volna, hogy a rózsák legyenek a vezérnövények, és mellettük kiegészítésképpen az évelők. Hiányoztak a cserjék és a fák, ezért azokat pótoltam. Azt is fontosnak tartottam, hogy körbejárható legyen, annak idején ugyanis csak a házhoz vezetett út. Az északi oldalról sövénnyel próbáljuk védeni a telket, hogy ne tépázza meg a szél a növényeket. A fagy útját is igyekszem terelgetni, hogy minél kisebb kárt okozzon, ez azonban nem mindig sikerül.

• Kerttervező segített, vagy a saját ötleteit valósította meg?

– A kerttervezés hosszan tartó folyamat, nem csak annyi, hogy a tulajdonos megrendel egy kertet, ami a látványelemek megépítésével és a növények beültetésével elkészül, majd utána csupán szépen karban kell tartani. Amikor nulláról épül a kert, sokakban él a vágy, hogy azonnal mutasson valamit. Ez nem biztos, hogy szerencsés, mert ilyenkor olyan növényeket is elültetünk, amik tényleg gyorsan mutatnak, idővel viszont túlnövik a helyüket. Nekem a nyári orgonával volt ilyen tapasztalatom. Amikor kicsiként elültettem, nem voltam biztos benne, hogy megmarad. Viszont évenként nőtt másfél métert, és volt belőle öt tő. Idén, három év után kiirtottam, pedig gyönyörű virágai miatt könnyű elcsábulni.

Kaptam egy kerttervet fajtalistával és a növényeket is leszállították. A többi a mi dolgunk volt. Nem mindig szerencsés, hogy az elején úgy kerül egy növény a kijelölt helyére, hogy nincs meg a számára megfelelő mikroklíma. Sok növényről tudom, hogyan fognak kinézni öt év múlva, de azt az öt évet túl kell élniük. Például a hegyi juhar (Acer pseudoplatanus ’Brilliantissimum’) még mindig nem érzi jól magát a helyén, mert nincs elég árnyék a számára, sárgás lombja pillanatok alatt megég.

• Először a kert vázát kellene létrehozni?

A tervezés véget ér a tervek átadásával, de sokszor nem pontosan az valósul meg, mert például az adott növény nem képes betölteni a neki szánt szerepet. Jó lenne, ha a tervhez tanácsot is kapnának a megrendelők. Az említett hegyi juhar esetében például elmondhatná a tervező, hogy először egy gyorsan növő fát telepítsünk oda, és a sárga lombú juhart majd csak akkor (kb. nyolc év elteltével) ültessük alá, amikor már árnyék védi. A kerttulajdonos döntse el, hogy megfogadja-e a tanácsot, a tervező azonban mondja el, hogy mit kell tudni arról a különleges lombdíszű fáról.

Ugyanaz és mégis más

• Melyek a kedvenc rózsái?

– Két-három éve kezdtem el az évelőkkel és a rózsákkal ismerkedni, de még hosszú út áll előttem. Kedvenceim most a Rosarium Uetersen, az Uetersener Klosterrose, a sokszirmú, hatalmas virágú John Hamilton és az arasznyi virágfejeket nevelő, gyönyörű Princess Alexandra of Kent.

Mindig meglep, hogy ugyanazok az angol rózsafajták mennyire különbözőek az ismerőseim kertjeiben. Néhol fél méterrel magasabbak, mint nálam, máshol kisebbek, de mindenhol szépen virágoznak. Nagyon szeretem a fáradt színeket, a rózsaszín különleges árnyalatait. Őket kiegészítendő van két bíborvirágú fajtám a történelmi és az angol rózsák között. Nálam a rózsaszín és a bíbor árnyalatok a hangsúlyosak. Amikor új rózsát veszek, fontos, hogy ADR-minősítésű legyen (erről a szigorú növényvédelmi előírásról a Kertbarát Magazin előző számában írtunk részletesen – a szerk.), vagy az értékelésében szerepeljen az, hogy ellenálló fajta.

• Volt olyan, amit lecserélt, mert nem olyan lett, mint amit várt?

– Eredetileg Jasmina rózsát terveztünk a pergolához, de látszott, hogy kisméretű, bókoló virágfejeivel nem lesz elég látványos. Inkább Rosarium Uetersent ültettünk oda, az már beborítja az egész támfalat.

Sövényként is

• A kártevők és a betegségek is okozhatnak meglepetéseket.

– Biológiai készítményekkel, levéltrágyákkal védem meg a töveket. A gyógynövényes leveket nem magam készítem, hanem készen vásárolom. Szerencsére nincsenek csigák, talán azért, mert lejtős a telek, sok a támfal, így nem tudnak növényről növényre mászni. Idén először ültettem dáliákat. Sokan figyelmeztettek, hogy a csigák szinte a kihajtás után azonnal lelegelik őket, itt szerencsére nem. Az évelők és a rózsák táplálására granulált trágyát használok, a lombtrágyához pedig gyógynövény-koncentrátumokat. Legalább évenként egyszer, ősszel vagy tavasszal rezes lemosó permetezésre is sort kerítek.

• A rózsák metszésének is vannak fortélyai.

– Most tanultam meg, hogy az angol rózsák vesszőit kifejezetten magasra, 80 centiméteresre vagy akár egyméteresre kell meghagyni, nem két-három rügyre metszeni. Csak minden harmadik-negyedik évben kell alacsonyabbra vágni őket. Így nagyon szépen fejlődnek, ontják a virágokat. Korábban mindig erősen visszametszettem őket, csenevészebbek voltak, most a bokor is erőteljes, és több a virág is. A vízhiány visszafoghatja a virágzásukat. Az angol rózsák jobban elviselik a félárnyékos helyeket, napon gyorsabban elnyílnak. Ilyen az angol időjárás is, kevesebb a napfény, több az eső. A történelmi rózsák túlnyomó többsége csak egyszer virágzik, ezért nálam, akár a régi kertekben, sövénynek ültettük őket. Virágzáskor lenyűgöző a hatásuk, utána pedig zöld térelválasztóként működnek. Terjedelmes virágtalan bokruk kissé unalmas lenne a vegyes ágyásban.

„Chelsea chop”

Az elnyílt rózsafejeket levágom, az segíti az újbóli virágzást. Május végén – a Chelsea Virágkiállítással egy időben, vagy annak környékén – a magas évelőket, például az őszirózsákat, vagy a lángvirágokat a felükre vágom vissza. A tő újra hajtani kezd, de nem késik a virágzás ideje és legalább húsz centiméterrel alacsonyabb marad. Angliában ez a módszer a virágkiállításról a „Chelsea chop” nevet kapta. Igyekszem úgy ültetni évelőket a rózsák közé, hogy idővel teljesen fedjék a talajt és ne engedjenek teret a gyomoknak.

Vannak olyan szép évelők is a kertünkben, amelyek maguktól szaporodnak, de nem erőszakosan, megállíthatatlanul. Három évvel ezelőtt még jelentős összeget költöttünk növényvásárlásra, hogy beültethessük a kertet évelőkkel, most pedig már én adhatok másoknak belőlük, például harangvirágot, méhbalzsamot. Nagy élmény a növényajándékozás.

 

Forrás: 
Kertbarát Magazin

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Felújítják a japán kerteket világszerte

Megújítják a növényzetet és az elhanyagolt fahidakat és kőburkolatokat a világ számos japánkertjében a japán földművelésügyi minisztérium jóvoltából. Még az idén két kertben kezdik meg a munkálatokat japán szakértők segítségével, hogy autentikusan és minden igényt kielégítőén visszaállíthassák a kertek régi pompáját.

A birs újrafelfedezése

Függetlenül a feldolgozás formájától, mind a modern, mind „nagyanyáink” konyhája nagy szeretettel használja a birset. A modern konyhaművészetben a birs újrafelfedezése tapasztalható, és nagy népszerűségre tett szert mint pálinka-alapanyag. Házikertben pedig dísznövénynek is beillik.

Nevetős nosztalgia - Aranyosi Péter kertjében jártunk

A humor nagydíját idén Aranyosi Péternek ítélte a szakma. A friss Karinthy-gyűrűs a stand-up műfajban jeleskedik, ahogy ő mondja, „sajátszájas” humorista, így aztán sok titka nem maradhat. Tudja róla a közönség, hogy borsodi fiú, szenvedélyes Diósgyőr-szurkoló, hadtörténet- és Csillagok háborúja szakértő, derék családapa és nem utolsósorban lelkes kertész.

Dísznövényes találkozó a Budai Campuson

A Szent István Egyetem Kertészettudományi Kara és a Magyar Díszkertészek Szövetsége immár 22. alkalommal szervezi meg a szakképző intézmények tanulóinak Országos Ifjúsági Kegyeleti és Őszi Virágkötészeti Versenyét és szakmai találkozóját. A színes-szagos verseny és kavalkád október 13-15. között kerül megrendezésre az egyetem Budai Campusán.

Az élet fája

A kazah fővárosban, Asztanában megrendezett energetikai világkiállításon hazánk is részt vett. A több mint 400 négyzetméteres magyar pavilonban a nap energiáját hasznosító Élet Fája állt. Az ötletről és tartalmáról Orlóci Lászlóval beszélgettünk, aki tanácsadóként vett részt a magyar pavilon koncepciójának kidolgozásában.

Évi 50 ezer hektárral növelnénk az öntözött területeket

Az öntözés fontosságáról beszélt a földművelésügyi miniszter Kisújszálláson, a Tisza-völgy rendezéséről szóló konferencián. Fazekas Sándor elmondta, hogy az öntözésnek kiemelt szerepe van a szélsőséges időjárással járó kockázatok kivédésében Magyarországon, így 20-40 százalékos plusz bevételt lehetne elérni. A kormány célja, hogy évi 50 ezer hektárral bővüljön az öntözött terület.

A fagyokig szedhetjük

Sokan nem kellő időben végzett betakarítással kockáztatják az éves munka eredményét. Különösen a tárolásra szánt fajták esetében lehet sokat rontani a minőségen, az eltartás eredményességén. A korán, nem kellő érettségben vagy későn, túlérve, nem kellő óvatossággal betakarított vetemény akár a legjobb tárolási feltételek mellett is megsemmisülhet.

Élénkült az európai uborkakereskedelem

Az utóbbi években az uborka piacán hatalmas forgalom bonyolódott, az ENSZ legfrissebb, 2016-ról szóló statisztikai adatai alapján elérte a 2,71 milliárd eurót. A legtöbb uborkát az USA és Németország vásárolja fel, utóbbi az erősödő magyar export fő piaca is. De a hazai termelés nem meghatározó Európában, és bár a friss fogyasztásra szánt mennyiség nőtt tavaly, az ipari felhasználásúé esett.

Vegyszerek nélkül

Sokunk képzeletében él egy olyan kert, amiben vegyszeres beavatkozások nélkül minden megterem, egészséges zöldségeket, gyümölcsöket ad az asztalunkra, és ráadásul még szép is. Ilyen Sipos Márta kertje a fővárostól alig 30 kilométerre, a Duna bal partján fekvő kis településen, Majosházán. Zöldségek, gyümölcsök, fűszer- és gyógynövények, és közel száz tő rózsa népesíti be.

Húsz éve a gombacsíra-piacon

1997-ben a legkorszerűbb csiperkegomba csíra-gyártási technológiával épült meg a Sylvan Hungária Zrt. gyára Dunaharasztiban. Az idén húszéves üzem és logisztikai központ az élénkülő európai keresletnek köszönhetően termelésbővítésre készül.