Back to top

A sertéstartás ABC-je Herceghalmon

Jelenlegi termelési eredményeink - amit a genetika biztosít – jelentősen elmaradnak a lehetőségektől - derült ki az idei Sertés Szakmai Napon Herceghalmon. A tanácskozáson főként arra koncentráltak, hogyan lehetne ezen változtatni, szóba került a genetikai, takarmányozási, illetve állategészségtani újdonságok mellett a sertéstelepek gazdasági lehetőségei, a hatékony és eredményes hizlalás módja.

„Szakmai rendezvényünkön olyan időszerű, érdekes témákat mutatunk be, amelyek megvitatásával mindenki értékes információkkal bővíthati szakmai tudását”- nyitotta meg Herceghalmon az idei Sertés Szakmai Napot Bustyaházai László. Az UBM Kft. ügyvezető igazgatója hozzátette, olyan takarmányozási céget vezet, amely több ponton is kapcsolódik a termeléshez. A szakember bejelentette, november elsejétől az UBM csapatot erősíti Bessenyei István, aki a cégen belül a sertéságazatért felel.

A nemzetközi szakmai konferencián neves hazai előadók mutatták be a sertéságazat aktuális genetikai, takarmányozási, illetve állat egészségtani újdonságait. Szó esett a sertéstelepek gazdasági lehetőségeiről, a menedzsment fontosságáról, a hatékony és eredményes hizlalásról is.

Mint a tanácskozáson elhangzott,

jelenlegi termelési eredményeink - amit a genetika biztosít – jelentősen elmaradnak a lehetőségektől.

ubm1.jpg

Intenzít tartásban gyakorta előfordul a gyomorfekély
A magas termelési szintű telepeken az állomány egyöntetűsége kritikus, ami változtatásokra kényszeríti a gazdákat. Ennek legkritikusabb pontjai a megfelelő kocatakarmány, a kolosztrum felvétel, a koca tejtermelés és a megfelelő kiegészítő takarmányozás.

A teljesség igénye nélkül, gyakorlati körülmények között enyhébb-súlyosabb választás utáni fejlődésbeli visszamaradást okozhatnak a helytelen takarmányváltás, a nem megfelelő vízellátás, a kedvezőtlen istállóklíma, a takarmányozási eredetű hiánybetegségek, vagy akár a gyomorfekély kialakulása.

Ez utóbbi kapcsán előadásában Biksi Imre, az Állatorvostudományi Egyetem docense kifejtette, minél kisebb a takarmány szemcsemérete, annál gyorsabb a gyomor kiürülése, és annál nagyobb a gyomorfekély kialakulásának kockázata. A búza például darálás közben hajlamos kisebb részekre szétesni, így kevésbé védi meg az állatot a gyomorban a normál esetben rétegződő takarmány. A szakember hosszan sorolta a gyomorfekély kialakulásának okait, így az éhezést – ami következhet az etető leállásából, hőstressz, vagy éppen E-vitamin hiány miatt– emelte ki. Mint elmondta, intenzív tartásban szinte nincsen olyan állomány, melyben ne találnánk gyomorfekélyes állatokat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új Nébih laborral a járványok ellen

Megújult a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) debreceni laboratóriuma, a labor új, fokozott biológiai biztonságot is kielégítő, molekuláris biológiai részlegét mintegy 110 millió forintból alakították ki - közölte Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára.

Született túlélők: háziméhek a vadonban

Egy amerikai kutatás szerint nincs érdemi változás az Arnot-erdőségben vadon élő háziméh területi elterjedtségében, túlélési rátájában az 1970-es évekhez képest. Viszont a méhek génállományában változásokat lehet megfigyelni, és a varroa atka ellen is új védekezési formák alakultak ki azóta.

Messze még az ideálistól a járványvédelmi készültség

Véget ért a baromfitartók egyhetes, átfogó járványvédelmi ellenőrzése, melyet a Nébih a Baromfi Termék Tanáccsal és a kormányhivatalokkal együttműködve hajtott végre. Az audit célja a baromfitartó telepek járványvédelmének felülvizsgálata volt, ugyanis az állattartók az előírások betartásával sokat tehetnek a baromfiágazati kockázatok, így egy újabb madárinfluenza járvány, megelőzéséért.

„Kutyakötelességünk” a felelős állattartás

A kormány célja, hogy a lakosság minél szélesebb körében teret nyerjen a felelős állattartás szemlélete. Az elmúlt években nagy erőfeszítéseket tettünk ennek érdekében – mondta Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a „Kutyakötelesség” című kiadvány bemutató sajtótájékoztatóján.

Megfejtették a hársak és a halott méhek titkát

Érdekes ellentmondásra jöttek rá a Greenwichi Egyetem szakértői, amikor azt vizsgálták, hogy miért találni olyan sok elpusztult méhet a hársak alatt. Hauke Koch és Philip Stevenson alátámasztotta, hogy a hárs nem mérgező, és a Biology Letters című szaklapban publikált tanulmányukkal más kutatók eredményeit is alátámasztották - írja az MTI.

Legeltetési tilalom lesz a rókák őszi vakcinázása miatt

Huszonegy napos legeltetési tilalom és ebzárlat lesz 2017. szeptember 30. és október 14. között a rókák 2017. évi őszi, veszettség elleni, szájon át történő országos immunizálási kampánya miatt.

Vakcinázással előzné meg a bőrcsomósodás-kór terjedését a FAO

Ki kellene terjeszteni a vakcinázást a szarvasmarha bőrcsomósodás-kór megállításáért Kelet-Európában és a Balkánon – javasolja az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO). Magyarországon egyelőre nincs jelen a betegség.

Kapu előtt a sertéspestis

Zsúfolásig megtelt a Hungexpo nagy konferenciaterme, még a széksorok mellett is álltak a sertéstenyésztők, sertéstartók. Rekord számban, több mint hatszázan regisztráltak a rendezvényre. Nem véletlen, hiszen a tanácskozás fő témáját a követező kérdésben fogalmazták meg a rendezők: van-e esélye a magyar sertéságazatnak az afrikai sertéspestissel szemben?

Megjelent az állatbetegségek és zoonózisok felszámolásának idei finanszírozásáról szóló rendelet

Megjelent a földművelésügyi miniszter rendelete az egyes állatbetegségek és zoonózisok (állatról emberre vagy emberről állatra terjedő megbetegedés) felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programok 2017. évi finanszírozásának szabályairól.

Egyre több a francia alpesi kecske hazánkban

Hazánk kecskeállományának fajtaösszetételében a tejhasznosításúak játszanak meghatározó szerepet, így e fajták iránti érdeklődés is előnyt élvez egy új állomány kialakítása során. A francia alpesi kecske kedvező honosulási és termelési képességeinek köszönhetően egyre népszerűbb Magyarországon, ezért várhatóan nem fog csalódást okozni tenyésztőjének, ha tartási, takarmányozási igényeit kielégítik.