Back to top

A sertéstartás ABC-je Herceghalmon

Jelenlegi termelési eredményeink - amit a genetika biztosít – jelentősen elmaradnak a lehetőségektől - derült ki az idei Sertés Szakmai Napon Herceghalmon. A tanácskozáson főként arra koncentráltak, hogyan lehetne ezen változtatni, szóba került a genetikai, takarmányozási, illetve állategészségtani újdonságok mellett a sertéstelepek gazdasági lehetőségei, a hatékony és eredményes hizlalás módja.

„Szakmai rendezvényünkön olyan időszerű, érdekes témákat mutatunk be, amelyek megvitatásával mindenki értékes információkkal bővíthati szakmai tudását”- nyitotta meg Herceghalmon az idei Sertés Szakmai Napot Bustyaházai László. Az UBM Kft. ügyvezető igazgatója hozzátette, olyan takarmányozási céget vezet, amely több ponton is kapcsolódik a termeléshez. A szakember bejelentette, november elsejétől az UBM csapatot erősíti Bessenyei István, aki a cégen belül a sertéságazatért felel.

A nemzetközi szakmai konferencián neves hazai előadók mutatták be a sertéságazat aktuális genetikai, takarmányozási, illetve állat egészségtani újdonságait. Szó esett a sertéstelepek gazdasági lehetőségeiről, a menedzsment fontosságáról, a hatékony és eredményes hizlalásról is.

Mint a tanácskozáson elhangzott,

jelenlegi termelési eredményeink - amit a genetika biztosít – jelentősen elmaradnak a lehetőségektől.

ubm1.jpg

Intenzít tartásban gyakorta előfordul a gyomorfekély
A magas termelési szintű telepeken az állomány egyöntetűsége kritikus, ami változtatásokra kényszeríti a gazdákat. Ennek legkritikusabb pontjai a megfelelő kocatakarmány, a kolosztrum felvétel, a koca tejtermelés és a megfelelő kiegészítő takarmányozás.

A teljesség igénye nélkül, gyakorlati körülmények között enyhébb-súlyosabb választás utáni fejlődésbeli visszamaradást okozhatnak a helytelen takarmányváltás, a nem megfelelő vízellátás, a kedvezőtlen istállóklíma, a takarmányozási eredetű hiánybetegségek, vagy akár a gyomorfekély kialakulása.

Ez utóbbi kapcsán előadásában Biksi Imre, az Állatorvostudományi Egyetem docense kifejtette, minél kisebb a takarmány szemcsemérete, annál gyorsabb a gyomor kiürülése, és annál nagyobb a gyomorfekély kialakulásának kockázata. A búza például darálás közben hajlamos kisebb részekre szétesni, így kevésbé védi meg az állatot a gyomorban a normál esetben rétegződő takarmány. A szakember hosszan sorolta a gyomorfekély kialakulásának okait, így az éhezést – ami következhet az etető leállásából, hőstressz, vagy éppen E-vitamin hiány miatt– emelte ki. Mint elmondta, intenzív tartásban szinte nincsen olyan állomány, melyben ne találnánk gyomorfekélyes állatokat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Engedély nélküli állatgyógyászati termékek a neten

Internetes apróhirdetésekben állatgyógyászati terméket árusítók körében tartottak próbavásárlást a Nébih szakemberei december elején. Az akció során a hatóság mintegy 200 ezer forint értékű állatgyógyászati készítménnyel kapcsolatban intézkedett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, mert a termékek forgalmazásához szükséges engedélyekkel és végzettséggel az ügyfél nem rendelkezett.

Most sikerült elcsípnie a vírust a Nébihnek

A Nébih újfent felhívja a figyelmet a hús és húskészítmények Ukrajnából történő behozatalának tilalmára, illetve a sertéstartó telepeken a járványvédelmi intézkedések, különösen az élelmiszerhulladék (moslék) etetésére vonatkozó tilalom betartására.

Fellendítené a mangalicatenyésztést a román kormány

 A román kormány ingyen adna malacokat a mangalica és báznai sertésfajták tenyésztőinek, a készülő kormányprogramról Petre Daea román mezőgazdasági miniszter beszélt csütörtökön Gyulafehérváron.

Spanyolországban újabb kergemarhakóros tehenet találtak

Északnyugat-Spanyolországban ütötte fel a fejét a kergemarhakór, amit hétfőn jelentett be a párizsi központú Állategészségügyi Világszervezet (World Organisation for Animal Health, OIE).

Megkezdték az állat-egészségügyi támogatások feldolgozását

A Magyar Államkincstár a 2017. október 31-i benyújtási határidőt követően azonnal megkezdte az egyes állatbetegségek és zoonózisok (állatról emberre terjedő betegségek) felszámolására igényelhető támogatási kérelmek feldolgozását és az elmúlt két hét alatt mintegy 1,25 milliárd Ft összegű támogatás kifizetéséről intézkedett.

Kezd helyrerázódni a mézpiac a tavalyi méhpusztulás után

A múlt téli komoly méhpusztulás ellenére eredményes évet zárhatnak a méhészek. Repce és akácméz kevesebb lett, de a napraforgó kiválóan mézelt – mondta kedden az MTI-nek a Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke.

Sorra buktak a bolhairtók a Nébih tesztjén

Huszonkilenc, macskáknak szánt, külső élősködők elleni rácsepegtető oldatot, úgynevezett spot-on készítményt vizsgált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A laborvizsgálatok szerint 6 termék nem tartalmazta a gyártó által garantált hatóanyag mennyiséget, másik 6 termék pedig nem rendelkezett magyarországi forgalmazási engedéllyel - közölte a Nébih.

Mégsem a klónozás okozta Dolly vesztét

Dolly, a klónbirka korai ízületi gyulladását nem az okozta, hogy klónozással jött világra – erre a megállapításra jutottak a 2003-ban elpusztult állat csontvázának ismételt vizsgálatával a brit Nottinghami Egyetem kutatói.

Megvédhetjük-e a vaddisznókat a sertéspestistől?

Az afrikai sertéspestis a vaddisznókra is legalább akkora veszélyt jelent mint a malacokra. Az ENSZ FAO ezért továbbképzést szervez európai, így magyar szakértők számára is, hogy a betegség kezelésében együttműködés alakuljon ki az erdő- és vadgazdálkodók, vadászok és az állategészségügyi szakemberek között.

Heves megyében nincs az állatok számára sürgősségi ellátás

Heves megyében nincs szervezett állatorvosi ügyeleti rendszer, melynek – ahogy dr. Fejér Barnáné dr. Varga Éva, a Magyar Állatorvosi Kamara (MÁOK) Heves Megyei Szervezetének elnöke elmondta – számos, régóta fennálló oka van. Ezekről kérdezte a megyei lap az elnököt.