Back to top

A sertéstartás ABC-je Herceghalmon

Jelenlegi termelési eredményeink - amit a genetika biztosít – jelentősen elmaradnak a lehetőségektől - derült ki az idei Sertés Szakmai Napon Herceghalmon. A tanácskozáson főként arra koncentráltak, hogyan lehetne ezen változtatni, szóba került a genetikai, takarmányozási, illetve állategészségtani újdonságok mellett a sertéstelepek gazdasági lehetőségei, a hatékony és eredményes hizlalás módja.

„Szakmai rendezvényünkön olyan időszerű, érdekes témákat mutatunk be, amelyek megvitatásával mindenki értékes információkkal bővíthati szakmai tudását”- nyitotta meg Herceghalmon az idei Sertés Szakmai Napot Bustyaházai László. Az UBM Kft. ügyvezető igazgatója hozzátette, olyan takarmányozási céget vezet, amely több ponton is kapcsolódik a termeléshez. A szakember bejelentette, november elsejétől az UBM csapatot erősíti Bessenyei István, aki a cégen belül a sertéságazatért felel.

A nemzetközi szakmai konferencián neves hazai előadók mutatták be a sertéságazat aktuális genetikai, takarmányozási, illetve állat egészségtani újdonságait. Szó esett a sertéstelepek gazdasági lehetőségeiről, a menedzsment fontosságáról, a hatékony és eredményes hizlalásról is.

Mint a tanácskozáson elhangzott,

jelenlegi termelési eredményeink - amit a genetika biztosít – jelentősen elmaradnak a lehetőségektől.

Intenzít tartásban gyakorta előfordul a gyomorfekély
A magas termelési szintű telepeken az állomány egyöntetűsége kritikus, ami változtatásokra kényszeríti a gazdákat. Ennek legkritikusabb pontjai a megfelelő kocatakarmány, a kolosztrum felvétel, a koca tejtermelés és a megfelelő kiegészítő takarmányozás.

A teljesség igénye nélkül, gyakorlati körülmények között enyhébb-súlyosabb választás utáni fejlődésbeli visszamaradást okozhatnak a helytelen takarmányváltás, a nem megfelelő vízellátás, a kedvezőtlen istállóklíma, a takarmányozási eredetű hiánybetegségek, vagy akár a gyomorfekély kialakulása.

Ez utóbbi kapcsán előadásában Biksi Imre, az Állatorvostudományi Egyetem docense kifejtette, minél kisebb a takarmány szemcsemérete, annál gyorsabb a gyomor kiürülése, és annál nagyobb a gyomorfekély kialakulásának kockázata. A búza például darálás közben hajlamos kisebb részekre szétesni, így kevésbé védi meg az állatot a gyomorban a normál esetben rétegződő takarmány. A szakember hosszan sorolta a gyomorfekély kialakulásának okait, így az éhezést – ami következhet az etető leállásából, hőstressz, vagy éppen E-vitamin hiány miatt– emelte ki. Mint elmondta, intenzív tartásban szinte nincsen olyan állomány, melyben ne találnánk gyomorfekélyes állatokat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nagyobb figyelmet kell fordítani a méhegészségügyre

A kiváló minőségű magyar méz Európában is elismert, a méhészek munkáját ma már megbecsülés övezi- mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára egy szakmai rendezvényen, Miskolcon. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország a nagy méhcsalád-sűrűség és az intenzív vándorlás miatt, fokozottan kitett a betegségek terjedésének. 

Hideg, meleg ellen védi a borjakat az iglu

Ma már sokaknak elképzelni is nehéz, de 20 évvel ezelőtt még nem létezett általánosan elterjedt, profi megoldás a borjak nagyobb csoportjainak kültéri elhelyezésére. Az áttörést egy német cég Igloo néven bemutatott borjúházai hozták el, melyek akár 15 borjú elhelyezésére is alkalmasak és szinte elpusztíthatatlanok.

Sürgető volt az összefogás – Vadászati Világkiállítás és sertéspestis a láthatáron

2018-tól jelentősen szigorítják az afrikai sertéspestis hazai kitörésének megelőzését célzó, vadászokat, vadgazdálkodókat érintő szabályokat - derült ki egy szakmai konferencián a FeHoVán. Az országot magas, közepes, és alacsony kockázatú zónákra osztják, eltérő szigorúságú intézkedésekkel. A magas kockázatúnál a szabadtéri társas vadászatot főállatorvosi engedélyhez kötik.

Gyöngytyúkunk őse a fekete kontinensen

A sisakos gyöngytyúkról, mint házi gyöngytyúkunk őséről viszonylag gyakrabban olvashatunk különféle szakkönyvekben – az elmúlt években több kutatás is irányult vadonbéli viselkedésének megfigyelésére. Ezek eredményei alapján ma már könnyebben érthetjük meg gyöngytyúkjaink viselkedését, ami a gazdaságos termelés egyik alapja is.

Döbbenetes exportnövekedés: 48 százalékot nőtt a kivitel

Egészen komoly mértékben tudott növekedni tavaly az amerikai sertésbőr-export, hiszen a kivitelnövekmény értéke a múlt évben elérte a 48,6 millió dollárt, amely éppen 48 százalékos bővülésnek felel meg – írja a National Hog Farmer, amerikai sertéstartóknak szóló szakmai portál.

Megállíthatatlan a sertésállomány zsugorodása

Az elmúlt egy évben 18 ezerrel nőtt a szarvasmarha-, 6 ezerrel a juhállomány, ugyanakkor a sertések száma 37 ezerrel, a tyúkoké pedig 183 ezerrel csökkent - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Amikor a DDT a kaptárból mérgez

Egy friss olasz vizsgálat során kiderült, hogy az elemzett 178 viaszminta 74 százalékában található legalább egy nem kívánatos vegyszermaradvány. Megoldatlan probléma, hogy ezeket az anyagokat miként távolítsák el a méhészetek és a műlép gyártók közötti viaszkörforgásból.

Mangalica, az élő és viruló kövület

A mangalica az utóbbi évek magyar állattenyésztésnek sikertörténete, ez az őshonos fajta egyre kedveltebb bel- és külföldön egyaránt, az ágazat talpraállása pedig példa lehet más őshonos jószágot tartó szakmai szervezet számára is - mondta Nagy István, az FM parlamenti államtitkára a hétvégi budapesti Mangalica Fesztivált megelőző konferencián.

Enyhén emelkedett a szalmonella-fertőzések száma az uniós tagállamokban 

Enyhén nőtt a szalmonellózishoz köthető esetek száma az uniós tagállamokban 2016-ban az EU legfrissebb, zoonózisokat (állatról emberre vagy emberről állatra terjedő megbetegedéseket) összegző jelentése szerint. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) azt tapasztalja, hogy Magyarországon is mérsékelten növekszik a szalmonella-fertőzések száma.

Közel a teljes kapacitáshoz a mohácsi vágóhíd

Jelenleg már több mint 90 százalékos kapacitással működik az MCS Vágóhíd Zrt. tavaly április végén átadott mohácsi üzeme – közölte az MTI-vel Pókos Gergely, a létesítmény igazgatója, akinek várakozásai szerint idén összesen mintegy 900 ezer tonna élőállat feldolgozását tervezik.