0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

A fagyokig szedhetjük

Sokan nem kellő időben végzett betakarítással kockáztatják az éves munka eredményét. Különösen a tárolásra szánt fajták esetében lehet sokat rontani a minőségen, az eltartás eredményességén. A korán, nem kellő érettségben vagy későn, túlérve, nem kellő óvatossággal betakarított vetemény akár a legjobb tárolási feltételek mellett is megsemmisülhet.

Nem is beszélve a tárolási gombás és baktériumos betegségekről, amelyeket nagyon gyakran a termőföldről, a kertből viszünk a tárolókba. Néha nagyon jelentéktelen, aprónak látszó dolgokon múlik az eltartás sikere. Sokszor a gyakran emlegetett hibákat nem veszik kellően komolyan a termesztők, és évről évre ugyanabba a hibába esve okoznak maguknak veszteséget.

A tárolási vagy rövidebb időre szóló átmeneti tárolási szempontok szinte növényfajonként eltérnek, fontossági sorrendjük változik. A legtöbb vetemény szedési idénye nem ér véget szeptemberben; kellő figyelemmel, termesztői ismerettel a fagyokig vagy azt követően is szedhetők, betakaríthatók lennének.

A paprikát, ha szakszerűen gondozzuk, egészen a fagyokig szedhetjük. Felvetődik a kérdés, hogy mit értünk szakszerű ápolás, gondozás alatt? Vannak determinált (csokros) típusú fajták, amelyek egy idő után befejezik hosszanti növekedésüket, nem képeznek újabb hajtásokat és virágokat. Ezeknek a szedési idénye korlátozott. Ugyanakkor már a szabadföldi fajták között is akad szép számmal folytonnövő típus, amelyekre igaz a fenti megállapítás, hogy szakszerű gondozás mellett akár október végéig is képesek teremni, amelyek a következők:

Öntözés. A paprika folyamatosan igényli a vizet; egy-egy kifejlett tő akár a napi 2-3 litert is képes elpárologtatni. Természetesen ez az érték a júniusi-júliusi napokra vonatkozik, szeptemberben már ennek legfeljebb a felét, harmadát használja fel a növény, ami alapvetően a hőmérséklettől és a fényviszonyoktól függ. Ennek ellenére folyamatosan kell öntözni, azaz a talajt nedvesen kell tartani. Az öntözés elmaradása kényszerérést, bogyófoltosodást eredményez. Hasonlóan fontos a párásítás, ami a talaj, a növények napi többszöri 1-1 mm-es öntözését, vízzel történő „permetezését” jelenti.

Fejtrágyázás. A vízigényhez hasonlóan jelentősen csökken a tápanyagigény is. Ezt leginkább a növény leveleiről lehet megítélni, ha az alsó levelek világosabbak, mint a felsők, célszerű kis adagban (1-2 dkg/m2) nitrogénműtrágyát adni, de legfeljebb csak a hónap végéig.

Növényvédelem. Nyár végére a paprikát tömegesen lepik el a levéltetvek és atkák. Sokszor, közvetlenül vagy közvetve, ezek vetnek véget a növény életének, elszaporodva súlyos vírusfertőzést okozhatnak. Ezért ellenük védekezni kell, messzemenőkig szem előtt tartva a növényvédő szerek élelmezés-egészségügyi előírásait. Egy elhanyagolt állományt olyan mértékben képesek meglepni, elfertőzni az említett rovarok, hogy egészséges, fogyasztható termés nem szedhető róluk.

Ritkítás, levelezés. A fejletlen, beteg termés visszafogja a növényt. Ezért az olyan paprikákat, amelyek foltosak, fertőzöttek, napégettek, amelyeket úgysem fogunk felhasználni, haladéktalanul távolítsuk el a tövekről. Hasonló fontos a beteg, száraz, többnyire a növény alján elhelyezkedő funkcióképtelen levelek letépése.

Talajlazítás. A folyamatos öntözés hatására a talajok nagy része összetömörödik, a gyökerek számára levegőtlenné válik. A talaj felületének sekély lazításával az egyébként is laza talajt igénylő paprika gyökerei levegőssé válnak, ami nagyon fontos a folyamatos termésképzéshez.

Forrás: Kerti Kalendárium