Kovács Gyula erdész, pomológus az 1980-as években kezdte el a Kárpát-medencében összegyűjteni az elfeledett gyümölcsfajtákat. „Bár az első találkozásunk erdészeti témájú volt, hamar a gyümölcsöknél kötöttünk ki”– magyarázta Gősi István, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgató-helyettese, a Budakeszi Tündérkert ötletgazdája. Így született meg az elgondolás, hogy a Pilisi Parkerdő Zrt.-nél is létesítsenek gyűjteményt őshonos gyümölcsfákból.
Az első oltványokat 2,5 hektáron a Budakeszi Erdészet területén ültették el, s amikor a Zsámbéki-medencében végeztek gyűjtést, újabb, közel egyhektáros területet vontak be a telepítésbe.
A Zsámbéki-medencében – ahol gyümölcskedvelő svábok művelték a kerteket – felhívást tettek közzé a régi fajták feltámasztására. Már az első évben 259 fáról szedtek oltóvesszőt, vagy hozták be az erdészethez, de azóta is érkeznek megkeresések. Nem csak az erdészet Tündérkertjébe kerülnek be ezek a gyümölcsök, minden megeredt fajtából 1-1 csemetét visszaadnak a beküldőnek. Nagyon fontos, hogy azon a helyen maradjanak meg, ahol otthonra leltek.
Budakeszin ma mintegy 350 fajta valamivel több mint kilencszáz fáját gondozzák. „Almából és körtéből van a legtöbb fajta” – vezetett körbe Sunyálné Csizmadia Andrea parkkezelési előadó, aki az erdészeti arborétumokért és a génmegőrző gyümölcsösért felel. Láthatók a Batul – Apró Batul, Mosolygó Batul, Zöld Batul – és a Pónyik alma különböző változatai. Talán a legismertebb a Kármán vagy Kálmán körte, a legkorábban érők sokféle néven élnek a magyar nyelvben, mint Búzakörte, Árpával, Rozzsal érő körte. Egyeseknél a felhasználási módokra – Pálinkakörte, Főzőalma, Levesalma, Rétesalma –, másoknál a termés formájára utalnak a nevek, mint a Tányéralma, Pogácsaalma. Őrzik a régi Besztercei szilva néhány változatát, különböző ringlókat. Cseresznyéből a Szomolyai fekete, a Ropogós fekete, a Májusi, a Pünkösdi, a Solymári gömbölyű virul a kertben. Különleges, nagy gyümölcsű galagonya, naspolya, birs vagy éppen a cseresznyeszilva ugyancsak része a gyűjteménynek, amelynek ma csak a területnagyság szab határt.
Nem zárkóztak be az erdészet kerítése mögé, a Szent István Egyetem hallgatói rendszeresen járnak hozzájuk gyakorlati foglalkozásra. Az adatgyűjtés megkezdődött, a virágzásról, a hajtásvizsgálatokról már vannak adatsoraik, ami még hiányzik – és a legfontosabb – a termés. Tündérkertjüket a jövőben oktatói és tudományos műhellyé szeretnék formálni. A gyűjtemény önmagában is érték, de a gyümölcsök felhasználhatóságára is kíváncsiak. Az erdészet aszalóüzem létrehozását tervezi, és natúrlevet is szeretnének készíteni.
Visegrádon – ha kisebb méretben is, de – a közeljövőben hasonló kertet alakítanak ki, amin keresztül a kulturális hagyományokhoz kapcsolódnak. Így például Benedek Elekhez, aki megmentette a Kékalmát, Bólyai Farkashoz, akinek sírján Pónyik alma nőtt, vagy Petőfi Sándorhoz, aki élete utolsó estjét egy segesvári körtefa alatt töltötte. Ezen túl a Gödöllői Erdészeti Arborétumban – ami a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében működik – egyhektáros gyűjtemény létrehozását tervezik a Kárpát-medencére, illetve a környékére jellemző gyümölcsfajtákból.
