Back to top

Készletezésre kényszerít a piac, de a trükköket még tanulni kell

A tartósan alacsony gabonaárak mellett a termelők értékesítési hajlandósága is egyre visszafogottabb, így folyamatosan nő a tárolási idő és a készletnagyság. Mindez komoly kihívást jelent a gazdák számára, amire a megfelelő fajtaválasztással és tárolási technológiával egyaránt fel kell készülni – hangzott el a K&H és az Agrár Európa Kft. által szervezett Agrár Klub legutóbbi rendezvényén.

A tartósan alacsony gabonaárak miatt a gazdák az értékesítés helyett egyre inkább a készletezésre rendezkednek be. „A megváltozott piaci helyzet okozta jelentős készletfelhalmozódás új feladatok elé állítja a gazdákat. A termelőknek egyrészt a megfelelő genetika kiválasztásával már a vetést megelőzően figyelembe kell venni a megnövekedett tárolási időt, másrészt megfelelő kapacitással és technológiával kell rendelkezniük ahhoz, hogy a betakarításra kerülő gabona minősége és beltartalma megmaradjon.

Jelenleg úgy látjuk, hogy a tárolók műszaki színvonala, illetve a tárolástechnológia nem minden esetben felel meg a piaci elvárásoknak, ami lényegesen rontja a hazai termelők értékesítési lehetőségeit a nemzetközi piacokon” – hívta fel a figyelmet a termelők aktuális problémáira Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője a szektor vezetőinek fórumául szolgáló Agrár Klub legutóbbi rendezvényén.

Török Bálint, az ADM Kft. szakértője az elmúlt négy évet úgy értékelte, hogy tökéletesen kiegyensúlyozott volt a globális gabonakibocsátás, amit az elmúlt évek szárazsága és az USA extrém időjárási eseményei sem befolyásoltak érdemben. „A mintegy 7 millió tonna raktárba kerülő kukoricából a 2017/18-as idényben mintegy 1,5 millió tonna kerülhet exportértékesítésre – szemben a 16-17-es idény 3,5 millió tonnájával –, ami Magyarország számára azt jelenti, hogy hosszan elhúzódó exportra kell felkészülni.

A búza és a kukorica esetében is még további árcsökkenésre kell számítani, mivel a jelenlegi árakon nem vagyunk versenyképesek a nemzetközi piacokon, és alapvetően a hazai feldolgozóipar tartja fenn a keresletet. A napraforgó és repce esetében talán még ennél is nehezebb a helyzet. Habár idén kisebb termésmennyiséggel lehet számolni, a külföldi feldolgozók jól telítettek, így nem sok lehetőség van az exportra” – hangsúlyozta a szakember.

A gazdák által jellemzően alkalmazott tárolási technológiákat Párkányi Gábor, az SGS Hungaria Kft. AFL üzletágvezetője mutatta be és értékelte. „A hazai terménytárolók között megtalálhatunk jó és rossz minőségűeket egyaránt, függetlenül attól, hogy új vagy régi építményről van szó. Ahhoz azonban, hogy a megtermelt gabona minősége és beltartalmi értékének megóvása biztosítva legyen, és ezzel a tárolás alatti veszteségeket minimalizálni lehessen, csupán egyetlen összetevő a megfelelően előkészített tároló. Legalább ilyen fontos a tárolást befolyásoló egyéb tényezők figyelembe vétele, mint a betárolt termény tisztasága és szárazsága, a tárolási magasság, a betárolás módja, illetve az állag- és minőségromlást megelőző eljárások használata” – mondta el a szakember.

„Sajnos sok esetben azt tapasztaljuk, hogy a nem megfelelő tárolási technológia – ezen belül is főként a tárolás során elhanyagolt árukezelés – súlyos értékromlást eredményez. Ez pedig különösen veszélyes lehet akkor, amikor egyre hosszabb tárolási periódusra van szükség” – hívta fel a figyelmet Párkányi Gábor.

A szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft.-től dr. Cseuz László kutató azokat a klímaváltozás okozta hatásokat mutatta be, amik leginkább befolyásolhatják a magyarországi növénytermesztést. „A számtalan abiotikus tényező közül számunkra leginkább a nem megfelelő csapadékmennyiség és vízhiány jelenti a fő problémát, míg a biotikus hatások sorában az idegen, invazív növények, állatfajok és kórokozók megjelenése veszélyes különösen, mivel nagyban rontják az eltarthatóságot. Célunk ezért az, hogy olyan rezisztens fajtákat nemesítsünk, amelyek termőképesség, stabilitás és minőség szempontjából is jobbak fajtatársaiknál” – tájékoztatott a szakember.

Forrás: 
K&H Bank sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiszorítják az amerikai gabonát a Közel-Keletről

Az utolsó száz év legnagyobb gabonatermésével számolnak Moszkvában. A kormány 139 millió tonnát prognosztizál. A The Wall Street Journal korábban 83 millió tonnáról írt, de már ezt is olyan soknak tartja, ami az amerikai gazdaságot érzékenyen érinti. Ugyanis nemcsak a termés nőtt, hanem az orosz export is növekszik. 45 millió tonna gabonaféle talál vevőre külföldön. Tavaly 38 millió tonna.

Még bőven tart a földpiaci drágulás

Folytatódott az áremelkedés a termőföldpiacon 2016-ban, a földterületek értéke átlagosan 11,2 százalékkal haladta meg a 2015-ös szintet, így egy hektár szántó országos átlagban 1,22 millió forintot ért - ismerteti a Takarék Agrár Igazgatóság és FHB Bank közös elemzése.

Jelentős átalakulást várnak az erdélyi földpiacon

Az erdélyi földtulajdonosi struktúra jelentős közeljövőbeli átalakulását prognosztizálja Kerezsi Miklós. A UBM Feed Románia Kft. kisebbségi tulajdonosának számító East Csoport vezetője szerint „érdemes észnél lenni”, mivel várhatóan nagy területek cserélnek majd gazdát.

Afrikából érkezik az új szuperfood

A tisztítás után fehér, apró szemű gabona, leginkább a kuszkuszra, vagy a nálunk kapható búzadarára hasonlít. Az íze azonban sokkal érdekesebb, kicsit talán a mogyoróéra emlékeztet. Fonionak hívják, Nigériában acha néven ismerik.

Túltermelés és árcsökkentés nezehíti a cukorrépatermesztők életét

A kvótaszabályozás megszűnése után három ütemben fizeti majd a felvásárló Magyar Cukor a cukorrépa vételárát. Az idén egyébként erős túltermelés volt a piacon: az EU cukorrépa termő területe közel 16 százalékkal bővült egy év alatt, a várható répacukor előállítás 3,6 millió tonnával haladhatja meg a 2016-os értéket.

Nem drágul a karácsonyi fenyő

Karácsonyra mintegy 400-500 hektáron termesztett fenyőfát adnak el Magyarországon évente, amelyet 5-10 évig nevelnek főként Zala, Vas és Somogy megyében; a karácsonyra értékesített 2 -2,5 millió fenyőből az import mennyisége 1 millió körüli, a termelők azonban 600-700 ezer darabot exportálnak is, az árak idén várhatóan nem változnak a tavalyihoz képest - közölte a Magyar Díszkertészek Szövetsége.

Kezd helyrerázódni a mézpiac a tavalyi méhpusztulás után

A múlt téli komoly méhpusztulás ellenére eredményes évet zárhatnak a méhészek. Repce és akácméz kevesebb lett, de a napraforgó kiválóan mézelt – mondta kedden az MTI-nek a Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke.

Piaci zavarok a burgonyaszektorban

Az őszi csapadékos időjárás miatt Észak-Európában sok helyütt fel sem tudták szedni a burgonyát, kiszámíthatatlan a hozamok, piacok alakulása, főleg a lengyelek miatt. Az árak alacsonyak, a tavalyi fokozott feldolgozóipari igény idén kevésbé tapasztalható, s ezek a tételek is az étkezési piacot nyomják - derült ki Alsónémediben, az Euro Sol Kft. burgonyatermesztési tanácskozásán.

Közel 10 százalékkal estek a műtrágya árak

Idén az első három negyedévben közel 20 százalékkal több nitrogén-foszfor-kálium hatóanyag-tartalmú műtrágyát szórtak ki a földekre a gazdálkodók, mint egy évvel korábban. A forgalomnövekedést az árcsökkenés is segítette.

Kína lehetőségeket rejt magában

Lehetőségnek, és nem fenyegetésnek kell tekinteni azt, hogy Kína tőkével jelenik meg Európában – mondta el Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kína és 16 közép-kelet-európai ország Budapesten megrendezett csúcstalálkozóján.