Back to top

Készletezésre kényszerít a piac, de a trükköket még tanulni kell

A tartósan alacsony gabonaárak mellett a termelők értékesítési hajlandósága is egyre visszafogottabb, így folyamatosan nő a tárolási idő és a készletnagyság. Mindez komoly kihívást jelent a gazdák számára, amire a megfelelő fajtaválasztással és tárolási technológiával egyaránt fel kell készülni – hangzott el a K&H és az Agrár Európa Kft. által szervezett Agrár Klub legutóbbi rendezvényén.

A tartósan alacsony gabonaárak miatt a gazdák az értékesítés helyett egyre inkább a készletezésre rendezkednek be. „A megváltozott piaci helyzet okozta jelentős készletfelhalmozódás új feladatok elé állítja a gazdákat. A termelőknek egyrészt a megfelelő genetika kiválasztásával már a vetést megelőzően figyelembe kell venni a megnövekedett tárolási időt, másrészt megfelelő kapacitással és technológiával kell rendelkezniük ahhoz, hogy a betakarításra kerülő gabona minősége és beltartalma megmaradjon.

Jelenleg úgy látjuk, hogy a tárolók műszaki színvonala, illetve a tárolástechnológia nem minden esetben felel meg a piaci elvárásoknak, ami lényegesen rontja a hazai termelők értékesítési lehetőségeit a nemzetközi piacokon” – hívta fel a figyelmet a termelők aktuális problémáira Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője a szektor vezetőinek fórumául szolgáló Agrár Klub legutóbbi rendezvényén.

Török Bálint, az ADM Kft. szakértője az elmúlt négy évet úgy értékelte, hogy tökéletesen kiegyensúlyozott volt a globális gabonakibocsátás, amit az elmúlt évek szárazsága és az USA extrém időjárási eseményei sem befolyásoltak érdemben. „A mintegy 7 millió tonna raktárba kerülő kukoricából a 2017/18-as idényben mintegy 1,5 millió tonna kerülhet exportértékesítésre – szemben a 16-17-es idény 3,5 millió tonnájával –, ami Magyarország számára azt jelenti, hogy hosszan elhúzódó exportra kell felkészülni.

A búza és a kukorica esetében is még további árcsökkenésre kell számítani, mivel a jelenlegi árakon nem vagyunk versenyképesek a nemzetközi piacokon, és alapvetően a hazai feldolgozóipar tartja fenn a keresletet. A napraforgó és repce esetében talán még ennél is nehezebb a helyzet. Habár idén kisebb termésmennyiséggel lehet számolni, a külföldi feldolgozók jól telítettek, így nem sok lehetőség van az exportra” – hangsúlyozta a szakember.

A gazdák által jellemzően alkalmazott tárolási technológiákat Párkányi Gábor, az SGS Hungaria Kft. AFL üzletágvezetője mutatta be és értékelte. „A hazai terménytárolók között megtalálhatunk jó és rossz minőségűeket egyaránt, függetlenül attól, hogy új vagy régi építményről van szó. Ahhoz azonban, hogy a megtermelt gabona minősége és beltartalmi értékének megóvása biztosítva legyen, és ezzel a tárolás alatti veszteségeket minimalizálni lehessen, csupán egyetlen összetevő a megfelelően előkészített tároló. Legalább ilyen fontos a tárolást befolyásoló egyéb tényezők figyelembe vétele, mint a betárolt termény tisztasága és szárazsága, a tárolási magasság, a betárolás módja, illetve az állag- és minőségromlást megelőző eljárások használata” – mondta el a szakember.

„Sajnos sok esetben azt tapasztaljuk, hogy a nem megfelelő tárolási technológia – ezen belül is főként a tárolás során elhanyagolt árukezelés – súlyos értékromlást eredményez. Ez pedig különösen veszélyes lehet akkor, amikor egyre hosszabb tárolási periódusra van szükség” – hívta fel a figyelmet Párkányi Gábor.

A szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft.-től dr. Cseuz László kutató azokat a klímaváltozás okozta hatásokat mutatta be, amik leginkább befolyásolhatják a magyarországi növénytermesztést. „A számtalan abiotikus tényező közül számunkra leginkább a nem megfelelő csapadékmennyiség és vízhiány jelenti a fő problémát, míg a biotikus hatások sorában az idegen, invazív növények, állatfajok és kórokozók megjelenése veszélyes különösen, mivel nagyban rontják az eltarthatóságot. Célunk ezért az, hogy olyan rezisztens fajtákat nemesítsünk, amelyek termőképesség, stabilitás és minőség szempontjából is jobbak fajtatársaiknál” – tájékoztatott a szakember.

Forrás: 
K&H Bank sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Még nem tudni pontosan, mennyivel drágul a kenyér

Hamarosan ismét többet kell fizetnünk a kenyérért és a péksüteményekért. Előbbi ára tíz forinttal is emelkedhet kilónként – hívta fel rá a figyelmet a Magyar Pékszövetség.

Normalizálódik a tojás ára

Nem lesz hiány tojásból húsvétkor – az örvendetes hírről a Magyar Idők számolt be. A lapnak Kele Attila, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elmondta, hogy a tavalyi drágulást okozó helyzet év végére normalizálódott, így ma már nem lehet tojáshiányról beszélni az Európai Unióban.

Lassult a mezőgazdasági termékek drágulása decemberben

Tavaly decemberben a mezőgazdasági termelői árak 5,1 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz mérve a novemberi 7,7 százalék után. A növényi termékek 6,0, az élő állatok, állati termékek 3,8 százalékkal drágultak. A tavalyi egész év átlagában a mezőgazdasági termelői árak 5,6, százalékkal voltak magasabbak, mint 2016-ban - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Ezeknél a termelőknél lett profit

Az alacsony terményárak dacára jól teljesítettek az amerikai északnyugati vidék termelői, részben annak köszönhetően, hogy megfelelően diverz terménystruktúrával dolgoztak – írja banki szakemberekre és közgazdászokra hivatkozva a Capitalpress.com.

Tovább pörög a földpiac: tavaly 280 ezer hektár cserélt gazdát egyre drágábban

Tavaly Magyarországon a termőföld hektáronkénti átlagára 1,429 millió forint volt, több mint 16 százalékkal nőtt a 2016-oshoz képest - derül ki az Agrotax Kft. kiadványából, amelyet szerdán Budapesten mutattak be. Az Észak-Alföldön volt a legélénkebb a földpiac: 73 ezer hektár cserélt gazdát, Hajdú-Biharban például 27 százalékos átlagos áremelkedés mellett.

Március közepéig lehet jelentkezni a K&H agrárösztöndíjára

Idén is indul a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat. A magyarországi agrárképzést folytató egyetemek és főiskolák alap, mester és PhD képzésben részt vevő hallgatóitól olyan pályamunkákat vár a bank, amelyek az ágazat versenyképességének növelésére és digitalizációjára kínálnak megoldást. 2018. március 18-ig lehet jelentkezni.

Az infláció sokszorosával drágultak az alapvető élelmiszerek

Januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, decemberhez viszonyítva pedig 0,3 százalékkal nőttek - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A legjobban a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek ára nőtt az előző év azonos időszakához képest, a tűzifa 13,7, a palackos gáz 10,4 százalékkal drágult.

Áremelkedés a gabonapiacon

Kedvezően indult az év a szántóföldi növénytermesztők szempontjából, a búza és a kukorica ára is felfelé ível a hazai és a világpiacon egyaránt. A korábbi nagy kedvencnek számító repcemag ugyanakkor veszített értékéből, a visszaesés a bőséges idei terméskilátásoknak tudható be.

Jól fejlődnek a szántóföldi növények

Bár egyre nagyobb területen van belvíz, egyelőre bizakodók a gazdálkodók, a szántóföldi növények jól fejlődnek, egy aszályos tavasz esetén pedig kapóra is jöhet, ha telítődik a talaj nedvességgel - írta Magyar Idők.

Drágultak a gyümölcsök

Mélyebben a zsebébe kell nyúlnia annak, aki friss gyümölcsökből kívánja pótolni az influenzaszezonban igencsak fontosnak számító vitaminokat. A citrusfélék és déligyümölcsök, köztük a narancs és a banán is drágábban kapható a boltokban, de a nagy mennyiségben termelt magyar almáért is többet kell fizetni.