Back to top

Készletezésre kényszerít a piac, de a trükköket még tanulni kell

A tartósan alacsony gabonaárak mellett a termelők értékesítési hajlandósága is egyre visszafogottabb, így folyamatosan nő a tárolási idő és a készletnagyság. Mindez komoly kihívást jelent a gazdák számára, amire a megfelelő fajtaválasztással és tárolási technológiával egyaránt fel kell készülni – hangzott el a K&H és az Agrár Európa Kft. által szervezett Agrár Klub legutóbbi rendezvényén.

A tartósan alacsony gabonaárak miatt a gazdák az értékesítés helyett egyre inkább a készletezésre rendezkednek be. „A megváltozott piaci helyzet okozta jelentős készletfelhalmozódás új feladatok elé állítja a gazdákat. A termelőknek egyrészt a megfelelő genetika kiválasztásával már a vetést megelőzően figyelembe kell venni a megnövekedett tárolási időt, másrészt megfelelő kapacitással és technológiával kell rendelkezniük ahhoz, hogy a betakarításra kerülő gabona minősége és beltartalma megmaradjon.

Jelenleg úgy látjuk, hogy a tárolók műszaki színvonala, illetve a tárolástechnológia nem minden esetben felel meg a piaci elvárásoknak, ami lényegesen rontja a hazai termelők értékesítési lehetőségeit a nemzetközi piacokon” – hívta fel a figyelmet a termelők aktuális problémáira Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője a szektor vezetőinek fórumául szolgáló Agrár Klub legutóbbi rendezvényén.

Török Bálint, az ADM Kft. szakértője az elmúlt négy évet úgy értékelte, hogy tökéletesen kiegyensúlyozott volt a globális gabonakibocsátás, amit az elmúlt évek szárazsága és az USA extrém időjárási eseményei sem befolyásoltak érdemben. „A mintegy 7 millió tonna raktárba kerülő kukoricából a 2017/18-as idényben mintegy 1,5 millió tonna kerülhet exportértékesítésre – szemben a 16-17-es idény 3,5 millió tonnájával –, ami Magyarország számára azt jelenti, hogy hosszan elhúzódó exportra kell felkészülni.

A búza és a kukorica esetében is még további árcsökkenésre kell számítani, mivel a jelenlegi árakon nem vagyunk versenyképesek a nemzetközi piacokon, és alapvetően a hazai feldolgozóipar tartja fenn a keresletet. A napraforgó és repce esetében talán még ennél is nehezebb a helyzet. Habár idén kisebb termésmennyiséggel lehet számolni, a külföldi feldolgozók jól telítettek, így nem sok lehetőség van az exportra” – hangsúlyozta a szakember.

A gazdák által jellemzően alkalmazott tárolási technológiákat Párkányi Gábor, az SGS Hungaria Kft. AFL üzletágvezetője mutatta be és értékelte. „A hazai terménytárolók között megtalálhatunk jó és rossz minőségűeket egyaránt, függetlenül attól, hogy új vagy régi építményről van szó. Ahhoz azonban, hogy a megtermelt gabona minősége és beltartalmi értékének megóvása biztosítva legyen, és ezzel a tárolás alatti veszteségeket minimalizálni lehessen, csupán egyetlen összetevő a megfelelően előkészített tároló. Legalább ilyen fontos a tárolást befolyásoló egyéb tényezők figyelembe vétele, mint a betárolt termény tisztasága és szárazsága, a tárolási magasság, a betárolás módja, illetve az állag- és minőségromlást megelőző eljárások használata” – mondta el a szakember.

„Sajnos sok esetben azt tapasztaljuk, hogy a nem megfelelő tárolási technológia – ezen belül is főként a tárolás során elhanyagolt árukezelés – súlyos értékromlást eredményez. Ez pedig különösen veszélyes lehet akkor, amikor egyre hosszabb tárolási periódusra van szükség” – hívta fel a figyelmet Párkányi Gábor.

A szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft.-től dr. Cseuz László kutató azokat a klímaváltozás okozta hatásokat mutatta be, amik leginkább befolyásolhatják a magyarországi növénytermesztést. „A számtalan abiotikus tényező közül számunkra leginkább a nem megfelelő csapadékmennyiség és vízhiány jelenti a fő problémát, míg a biotikus hatások sorában az idegen, invazív növények, állatfajok és kórokozók megjelenése veszélyes különösen, mivel nagyban rontják az eltarthatóságot. Célunk ezért az, hogy olyan rezisztens fajtákat nemesítsünk, amelyek termőképesség, stabilitás és minőség szempontjából is jobbak fajtatársaiknál” – tájékoztatott a szakember.

Forrás: 
K&H Bank sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Indul a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat

Szaktudás, modern technológia és mérethatékonyság – e három tényező határozhatja meg a hazai agrárium fejlődésének jövőbeli irányát és lendületét. A fiatal agrárszakembereket támogató K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat ezért idén az agrárium mérethatékonyságának fokozására fókuszál.

A búza ára 15 százalékkal magasabb az előző évinél

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2018 I-VIII. hónapokban - az előző évhez képest - az agrártermékek termelőiár-szintje 1,7 százalékkal nőtt. Ezen belül a növénytermesztési és a kertészeti termékek ára 3,9 százalékkal emelkedett, az élő állatok és az állati termékeké viszont 1,9 százalékkal csökkent.

FruitVeB: a zöldségtermés a tavalyihoz hasonlóan, 1,9 millió tonna körül lehet

Néhány zöldségfélét, köztük a paprikaféléket és a zöldborsót ugyan károsította a hosszú aszályos időjárás, a csemegekukoricának ugyanakkor jót tett a meleg, rekordtermés várható. A zöldségtermés az idén megközelítheti a tavalyihoz hasonló 1,9 millió tonnát, a mennyiséget azonban októberi időjárás még akár 5 százalékkal is befolyásolhatja.

Gabonatermesztők: jól haladnak az őszi munkák

Jó ütemben haladnak az őszi betakarítási és a vetési munkák is a száraz időjárásnak köszönhetően, ugyanakkor a megfelelő keléshez szükség lenne a csapadékra - mondta Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke hétfőn az MTI-nek.

Drágulhatnak az élelmiszerek a mezőgazdasági árak emelkedése nyomán

Az élelmiszerárak emelkedését vetíti előre, hogy augusztusban 6 százalékkal nőttek a mezőgazdasági termelői árak éves összehasonlításban - írta a szombati Népszava.

KSH: augusztusban 6,0 százalékkal nőttek a mezőgazdasági termelői árak

Augusztusban a mezőgazdasági termelői árak 6,0 százalékkal - november óta a legnagyobb mértékben - nőttek az egy évvel korábbiakhoz képest a júliusi 1,2 százalékos emelkedés után.

Miért olyan meglepően drága a fejes vagy a kelkáposzta a pultokon?

A káposztafélék tömegtermékek, melyeket általában alacsony ár jellemez. Idén azonban soha nem látott magasságba emelkedett a termelői és fogyasztói áruk is. Mi vezetett idáig?

Csúcsot döntött az infláció

Utoljára 2013. januárjában volt ennél nagyobb az éves infláció. Szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,6 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál; augusztushoz viszonyítva átlagosan 0,3 százalékkal nőttek - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.

Kriptovalutáért zöldséget, gyümölcsöt is lehet venni a kijevi piacon

A kijevi Besszarabszka vásárcsarnokban a közelmúltban bevezették a kriptovalutával történő fizetési lehetőséget. Az ott árult zöldségeket és gyümölcsöket 14 féle digitális fizetőeszközzel lehet kifizetni. A kezdeményezés célja az, hogy megmutassa: mindennapi bevásárlásaink során is milyen egyszerűen használhatjuk az alternatív fizetőeszközöket.

Cukorrépa: romló esélyek

Miközben a cukor világpiaci ára - ami alapján a termelőket a répáért megfizetik - régen nem látott mélységekbe zuhant, ezzel egy időben szinte minden összeszövetkezett a cukorrépa termesztése ellen. Néhány nagyobb termesztő a felhagyással fenyegetőzik. Valami nincs rendben, ezt mutatja az is, hogy 1 kg cukor 158 Ft a multiknál, közben egy gombóc fagyiért 200-250 Ft-ot kell fizetni a cukrászdákban.