Back to top

Készletezésre kényszerít a piac, de a trükköket még tanulni kell

A tartósan alacsony gabonaárak mellett a termelők értékesítési hajlandósága is egyre visszafogottabb, így folyamatosan nő a tárolási idő és a készletnagyság. Mindez komoly kihívást jelent a gazdák számára, amire a megfelelő fajtaválasztással és tárolási technológiával egyaránt fel kell készülni – hangzott el a K&H és az Agrár Európa Kft. által szervezett Agrár Klub legutóbbi rendezvényén.

A tartósan alacsony gabonaárak miatt a gazdák az értékesítés helyett egyre inkább a készletezésre rendezkednek be. „A megváltozott piaci helyzet okozta jelentős készletfelhalmozódás új feladatok elé állítja a gazdákat. A termelőknek egyrészt a megfelelő genetika kiválasztásával már a vetést megelőzően figyelembe kell venni a megnövekedett tárolási időt, másrészt megfelelő kapacitással és technológiával kell rendelkezniük ahhoz, hogy a betakarításra kerülő gabona minősége és beltartalma megmaradjon.

Jelenleg úgy látjuk, hogy a tárolók műszaki színvonala, illetve a tárolástechnológia nem minden esetben felel meg a piaci elvárásoknak, ami lényegesen rontja a hazai termelők értékesítési lehetőségeit a nemzetközi piacokon” – hívta fel a figyelmet a termelők aktuális problémáira Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője a szektor vezetőinek fórumául szolgáló Agrár Klub legutóbbi rendezvényén.

Török Bálint, az ADM Kft. szakértője az elmúlt négy évet úgy értékelte, hogy tökéletesen kiegyensúlyozott volt a globális gabonakibocsátás, amit az elmúlt évek szárazsága és az USA extrém időjárási eseményei sem befolyásoltak érdemben. „A mintegy 7 millió tonna raktárba kerülő kukoricából a 2017/18-as idényben mintegy 1,5 millió tonna kerülhet exportértékesítésre – szemben a 16-17-es idény 3,5 millió tonnájával –, ami Magyarország számára azt jelenti, hogy hosszan elhúzódó exportra kell felkészülni.

A búza és a kukorica esetében is még további árcsökkenésre kell számítani, mivel a jelenlegi árakon nem vagyunk versenyképesek a nemzetközi piacokon, és alapvetően a hazai feldolgozóipar tartja fenn a keresletet. A napraforgó és repce esetében talán még ennél is nehezebb a helyzet. Habár idén kisebb termésmennyiséggel lehet számolni, a külföldi feldolgozók jól telítettek, így nem sok lehetőség van az exportra” – hangsúlyozta a szakember.

A gazdák által jellemzően alkalmazott tárolási technológiákat Párkányi Gábor, az SGS Hungaria Kft. AFL üzletágvezetője mutatta be és értékelte. „A hazai terménytárolók között megtalálhatunk jó és rossz minőségűeket egyaránt, függetlenül attól, hogy új vagy régi építményről van szó. Ahhoz azonban, hogy a megtermelt gabona minősége és beltartalmi értékének megóvása biztosítva legyen, és ezzel a tárolás alatti veszteségeket minimalizálni lehessen, csupán egyetlen összetevő a megfelelően előkészített tároló. Legalább ilyen fontos a tárolást befolyásoló egyéb tényezők figyelembe vétele, mint a betárolt termény tisztasága és szárazsága, a tárolási magasság, a betárolás módja, illetve az állag- és minőségromlást megelőző eljárások használata” – mondta el a szakember.

„Sajnos sok esetben azt tapasztaljuk, hogy a nem megfelelő tárolási technológia – ezen belül is főként a tárolás során elhanyagolt árukezelés – súlyos értékromlást eredményez. Ez pedig különösen veszélyes lehet akkor, amikor egyre hosszabb tárolási periódusra van szükség” – hívta fel a figyelmet Párkányi Gábor.

A szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft.-től dr. Cseuz László kutató azokat a klímaváltozás okozta hatásokat mutatta be, amik leginkább befolyásolhatják a magyarországi növénytermesztést. „A számtalan abiotikus tényező közül számunkra leginkább a nem megfelelő csapadékmennyiség és vízhiány jelenti a fő problémát, míg a biotikus hatások sorában az idegen, invazív növények, állatfajok és kórokozók megjelenése veszélyes különösen, mivel nagyban rontják az eltarthatóságot. Célunk ezért az, hogy olyan rezisztens fajtákat nemesítsünk, amelyek termőképesség, stabilitás és minőség szempontjából is jobbak fajtatársaiknál” – tájékoztatott a szakember.

Forrás: 
K&H Bank sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevert kínai méz Spanyolországból

Egy régi meghívásnak tettem eleget, amikor idén nyáron Spanyolországban jártam. Az ország középkeleti részén látogattam meg egy méhészszövetkezetet, méhészetet és beszélgethettem méhészekkel. (Bross Péter beszámolója)

Mit eszünk majd 2050-ben?

A hazai lakosság szerint 30 év múlva a már napjainkban is népszerű allergénmentes, valamint bio, vegán és paleo étrend erősödhet leginkább, miközben az iparági előrejelzésekkel ellentétben a húsfogyasztásban inkább csökkenést várnak – derül ki a K&H felméréséből.

Jövőre drágul a baromfi

A fogyasztók számára jó hír, hogy idén karácsonykor nem lesz drágább a az ünnepi asztalra szánt pulyka, és általában sem emelkednek a baromfihús és készítmények árai. A rossz hír, hogy 2019-től ezek a termékek drágulnak és nem is kevéssel.

Leállt a folyami szállítmányozás

Halomban áll a betakarított gabona a raktárakban, a Duna alacsony vízállása miatt ugyanis gyakorlatilag leállt a folyami szállítmányozás. Bár a kereslet továbbra is élénk, az ügyleteket csak későbbi elszállítással tudják megkötni a termelők - írta a keddi Magyar Idők.

Jelentősen drágult a takarmány

A KSH gyorstájékoztatója szerint szeptemberben, a múlt év azonos hónapjához viszonyítva, a vágójuh ára kilónként 48, a vágóbaromfié 7 forinttal nőtt, míg a vágósertésé 36 forinttal, a vágómarháé pedig 18 forinttal visszaesett. A nyerstejért 4, az étkezési tojásért 2 forinttal fizettek kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt, ugyanekkor a gabona 15,4 százalékkal drágult.

Minden növény megsínyli a csapadékhiányos időt

Gazdaszemmel nézve nem jól megyünk a télbe, ugyanis majdnem minden elvetett növény vízhiánnyal küzd. Hetvenöt napja nem esett számottevő eső, és úgy tűnik, a következő hetekre sem várható csapadék.

Olcsóbb banánt enni, mint almát

A gyümölcsök ára átlagosan alacsonyabb, mint tavaly, ám még így is sok hazai fajta drágább, mint több egzotikus gyümölcs.

Drágább lett termelni az agráriumban

Idén szeptemberében a mezőgazdasági termelői árak 2017 azonos időszakához képest 6,2 százalékkal nőttek, amit a növényi termékek árának 12 százalékos emelkedése, illetve az élő állatok és állati termékek árának 2,8 százalékos csökkenése eredményezett.

Több tonna alma rohad a földeken

Katasztrofális helyzetbe kerültek a szerbiai almatermesztők az alacsony felvásárlási árak miatt. A termés a fák alatt rohad a földeken. Az alma felvásárlási ára elérte azt a minimumot, amelyért már leszedni sem érdemes. A szendrői és verseci termelőknek 3-5 dinárt (8-14 Ft) kínálnak az alma kilogrammjáért.

Mi áll az extrém időjárás hátterében, és hogyan úszta meg a kukorica?

Kirívó aszály, hőség és egyéb időjárási anomáliák jellemezték az idei évet Nyugat-Európában, ami rányomta a bélyegét a terméseredményekre is. A jelenlegi helyzetből a jelek szerint a kukorica került ki győztesen.