Back to top

Méhészkedés csípés nélkül

Mielőtt a mézelő méhet az amerikai kontinensen elterjesztették volna, az őslakos indiánok fullánk nélküli méhektől nyerték ki a mézet. A mézelő méhvel való méhészkedés, mivel a háttérbe szorította a helyi ősi módszert, veszélybe sodorta a biodiverzitást az Amazonas menti őserdőben. A biodiverzitás fenntartása és a brazil ínyencek érdekében tanfolyamot szerveznek az ősi módszer elsajátítására.

A kaptárak a sziklafalon című cikkben beszámoltunk arról, hogy azért, hogy megmaradjon a biodiverzitás Közép-Kína őserdejében, szükséges volt, az ott őshonos apis cerana, az indiai méh  újratelepítése. Ez a méhfaj képes extrém körülmények között is elvégezni a beporzást. Hasonló a helyzet Dél-Amerikában is. Brazilia Amazonas menti őserdeinek biodiverzitását is főleg a helyi méhfajok képesek fenntartani. A mi méhünk, a háziméh, kerüli ugyanis az  őserdők nyirkos, sötét részeit.

A fullánk nélküli méhek nemzetségének, az u.n. meliponáknak a  mézhozama nem jelentős.  A velük fogalakozó méhészek azonban a hagyományos mézhez képest hatszoros árat kaphatnak a kinyert melipona-mézért.

Melipona
Fotó: Deutsches Bienenjournal

Most az Amazonas menti Codajás községben tanfolyamot szerveznek a kaucsuktermelők számára a melipona nemzettségből származó méhekkel való méhészkedés újbóli meghonosítása érdekében.

A tanfolyam szervezői a méhészkedéshez a melipona nigrat javasolják, mely mézhozama átlagban évi 7 kiló. A velük való méhészkedés meglehetősen egyszerű. Mivel gömb vagy tojás alakú, viaszból és növényi rostból készült „edényekben” tárolják a mézet, elég azt ezekből leszívni, vagy kipréselni. Pergetni nem is lehetne.

A méhészkedést méhvadászattal kezdik. Az őserdőben keresnek egy fatörzsben  fészkelő  melipona méhcsaládot,  melyből, hosszúkás kaptárakban három  műrajt hoznak létre. Vagyis három különböző részbe osztják el méheket, és a fiasítást tartalmazó lépeket. Ezek idővel teljes értékű termelő családokká válnak.

A melipona-méz kinyerése
Fotó: Deutsches Bienenjournal 2017/09

 

Érdekesség, hogy a fiasításos lépek sejtjei ugyan hatszögüek, és ahogy a képen látható,  vízszintesen és nem függőlegesen helyezkednek el. A fiasítás nem igényli a dajkaméhek gondozását. Miután az anya lerakja a petét egy virágporral vagy méhkenyérrel ellátott sejtbe, a sejtet a méhek azonnal viasszal lefedik.

A  „fullánk nélküli” elnevezés nem teljesen fedi a valóságot, mivel ezek a méhek is rendelkeznek fullánkkal. Ez a fullánk azonban el van csökevényesedve  és védekezésre alkalmatlan. A meliponák ezért a mi méhünkhöz képest más védekezési stratégiát kellett kidolgozzanak. A fészket hosszú bejáraton lehet megközelíteni, és a betolakodó hangyákat, pókokat az őrméhek viaszos, nyúlós anyaggal kenik be, illetve erős rágóikkal támadják meg, így akadályozva meg továbbjutásukat a fészekbe.

A brazil sztárszakács Alex Atala, sao paoloi éttermében ínyencségként kínálja a melipona-mézet, mely folyékonyabb az általunk is ismert termelői méznél. A melipona mézet sebekre, gyulladásokra is sikeresen használják az Amazonas menti indiánok. A benne található hidrogénperoxid és glükonsav erősen antiszeptikus hatású. Egyébként ezek a hatóanyagok éppúgy megtalálhatóak az itthon kapható mézekben is.

Forrás: 
Bienenjournal 2017/9 alapján

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Miért ez a nap lett a méhek világnapja?

Az Egyesült Nemzetek Szervezete május 20-át jelölte meg a méhek világnapjának. A határozatot december 20-án hozták a tavaly tartott new yorki közgyűlésén. A javaslatot főleg az Európai Unió tagországai támogatták. De miért ezt a napot választották?

Nagyobb figyelmet kell fordítani a méhegészségügyre

A kiváló minőségű magyar méz Európában is elismert, a méhészek munkáját ma már megbecsülés övezi- mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára egy szakmai rendezvényen, Miskolcon. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország a nagy méhcsalád-sűrűség és az intenzív vándorlás miatt, fokozottan kitett a betegségek terjedésének. 

Olcsó mézet lehet importálni, de megporzást nem

A méz a harmadik leghamisítottabb élelmiszer. Az EUROSTADT jelentése szerint az Európai Unióba importként bekerülő méz 20 százaléka sohasem látott méheket és kaptárt. Ez a jelentős mennyiségű, olcsó hamisítvány egyre inkább kiszorítja a termelőket az unió piacáról.

Amikor a DDT a kaptárból mérgez

Egy friss olasz vizsgálat során kiderült, hogy az elemzett 178 viaszminta 74 százalékában található legalább egy nem kívánatos vegyszermaradvány. Megoldatlan probléma, hogy ezeket az anyagokat miként távolítsák el a méhészetek és a műlép gyártók közötti viaszkörforgásból.

Elfogadás előtt a Mézjelentés

Március elsején szavazhat az Európai Parlament a Mézjelentésről, amely az Európában termelt, azon belül is a kiváló minőségű magyar mézet védené meg a hamisított importtól. Bár a dokumentum sarokpontja az álmézek elleni küzdelem, elfogadásának ennél sokkal szélesebb körű előnyei lehetnek, mondta Erdős Norbert, a Mézjelentést beterjesztő EP-képviselő Szombathelyen, sajtótájékoztatón.

A propolisz és a hód

Egy hiánypótló és olvasmányos könyv jelent meg arról, hogy miként képesek a méhek szabályozni élettartamukat, illetve a kaptár fertőzésmentességét. Közérthetően megismerhetjük a propolisz kutatásának állomásai mellett a méz, a virágpor, és a méhpempő jelentőségét a méhcsaládban. Nem elhanyagolható erénye a könyvnek, hogy filozófiai síkon is értekezik a méhekről és a méhészkedés szépségeiről.

Díjazták Európa méhbarát kezdeményezéseit

Tavaly decemberben adták át European Bee Awardot, mellyel elismerik az innovatív és praktikus ötleteket, melyekkel az európai gazdálkodásban megvédhetőek a beporzók. A díj azon gazdákat, területtulajdonosokat, kutatókat, magán és közintézményeket támogatja, akik innovatív projekteket dolgoznak ki a mezőgazdaság részére hasznos méhek és más beporzó állatok védelmére.

Minél nagyobb a raj, annál csendesebb a kaptár

A logika azt diktálná, hogy ha a mézelő méhek kolóniája növekszik, akkor hangosabbak, mivel több méh döngicsél egyszerre. Azonban egy friss publikáció pont az ellenkezőjét állapította meg: a nagyobb kolóniák kaptára csöndesebb, mint a kicsiké.

Mi köze egy border collie-nak a poszméhekhez?

A gödöllői Szent István Egyetem állattani és állatökológiai tanszékén diplomázó Mátrai Flóra különleges kutatási témát választott magának. Border collie-ját arra képezte ki, hogy a terepen poszméheket keressen. A beporzó rovarok ugyanis, köztük a poszméhek, egyre fogynak, és bár a földi poszméh még gyakorinak számít, az európai és észak-amerikai fajok 24 százaléka a kihalás szélén áll.

Elismerték a méhész anyuka kemény munkáját

Egy kétgyermekes gyulai anyuka, Mikóné Hirth Beáta édesköményes mézét választották az ország legjobbjának a 10. Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztiválon. Beáta példája jól mutatja, hogy ha valaki nagyon akar valamit, bármit elérhet. A díjat ugyanis úgy nyerte el, hogy a méhészkedéssel csak néhány éve ismerkedett meg, és külföldön dolgozó férje távollétében rengeteg feladat szakadt a nyakába.