Back to top

A támogatások így nem segítik a versenyképesség javulását

Szent Mihály napja a juhászoknak a számadás, a behajtás ünnepe, ettől kezdve a karácsonyra készülnek. Nyereséges lesz-e az idei évük – kérdeztük Jávor Andrást a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnökét.

Támogatással igen, de e nélkül a termelők többsége egyáltalán nem tudna eredményt elkönyvelni - felelte megkereséünkre Jávor András, a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnöke.

Pontosabban azok, akik az átlagnál jobban termelnek, noha ez nekik sem lesz csúcs évük, tisztességesen meg tudnak élni a juhászatból, sőt nekik nyereségük is lesz.  Az átlagosak a támogatással együtt valahogy kijönnek, az átlag alattiak viszont még a támogatással is veszteségesen dolgoznak.

De nem is érdemelnék meg, hogy nyereségük legyen, olyan gyengén gazdálkodnak, és nem igen törekszenek a változtatásra. A rossz tenyészetekben az árbevételnek nagyjából a 60 százaléka a támogatásból származik, még az átlagosokban is megközelítőleg a 30 százalékot ez adja - mondta lapunk érdeklődésére a szakember. 

Összességében az egész ágazatról elmondható, hogy növelni kéne a termelékenységet, a termelés szervezettségét. Kevés az egy anyára vetített bárányszám, kicsi a koncentráció és nagy a jövedelemigény. Száz anyából nem lehet megélni, eltartani a családot.

A megtermelt áru minőségén is van mit javítani, és új kereskedelmi partnereket kell keresnünk. Nincs marketing, piackutatás, nincs kereskedelemfejlesztés. A partnerek olyan áron veszik meg tőlünk a bárányt, amit ők szabnak meg.

Az ágazat állategészségügyi státuszát is át kell tekinteni, és a támogatások struktúráján is változtatni kellene. A támogatások elegendőek, de igazából nem szolgálják az előre lépést, a versenyképesség javulását.  A rossz is képes elvegetálni, amíg kapja a dotációt.

A terméktanács szeretné a jelenlegi rendszert átalakítani, és a támogatásokat bizonyos eredményekhez, célok eléréséhez kötni.  Egyelőre úgy néz ki, hogy a közel jövőben ezen nem tudunk változtatni, de reménykedünk… - tette hozzá az elnök. 

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Március 21-ig áll fenn a birtokon tartási kötelezettség

Mivel az államkincstárhoz annak munkarendje miatt egy adott napon nem lehetett támogatási kérelmet beadni, így az állatok birtokon tartási kötelezettsége ennek megfelelően alakult.

A hőstressz hatása

A nyári meleg időszakban fellépő termelés-visszaesés egyre jelentősebb az utóbbi években fokozódó kánikulák miatt. A nagy genetikai képességű gazdasági haszonállatok ugyanis igen erősen reagálnak a tartósan magas környezeti hőmérsékletre. Az intenzíven tejelő tehenek esetében a nyári hónapokban a hőstressz következtében csökken a napi tejtermelés, illetve romlanak a szaporodásbiológiai mutatók is.

Már várják a nagyvállalati beruházás-támogatási kérelmeket

Idén 15 milliárd forintos keretösszeggel hirdetett meg beruházási támogatást nagyvállalatok számára a Nemzetgazdasági Minisztérium, a kérelmeket szeptember 30-ig lehet benyújtani.

A kiskérődzők magasabb támogatásáért lobbiznak az Európai Parlamentben

Az Európai Parlament (EP) mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottsága megszavazta a magyar javaslatokat is tartalmazó juh és kecske ágazatról szóló jelentést. A jelentés felszólítja a tagállamokat, hogy az agrár-környezetvédelmi kifizetéseket a juh és kecske által használt legelőterületekre is terjesszék ki, illetve a rendelkezésre bocsátott forrásokból a juh- és kecsketejet is támogassák.

Többet költünk állateledelekre

Dinamikusan nőtt az állateledelek piaca, 2017. február és 2018. január között kutyaeledelre 7 százalékkal, míg macskaeledelre 10 százalékkal többet költöttek a magyarok - derül ki a Nielsen legfrissebb felméréséből.

Hideg, meleg ellen védi a borjakat az iglu

Ma már sokaknak elképzelni is nehéz, de 20 évvel ezelőtt még nem létezett általánosan elterjedt, profi megoldás a borjak nagyobb csoportjainak kültéri elhelyezésére. Az áttörést egy német cég Igloo néven bemutatott borjúházai hozták el, melyek akár 15 borjú elhelyezésére is alkalmasak és szinte elpusztíthatatlanok.

Gyöngytyúkunk őse a fekete kontinensen

A sisakos gyöngytyúkról, mint házi gyöngytyúkunk őséről viszonylag gyakrabban olvashatunk különféle szakkönyvekben – az elmúlt években több kutatás is irányult vadonbéli viselkedésének megfigyelésére. Ezek eredményei alapján ma már könnyebben érthetjük meg gyöngytyúkjaink viselkedését, ami a gazdaságos termelés egyik alapja is.

Miért mondjuk: „iszik, mint a gödény”?

A rózsás gödény mintegy másfél méteres testhosszával, hatalmas, jellegzetes csőrével lenyűgözi a madárbarátokat. Csőrét lényegében egy hatalmas halfogó eszköznek is tekinthetjük. Felső kávája kampós, míg az alsón egy terjedelmes, torokra is kiterjedő bőrzacskó található.

Könnyű észrevenni, nehéz ellopni

Az utóbbi évtizedekben Európában is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a tinker, ír cob, vagy gypsy vanner neveken elhíresült lófajta különleges, magával ragadó képviselői, melyek hosszú és dús sörényükkel, farokszőrzetükkel, valamint bokaszőrzetükkel egyre keresettebbek a magyar lótartók körében is.

Galambtenyésztő gazdaság - Hazai idegenkedés, exportlehetőség

Egykor majd minden háznál tartottak galambot, népélelmezési cikk volt a galambhús. Mára jelentéktelenné vált, pedig kiváló biológiai értékű élelmiszerről van szó. Újra éleszthető a húsgalamb tenyésztése? A vidéki gazdaság egyik kitörési pontjává tehetjük?