A szupermarketeknek szuperereje van a globalizáció és az Európán belül megnövekvő piaci koncentráció miatt is. Ez aránytalan lépéselőnyt jelent számukra a termelőkkel szemben – fogalmazott a politikus. Mondandóját a Twitteren tette még félreérthetetlenebbé a politikus egy olyan képpel, amelyen egy farmert nyom agyon a szupermarket.
Mindez váltást jelent, hiszen korábban Brüsszel nem foglalkozott a termelői szervezetek részéről érkező, a láncok tisztességtelen piaci gyakorlattal kapcsolatos panaszait – jegyzi meg a Politico. A semleges szerepéből a jelek szerint kilép a bizottság, legalábbis annak ír tagja, aki azt is bejelentette, hogy – egy nyáron kezdődött konzultáció eredményeképpen – jövő tavasszal a szabályozásra irányuló jogszabályjavaslatot terjeszt be a bizottság be a termelők védelmében.
A Politico úgy tudja, ez elsősorban az árak átláthatóságát javító intézkedéseket jelentene, illetve erősítené az agrártemelői csoportok érdekérvényesítő képességét is.
Az EuroCommerce európai kereskedelmi szövetség Politicónak nyilatkozó elnöke, Neil McMillan szerint ez részrehajlás, hiszen azt az álláspontot tükrözi, hogy a termelők minden gondjáért az áruházak a felelősök. A láncok pedig amiatt tiltakoznak a szabályozás ellen, hogy ők többnyire nem is a termelőktől vásárolnak, az árakat pedig nem ők nyomják le, hanem az élelmiszer-feldolgozó multicégek.
A nagy láncok térnyerése mindenesetre tagadhatatlan. Európa legtöbb országában már a jellemzően nagy alapterületen, akár több száz egységgel működő cégek viszik el az élelmiszer-kiskereskedelem nagyobbik hányadát. Így van ez nálunk is, ahol a Nielsen felmérései szerint a 400 négyzetméteresnél nagyobb – többnyire valamilyen nemzetközi diszkont- vagy áruházlánc által üzemeltetett – boltok adják az élelmiszerek forgalmának a kétharmadát.
A nagy élelmiszerláncok ellen folytatott harc miatt az Európai Bizottság mindig élesen bírálta a magyar kormányt. Az Európai Bíróság elé a héten kerül az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelésének az ügye, de korábban elítélte a testület a kiskereskedelmi különadót is – mindkét esetben az volt a gond, hogy a nagy cégeket – elsősorban a Tescót – aránytalanul nagy adóteher sújtotta. Más kérdés, hogy ezeknél az intézkedéseknél a kormány egy pillanatig sem a beszállítók érdekeit nézte, inkább azt, hogy minél több adót szedjen be a multicégektől.
