Back to top

Elvitte a fagy az idei körtetermést

Augusztus közepén kezdődött és októberig tart a körte betakarítása, a jelenlegi kilátások szerint az idei termés 25 ezer tonna körül várható, amely gyengébb egy átlagos év terméséhez képest is - közölte a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Gyümölcstermelői Főbizottságának elnöke az MTI megkeresésére.

Apáti Ferenc elmondta: Magyarországon mintegy 2400 hektáron, évente - időjárástól függően - 20-40 ezer tonna körte terem.

Az idei alacsony termés oka, hogy a zalai termőtáj áprilisban fagykárokat szenvedett, illetve fagy sújtotta a szabolcsi és borsodi termesztőkörzeteket is. Emellett a nyári csapadékmennyiség sem volt elegendő - jegyezte meg. Kitért arra is, hogy a léipari körte termelői nettó ára idén sem változott jelentősen, kilogrammonként 50-60 forint körül maradt.

Az első osztályú étkezési körte nettó termelői ára viszont 20-30 százalékkal magasabb a többéves átlaghoz viszonyítva, a szokásos kilogrammonkénti 120-150 forint helyett jelenleg 180-220 forint körül mozog. A pálinkaipar által felvásárolt Vilmos körte ára idén kilogrammonként 80-100 forintról 130-140 forintra emelkedett.

Apáti Ferenc szerint az árak emelkedése a fagykárral indokolható, amely a legnagyobb európai termelőket - Lengyelország, Hollandia, Belgium - érintette, valamint Olaszországban a nyári aszály is hozzájárult a mennyiségi veszteségekhez.

A magyar körteexport az elmúlt években évi 500 és 2000 tonna között mozgott, elsősorban a szomszédos országokba Szlovákiába és Romániába exportálunk, azonban a kivitel idén várhatóan kevesebb lesz, aminek elsődleges oka az aszályos időjárás miatti kisebb gyümölcsméret, valamint a fagyok, jégverések okozta minőségi veszteségek.

Az import az elmúlt években 1000-2500 tonna között mozgott, jellemzően Olaszországból, esetleg Lengyelországból érkezik, főleg a késő téli és tavaszi időszakban.

Magyarország három legjelentősebb termőtája Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs megye, a legnagyobb területen termesztett fajta, a körteterület harmada a Bosc kobak, a Vilmos körte pedig a termőterület negyedén terem.

A legkorábban érő magyar körtefajta az "Árpával érő", amely már július elején betakarítható. A főbb fajták - a Clapp kedveltje, a Vilmos, a Conference, a Bosc kobak - augusztus közepétől októberig teremnek. A körte hagyományos tárolókban 1-2 hónapig, korszerű körülmények között pedig február-márciusig tárolható - tette hozzá Apáti Ferenc.

Forrás: 
MTI-Eco

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiszorítják az amerikai gabonát a Közel-Keletről

Az utolsó száz év legnagyobb gabonatermésével számolnak Moszkvában. A kormány 139 millió tonnát prognosztizál. A The Wall Street Journal korábban 83 millió tonnáról írt, de már ezt is olyan soknak tartja, ami az amerikai gazdaságot érzékenyen érinti. Ugyanis nemcsak a termés nőtt, hanem az orosz export is növekszik. 45 millió tonna gabonaféle talál vevőre külföldön. Tavaly 38 millió tonna.

Jelentős a magyar tudástranszfer Laoszba

Folytatódik a magyar agrártudás-export Laoszba, erről írt alá megállapodást Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója pénteken a dél-kelet-ázsiai ország fővárosában Vientianéban. Az aláírás része volt annak az ünnepi eseménysorozatnak, amelyet a magyar-laoszi diplomáciai kapcsolatok 55. évfordulója alkalmából rendeztek Laoszban.

Külföldön népszerűsíti a magyar borokat a Tesco

Kormányzati, kereskedelmi és termelői közreműködéssel népszerűsít és értékesít magyar borokat a Tesco Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban, majd a jövő év tavaszától az Egyesült Királyságban is.

Még nincs konkrétum a kínai exportengedélyekről

Kínában akár a duplájáért is megvásárolhatják a magyar mézet, mint az Európai Unióban. Az agrártárca a kínai delegáció magyarországi látogatásakor jelentette be, hogy elindulhat a magyar termék a csapnivaló minőségű mézet exportáló országba. A méhészek régóta próbálkoznak az ázsiai piacon.

Rossz hír az EU-nak: Oroszország búza-világhatalom lett

Alaposan megsínyli az EU búzaexportja az orosz rekordtermést. A Bloomberg hírügynökség összefoglalója azzal kezdődik, hogy amíg az orosz kivitel ötödével nőtt idén, addig EU exportja negyedével csökkent.

Mostantól Kínába is exportálhatnak a magyar méhészek

A mostani megállapodásnak köszönhetően valamennyi magyarországi méztermelő előtt megnyílhat a lehetőség, hogy a kínai piacra juttassa a kiváló minőségű magyar mézet - jelentette be Fazekas Sándor. A jövőben az együttműködés kiterjedhet a különleges termékek piacán való megjelenés érdekében folytatott e-kereskedelemre, az agrárdigitalizációval kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok cseréjére.

Piaci zavarok a burgonyaszektorban

Az őszi csapadékos időjárás miatt Észak-Európában sok helyütt fel sem tudták szedni a burgonyát, kiszámíthatatlan a hozamok, piacok alakulása, főleg a lengyelek miatt. Az árak alacsonyak, a tavalyi fokozott feldolgozóipari igény idén kevésbé tapasztalható, s ezek a tételek is az étkezési piacot nyomják - derült ki Alsónémediben, az Euro Sol Kft. burgonyatermesztési tanácskozásán.

Mehet a magyar kukorica is Kínába

Magyarország az elmúlt öt évben megtízszerezte mezőgazdasági kivitelét Kínába, és a célunk, hogy újabb termékek számára szerezzük meg a piacra jutás lehetőségét – hangsúlyozta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a Kínai Minőségellenőrzési és Karantén Hivatal (AQSIQ) vezetőjével, Zhi Shuping miniszterrel folytatott egyeztetésén.

Kína lehetőségeket rejt magában

Lehetőségnek, és nem fenyegetésnek kell tekinteni azt, hogy Kína tőkével jelenik meg Európában – mondta el Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kína és 16 közép-kelet-európai ország Budapesten megrendezett csúcstalálkozóján.

Szűkös a mezőgazdasági cégek belső piaca, mégis félnek az exporttól

A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások mindössze ötöde végez exporttevékenységet – derült ki a Budapest Bank kutatásából. A mezőgazdasági termék keresett exportcikk, ám sok agrárvállalkozás gondolja úgy, hogy túl kicsik a külpiacra.