Back to top

Elvitte a fagy az idei körtetermést

Augusztus közepén kezdődött és októberig tart a körte betakarítása, a jelenlegi kilátások szerint az idei termés 25 ezer tonna körül várható, amely gyengébb egy átlagos év terméséhez képest is - közölte a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Gyümölcstermelői Főbizottságának elnöke az MTI megkeresésére.

Apáti Ferenc elmondta: Magyarországon mintegy 2400 hektáron, évente - időjárástól függően - 20-40 ezer tonna körte terem.

Az idei alacsony termés oka, hogy a zalai termőtáj áprilisban fagykárokat szenvedett, illetve fagy sújtotta a szabolcsi és borsodi termesztőkörzeteket is. Emellett a nyári csapadékmennyiség sem volt elegendő - jegyezte meg. Kitért arra is, hogy a léipari körte termelői nettó ára idén sem változott jelentősen, kilogrammonként 50-60 forint körül maradt.

Az első osztályú étkezési körte nettó termelői ára viszont 20-30 százalékkal magasabb a többéves átlaghoz viszonyítva, a szokásos kilogrammonkénti 120-150 forint helyett jelenleg 180-220 forint körül mozog. A pálinkaipar által felvásárolt Vilmos körte ára idén kilogrammonként 80-100 forintról 130-140 forintra emelkedett.

Apáti Ferenc szerint az árak emelkedése a fagykárral indokolható, amely a legnagyobb európai termelőket - Lengyelország, Hollandia, Belgium - érintette, valamint Olaszországban a nyári aszály is hozzájárult a mennyiségi veszteségekhez.

A magyar körteexport az elmúlt években évi 500 és 2000 tonna között mozgott, elsősorban a szomszédos országokba Szlovákiába és Romániába exportálunk, azonban a kivitel idén várhatóan kevesebb lesz, aminek elsődleges oka az aszályos időjárás miatti kisebb gyümölcsméret, valamint a fagyok, jégverések okozta minőségi veszteségek.

Az import az elmúlt években 1000-2500 tonna között mozgott, jellemzően Olaszországból, esetleg Lengyelországból érkezik, főleg a késő téli és tavaszi időszakban.

Magyarország három legjelentősebb termőtája Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs megye, a legnagyobb területen termesztett fajta, a körteterület harmada a Bosc kobak, a Vilmos körte pedig a termőterület negyedén terem.

A legkorábban érő magyar körtefajta az "Árpával érő", amely már július elején betakarítható. A főbb fajták - a Clapp kedveltje, a Vilmos, a Conference, a Bosc kobak - augusztus közepétől októberig teremnek. A körte hagyományos tárolókban 1-2 hónapig, korszerű körülmények között pedig február-márciusig tárolható - tette hozzá Apáti Ferenc.

Forrás: 
MTI-Eco

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Súlyos hiba a piacnyitás a NAK szerint

Súlyos hátrányokat lennének kénytelenek elviselni az európai agrártermelők az Európai Unió és a dél-amerikai közös piac, az Argentínát, Brazíliát, Paraguayt és Uruguayt tömörítő Mercosur között tervezett szabadkereskedelmi szerződés életbelépése következtében – állítja az uniós agrártermelési modell sérülését elfogadhatatlannak tartó Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

Tovább durvul az amerikai-kínai vámháború

Donald Trump amerikai elnök hétfőn közleményben jelentette be, hogy 200 milliárd dollár értékű kínai importtermékekre készül 10 százalékos védővámot kivetni.

Az ASP bekavar a húspiac alakulásába

A Kínában megjelent afrikai sertéspestis (ASP) megmozgathatja a világpiacot – derül ki az Nemzeti Agrárgazdasági Kamara helyzetelemzéséből. A termelők és a feldolgozók költségeinek emelkedése itthon az árak számottevő emelkedését indokolná.

Ismét akadálytalan a szarvasmarhák és juhok exportja Törökországba

A magyar állategészségügyi hatóság járványügyi intézkedései nyomán hazánk az idei évben teljesítette az Állategészségügyi Világszervezet kéknyelv betegségtől való mentességre vonatkozó feltételeit.

Nagyszerű év lehet 2018 a szója- és a napraforgótermesztők számára

Évek óta tendencia, hogy hazánk földjein az olajos növények termesztése az egyik leggazdaságosabb megoldás. Ehhez igazodva, a napraforgó és a szója is fontos időszak előtt állhat.

Nagy az áremelési nyomás a hússzektoron

A Kínában megjelent afrikai sertéspestis (ASP) megmozgathatja a világpiacot - írta a Világgazdaság az agrárkamara szakértőinek helyzetelemzésére hivatkozva. A becslések szerint legkevesebb 11 millió tonna sertéshús eshet ki a kínálati oldalról, miközben a termék világkereskedelme 8 millió tonnát mozgat meg évente.

Keserédes dinnyeszezon

Nem panaszkodhattak a szezon egyhangúsága miatt idén a magyar görögdinnye-termelők. A korai meleget júliusban erős lehűlés és eső követte, ami a termésmennyiséget és a keresletet is visszavetette, az exportpia­cokon is nagyon nyomott árak alakultak ki. Bár az augusztusi hőségnek köszönhetően megugrott forgalom az árakra is jó hatással volt, ez már nem tudta kompenzálni a korábbi veszteségeket.

Darázsinvázió sújtja a gyümölcsösöket

Későn jött és több kárt okozott, mint hasznot az elmúlt hetek szélsőségesen csapadékos időjárása a mezőgazdaságban. Az elmúlt napok bőséges égi áldásának nem örültek a gyümölcskertészetekben. Bár a legtöbb gyümölcsöt már leszüretelték, de még sok szőlőültetvényben a tőkéken érnek a fürtök.

Sikeresek a magyar fehérborok a nemzetközi piacon

Bővült az első fél évben hazánk borexportja: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a gyöngyözőbor és a pezsgő nélkül számított kivitel mennyiségben 79 százalékkal, csaknem 501 ezer hektoliterre bővült, értékben 47 százalékkal, 13 milliárd forintra emelkedett az év első hat hónapjában. A külpiacon értékesített mennyiség nagyobb részét, mintegy 72 százalékát az úgynevezett lédig borok tették ki.

Kamionban, vasúton és uszályban is szállítják a somogyi gabonát

Szeptember elején felgyorsult a somogyi gabonaexport: a szárazság miatt korábban lelassult a dunai hajózás, ám mostanra normalizálódott a helyzet. Eddig nagyjából hárommilliárd forint értékű termény várt elszállításra.