Back to top

Elvitte a fagy az idei körtetermést

Augusztus közepén kezdődött és októberig tart a körte betakarítása, a jelenlegi kilátások szerint az idei termés 25 ezer tonna körül várható, amely gyengébb egy átlagos év terméséhez képest is - közölte a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Gyümölcstermelői Főbizottságának elnöke az MTI megkeresésére.

Apáti Ferenc elmondta: Magyarországon mintegy 2400 hektáron, évente - időjárástól függően - 20-40 ezer tonna körte terem.

Az idei alacsony termés oka, hogy a zalai termőtáj áprilisban fagykárokat szenvedett, illetve fagy sújtotta a szabolcsi és borsodi termesztőkörzeteket is. Emellett a nyári csapadékmennyiség sem volt elegendő - jegyezte meg. Kitért arra is, hogy a léipari körte termelői nettó ára idén sem változott jelentősen, kilogrammonként 50-60 forint körül maradt.

Az első osztályú étkezési körte nettó termelői ára viszont 20-30 százalékkal magasabb a többéves átlaghoz viszonyítva, a szokásos kilogrammonkénti 120-150 forint helyett jelenleg 180-220 forint körül mozog. A pálinkaipar által felvásárolt Vilmos körte ára idén kilogrammonként 80-100 forintról 130-140 forintra emelkedett.

Apáti Ferenc szerint az árak emelkedése a fagykárral indokolható, amely a legnagyobb európai termelőket - Lengyelország, Hollandia, Belgium - érintette, valamint Olaszországban a nyári aszály is hozzájárult a mennyiségi veszteségekhez.

A magyar körteexport az elmúlt években évi 500 és 2000 tonna között mozgott, elsősorban a szomszédos országokba Szlovákiába és Romániába exportálunk, azonban a kivitel idén várhatóan kevesebb lesz, aminek elsődleges oka az aszályos időjárás miatti kisebb gyümölcsméret, valamint a fagyok, jégverések okozta minőségi veszteségek.

Az import az elmúlt években 1000-2500 tonna között mozgott, jellemzően Olaszországból, esetleg Lengyelországból érkezik, főleg a késő téli és tavaszi időszakban.

Magyarország három legjelentősebb termőtája Zala, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs megye, a legnagyobb területen termesztett fajta, a körteterület harmada a Bosc kobak, a Vilmos körte pedig a termőterület negyedén terem.

A legkorábban érő magyar körtefajta az "Árpával érő", amely már július elején betakarítható. A főbb fajták - a Clapp kedveltje, a Vilmos, a Conference, a Bosc kobak - augusztus közepétől októberig teremnek. A körte hagyományos tárolókban 1-2 hónapig, korszerű körülmények között pedig február-márciusig tárolható - tette hozzá Apáti Ferenc.

Forrás: 
MTI-Eco

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megtizedelheti az ültetvényeket a túltermelés

Bár csak augusztusban lesz a bodzaszüret, már most látszik, hogy sok jóra nem számíthatnak a termelők: az utóbbi évek nagy területű telepítéseinek termőre fordulásával a tavalyihoz hasonlóan idén is túltermelés és alacsony árak valószínűsíthetők.

Külpiacon fogy jól a magyar zöldborsó

Nagy lehetőségek rejlenek a zöldborsótermesztésben Magyarországon. A konzervipari felhasználásra szánt hüvelyes iránt nagy a kereslet, de fagyasztva és frissen is jól fogy a magyar borsó.

Az éghajlatváltozás akár harmadával is csökkentheti a fehérjenövények hozamát

A klímaváltozás elleni érdemi és azonnali intézkedések nélkül az egészséges táplálkozás fontos összetevői válhatnak egyre nehezebben elérhetővé – figyelmeztet egy friss, a brit Nemzeti Tudományos Akadémia lapjában megjelent tanulmány.

Nem lehetetlen 6 hónap alatt triplázni a mezőgazdasági termelést

Jót tett Katar mezőgazdaságának az egy éve bevezetett politikai és gazdasági blokád, az elmúlt hat hónapban ugyanis ennek hatására jelentősen növekedett az élelmiszertermelés az Arab-öböl menti országban.

Kevesebb lehet az idei globális búzatermés

A tavalyinál néhány százalékkal alacsonyabb lehet a globális búzatermés idén, de a hatalmas átmenőkészletek miatt jelentős drágulás nem várható; a magyar termelők számára biztató, hogy Oroszország idei exportja csökken és Romániában, valamint Bulgáriában is kevesebb lesz a termés - közölte a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára Hódmezővásárhely-Batidán.

Tudja hol fogy a legtöbb import fagylalt?

A világ fagylalt és jégkrém importja 2007-ben erőteljes növekedésnek indult, 2016-ig átlagosan évi 3,3 százalékos mennyiségi növekedést mért egy friss elemzés. 2016-ban globálisan 3,3 milliárd dollár értékben importáltak fagylaltot és jégkrémet. A világ legnagyobb importőre Németország.

Kína tárt karokkal várja a magyar mezőgazdasági termékeket

Magyarország számára rendkívül fontos a Kínával való gazdasági-kereskedelmi együttműködés fejlesztése és bővítése. A magas szintű tárgyalások olyan új piacokat nyithatnak meg, amelyek mindkét országnak előnyére válhatnak – jelentette ki Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Kínai Állami Gabona Hivatal vezetőivel folytatott egyeztetésen.

Nyílik a kínai piac az importvámok csökkentésével

Kína júliustól csökkenti több termék, így például a mosógépek és a hűtőszekrények, egyes kozmetikai termékek és élelmiszerek importvámját.

Elszaladó szójaárak drágíthatják az élelmiszereket

Folyamatosan megy fel a szójabab világpiaci ára, amely sok más termék árára is kihathat hosszútávon. A klímaváltozás tett be a termelésnek, de tovább ronthat a helyzeten, ha új front nyílik a kereskedelmi háborúban.

Komoly meglepetést okozhatnak a búzahozamok aratáskor

Az aranyat érő eső ellenére csak közepes termésre számítanak a búzatermesztők, viszont nagy szélsőségek mellett: lesznek egészen kiváló és nagyon gyenge hozamok. A világpiaci árak ugyanakkor az elmúlt hetekben elindultak felfelé, ami hat a magyar piacra is.