Back to top

Erdőtörvény és végrehajtási rendelet

Elkészült az új erdőtörvény már hatályos részéhez a végrehajtási rendelet. A magántulajdonban lévő erdők tavaly 1400 hektárral csökkentek. Ez a csökkenés az új erdőtörvény következtében felgyorsul(hat), ugyanis az új szabályozás lehetővé teszi a fél hektár alatti területek erdőművelési ágból való kivonását.

A kétharmados többséggel még májusban elfogadott az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény és egyéb, kapcsolódó törvények két ütemben – szeptember 1.  és jövő év január 1. – lépnek életbe. Ez számos kérdésben megreformálja az erdőgazdálkodást, valamint annak szabályozását. Ehhez igazítva, illetve az anyag nagyságára és az érintettek széles körére való tekintettel a szükséges rendeleti szintű szabályozás is két ütemben valósul meg.

Az első ütem szeptember 1-én lépett hatályba, az ezekhez szükséges rendeletek anyagát a Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztálya elkészítette. Ennek kidolgozásába bevonta a tárca egyéb főosztályait, a háttérintézményeket, a stratégiai partnereket valamint a járási hivatalok erdészeti hatósági embereit is.

Az első ütem olyan fontos kérdéseket taglal, mint az erdősítési célállományok meghatározásának egyszerűsítése, az erdészeti adattárhoz való – elektronikus – hozzáférés lehetőségének megteremtése. Emellett fontos terület erdőtervezéskor a gazdálkodói szándék erőteljesebb megjelenésének biztosítása, valamint a gazdálkodók felé a nagyobb bizalom kiépítése, melynek része a hatósági munka felülvizsgálata telepítéskor, felújításkor.

A második ütemre maradnak olyan fontos kérdések, mint az erdőkezelés és az erdőkezelő szerepe, a jelölő erdei élőhelyek kijelölésének szabályai, a természetvédelmi célú korlátozások külön szabályai. De ilyen, sokak számára lényeges terület, az erdőgazdálkodási korlátozás esetén fizetendő kártalanítás megállapítása is.

Az állami erdőterületek nagysága ha kis mértékben is, de tovább növekedett
Fotó: viniczai

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet kiadásában megjelent – a KSH vizsgálataira épülő – évkönyv adatai alapján az elmúlt évben Magyarország összes erdőterülete a 2013-as szinthez képest 0,1 százalékkal csökkent, miközben a faállománnyal borított erdőterületek nagysága szinten maradt, azaz 1,869 millió hektár. Ezen belül az állami kezelésben lévő erdők területe kismértékben nőtt.

Ezzel szemben a közösségi tulajdonban található erdők 150 hektárral, míg a magántulajdonban lévők 1400 hektárral csökkentek. Ez a csökkenés az új erdőtörvény következtében felgyorsul(hat), ugyanis az új szabályozás lehetővé teszi a fél hektár alatti területek erdőművelési ágból való kivonását.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A talajtól a ritka fotós pillanatokig

Limp Tibor családi indíttatásból lett erdész, édesapja mai napig aktívan dolgozik egy társerdőgazdaságnál. Mint bevallja, az orvosi tanulmányoktól egy gimnáziumi biológia órán végignézett boncolás tartotta vissza. Ma nem csak a Pilisi Parkerdő Zrt. Bajnai Erdészetének műszaki vezetője, de elismert talajtani szakember, a bálványfa elleni küzdelem élharcosa és elkötelezett természetfotós.

Parlament előtt a kútfúrási törvény

A törvényjavaslat szerint engedély és bejelentés nélkül lesz létesíthető a 80 méternél sekélyebb és házi vízigényt meg nem haladó vízkivételt biztosító vízilétesítmény, a meglévő kutak utólagos fennmaradási engedélyt kaphatnak bírság kiszabása nélkül, ha a tulajdonosok 10 éven belül legalizálják azokat.

Nem vágják tarra, csak felújítják

Soron kívül felülvizsgálják Sóstón az erdei tornapálya fáit a szakemberek, mert az elmúlt hétvégén egy élő fa mintegy 20 centiméter átmérőjű oldalága lehasadt, nem kis riadalmat keltve az ott tartózkodó kisgyermekes szülőkben. Az tarvágás azonban nem indokolt, csupán nevelővágást végeznek, így az erdei tornapálya "zöld képe" is megmarad.

Mindent megbillogoznak a Zalaerdő Zrt.-nél

Az utóbbi időszakban óriási méreteket öltött a Zalaerdő Zrt., illetve a földhasználók területein a villanypásztor-berendezések, akkumulátorok eltulajdonítása, de a tolvajok bizony nem kímélik a vadvédelmi rendszerhez tartozó vezetékeket és karókat sem.

Rejtett csodák nyomában a Budapesti Erdőgazdaságnál

A Budapesti Erdőgazdaság Zrt. elődjét, az MH Budapesti Erdő-, Mező- és Vadgazdaságot a honvédelmi miniszter alapította 1965-ben azzal a céllal, hogy az erdő- és a vadgazdálkodás jó szakmai színvonalon, gazdaságosan, de a honvédelmi célok messzemenő figyelembevételével valósulhasson meg.

Módosult az erdőtörvény: nyolcszáz gazdálkodónak döntenie kell Zalában

Az erdőtörvény módosítása szerint ez év végén megszűnnek az erdőgazdálkodási tevékenység ellátására szóló megbízási szerződések. Az erre történő felkészülést segítendő tartott szakmai fórumot szerdán az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) zalaegerszegi helyi csoportja.

Tölgyek génmegőrzésébe kezdett a Gyulaj Zrt.

Erdészeti génmegőrzési programot indított a tamási székhelyű Gyulaj Erdészeti és Vadgazdálkodási Zrt., amelynek keretében az olasz molyhos tölgy és a kocsánytalan tölgy számára különítettek el magtermelő területeket.

Októberig fokozottan ellenőrzik a munkavédelmi szabályok betartását a mezőgazdaságban

Jellemzően a halálos munkahelyi balesetek negyede-ötöde a mezőgazdaságban történik. Ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) arra hívja fel a munkáltatók és a munkavállalók figyelmét, hogy a munkavédelemre nagyobb gondot kell fordítani - és nem csak az országos munkavédelmi célvizsgálata miatt, mely már megkezdődött és szeptember végéig tart.

Egykori igazgatójának állított emléktáblát a Gemenc Zrt.

Felavatták az egykori Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság néhai igazgatójának, Papp László erdőmérnöknek az emléktábláját Bátaszéken. Szakmai hagyatéka az erdőgazdaság számára ma is érték. Kezdeményezésére lett tájvédelmi körzet az erdőgazdaság annak idején.

Kötelező lesz a fő alapanyag eredetjelzése címkéken

Nem trükközhetnek tovább az élelmiszergyártók a termékek származási helyével. Egy uniós rendelet ugyanis arra kötelezi a feldolgozókat, hogy a származási hely mellett a fő összetevő eredetét is jelöljék az árukon, ha a két helyszín eltér egymástól. Az agrártárca is üdvözli a lépést, hiszen így megakadályozható a vásárlók félrevezetése a hazai és az uniós élelmiszerpiacon egyaránt.