Back to top

Erdőtörvény és végrehajtási rendelet

Elkészült az új erdőtörvény már hatályos részéhez a végrehajtási rendelet. A magántulajdonban lévő erdők tavaly 1400 hektárral csökkentek. Ez a csökkenés az új erdőtörvény következtében felgyorsul(hat), ugyanis az új szabályozás lehetővé teszi a fél hektár alatti területek erdőművelési ágból való kivonását.

A kétharmados többséggel még májusban elfogadott az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény és egyéb, kapcsolódó törvények két ütemben – szeptember 1.  és jövő év január 1. – lépnek életbe. Ez számos kérdésben megreformálja az erdőgazdálkodást, valamint annak szabályozását. Ehhez igazítva, illetve az anyag nagyságára és az érintettek széles körére való tekintettel a szükséges rendeleti szintű szabályozás is két ütemben valósul meg.

Az első ütem szeptember 1-én lépett hatályba, az ezekhez szükséges rendeletek anyagát a Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztálya elkészítette. Ennek kidolgozásába bevonta a tárca egyéb főosztályait, a háttérintézményeket, a stratégiai partnereket valamint a járási hivatalok erdészeti hatósági embereit is.

Az első ütem olyan fontos kérdéseket taglal, mint az erdősítési célállományok meghatározásának egyszerűsítése, az erdészeti adattárhoz való – elektronikus – hozzáférés lehetőségének megteremtése. Emellett fontos terület erdőtervezéskor a gazdálkodói szándék erőteljesebb megjelenésének biztosítása, valamint a gazdálkodók felé a nagyobb bizalom kiépítése, melynek része a hatósági munka felülvizsgálata telepítéskor, felújításkor.

A második ütemre maradnak olyan fontos kérdések, mint az erdőkezelés és az erdőkezelő szerepe, a jelölő erdei élőhelyek kijelölésének szabályai, a természetvédelmi célú korlátozások külön szabályai. De ilyen, sokak számára lényeges terület, az erdőgazdálkodási korlátozás esetén fizetendő kártalanítás megállapítása is.

erdo1.jpg

Az állami erdőterületek nagysága ha kis mértékben is, de tovább növekedett
Fotó: viniczai

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet kiadásában megjelent – a KSH vizsgálataira épülő – évkönyv adatai alapján az elmúlt évben Magyarország összes erdőterülete a 2013-as szinthez képest 0,1 százalékkal csökkent, miközben a faállománnyal borított erdőterületek nagysága szinten maradt, azaz 1,869 millió hektár. Ezen belül az állami kezelésben lévő erdők területe kismértékben nőtt.

Ezzel szemben a közösségi tulajdonban található erdők 150 hektárral, míg a magántulajdonban lévők 1400 hektárral csökkentek. Ez a csökkenés az új erdőtörvény következtében felgyorsul(hat), ugyanis az új szabályozás lehetővé teszi a fél hektár alatti területek erdőművelési ágból való kivonását.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szövetkezik a Coop a nyugdíjasokkal

Partnerségi megállapodást írt alá a Bizalom Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet és a COOP Szolnok Zrt. hétfőn Szolnokon. A nyugdíjas szövetkezetek rugalmas és kedvező feltételek mellett foglalkoztathatják a nyugdíjasokat, ez pedig friss munkaerőt jelenthet az élelmiszer-kereskedelemnek is.

Gépet venne? Ezt az adatbázist is ellenőrizze!

Nagy üzlet a használt gépvásárlás, de a közjegyzői kamara figyelmeztetése szerint a nagy értékű ingóság vásárlásakor ellenőrizni kell a hitelbiztosítéki nyilvántartást, nincs-e zálogjoggal, lízinggel, tulajdonjog-fenntartással történő eladással vagy faktorálással terhelve a kiszemelt eszköz, mert az az eladó problémája esetén lefoglaható, árverezhető.

Brüsszel is nekimenne a nagy élelmiszerláncoknak

Hadat üzen a szupermarketeknek az Európai Bizottság – legalábbis erre enged következtetni a brüsszeli testület mezőgazdaságért felelős tagjának egy nyilatkozata. Az ír Phil Hogan hazájában, Dublinban egy múlt heti konferencián fejtette ki azt, hogy szerinte megengedhetelen az áruházláncok dominanciája az agrártermelők felett.  

Az erdő hercege

Szehágel István gyerekkorra meghatározó szerepet játszott abban, hogy igazi „erdei ember” lett. Az év erdésze verseny idei győztese nemcsak a könyvekből szerezte, hanem saját tapasztalataiból is bővítette ismereteit az erdőről. A SEFAG Zrt. munkatársa az erdész és vadász hivatás között sem tud választani, mindkettőt egyformán szereti.

Szentpéteri Sándor: Behálózva

Egy fotós, egy kép, egy történet. Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze.

Egyetlen támogatás se vesszen el

A falugazdász-hálózat az agrárgazdasági kamara védőernyője alatt egyfajta köldökzsinórrá vált a gazdák és az uniós intézményrendszer között. A termelők napi szinten támaszkodnak a falugazdászok munkájára. Együttműködésük a jövőben még eredményesebbé válhat, hiszen a hiánypótlási kötelezettségekről ezután a falugazdászok is értesítést kapnak. Így még időben segíthetnek.

Rekord látogatószám az EGERERDŐ Zrt. szeptemberi közjóléti rendezvényein

Ha szeptember, akkor erdészeti nyílt napok keretében várják az EGERERDŐ Zrt. munkatársai az óvodásokat, kisiskolásokat és a családokat. Így zajlott ez idén is. 2017. szeptember 5-én az immár VII. Erdészeti Nyílt Napon Egerben, az Érsekkertben, ahová 2.396 fő regisztrált látogató érkezett Egerből és további 11 településről.

Folytatódnak az erdei turisztikai fejlesztések

Az állami erdészeti társaságok 2010 óta mintegy 16 milliárd forintot fordítottak közjóléti beruházásokra, kilátók, kisvasutak, erdei iskolák, erdei szállások létesítésére és korszerűsítésére, és a hozzájuk kapcsoldódó szolgáltatások fejlesztésére - derült ki a Földművelésügyi Minisztérium sajtótájékoztatóján.

Régi-új, de jól használható megoldás a szennyvíziszap

Környezettudatos kezeléssel nem csak a hulladékkezelési gondjaink oldódnak meg, de egy kedvező tulajdonságokkal rendelkező tápanyag-utánpótló anyagot is kapunk - derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által a szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítása témakörében szervezett, ismeretterjesztő és -bővítő célú előadássorozatának győri állomásán.

Alkotmánysértő a viziközmű törvény egyik pontja

Ha valaki nem tudott róla, hogy vízvezeték halad a telke alatt, akkor az állam utólag nem teheti erre hivatkozva használhatatlanná az ingatlant, ráadásul a kártalanítást is kizárva – ezt mondta ki kedden az Alkotmánybíróság. A döntés egyhangúlag született.