Back to top

Három kivételével minden megyében csökkent a sertéslétszám

A nyár eleji állatszámlálás adatai szerint országosan a legnagyobb mértékben, 7,8 százalékkal a sertésállomány fogyott – derül ki a KSH féléves tájékoztató kiadványából. Minden második megyében csökkent a juhok száma is. A szarvasmarha-állomány emelkedett.

A KSH „Fókuszban a megyék” című kiadványa negyedévről negyedévre önálló webfelületen ad tájékoztatást a főváros, valamint a 19 megye társadalmi-gazdasági helyzetének alakulásáról, így többek között a mezőgazdaságot is érinti.


Szarvasmarha: négy megye erősített


Az október 4-én publikált, 2017 első hat hónapjának adatait az előző év azonos időszakával összevető tájékoztató a mezőgazdaságon belül az állattenyésztésre tér ki. A főbb haszonállatfajok közül június 1-jén egyedül szarvasmarhából tartottak többet a gazdálkodók az egy évvel korábbinál. A szarvasmarha-állomány hazai növekedését elsősorban a Pest, a Somogy, a Vas és a Veszprém megyei létszámbővülés okozta. A legnagyobb állománnyal rendelkező Hajdú-Biharban 4,4 százalékkal, a nagyobb létszámúak közé tartozó Békésben 7, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig 12 százalékkal apadt az egyedszám.

Pest megyében június 1-jén az országos szarvasmarha-állomány 8,3 százalékát tartották. A gazdálkodók 72 ezer szarvasmarhát istállóztak, 18 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A tehenek száma (26 ezer) 5,7 százalékkal emelkedett. A száz hektár mezőgazdasági területre jutó szarvasmarhák száma (23) 7-tel meghaladta a hazait, a megyék rangsorában pedig Veszprém és Hajdú-Bihar után a harmadik helyezést érte el.

Jász-Nagykun-Szolnok megye szarvasmarha-állománya 2014 decembere óta csökken. A gazdálkodók június 1-jén 47 ezer szarvasmarhát istállóztak. A 22 ezer egyedet kitevő tehénállomány egy év alatt szintén 12 százalékkal fogyott. Száz hektár mezőgazdasági területre 12 szarvasmarha jutott, 4-gyel kevesebb az országosnál.

Sertés: komoly visszaesés


A nyár eleji állatszámlálás adatai szerint országosan a legnagyobb mértékben, 7,8 százalékkal a sertésállomány fogyott. Három kivételével minden megyében csökkent a sertéslétszám. A nagyobb sertéstartó megyék közül egyedül Jász-Nagykun-Szolnokban bővült az egyedszám. A legkisebb állományú Nógrád és Heves megyében volt a legnagyobb mértékű a visszaesés.

Jász-Nagykun-Szolnokban a sertések száma (265 ezer) 1,5 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál és a hazai állomány 9,4 százalékát képviselte. Ennél több sertést csak Bács-Kiskun (349 ezer) és Hajdú-Bihar megyében tartottak (347 ezer). Az anyakocák száma 4,8 százalékkal, 16 ezerre mérséklődött. Száz hektár mezőgazdasági területre 68 sertés jutott, 16-tal több az országosnál.

Nógrádban a sertésállomány az egy évvel korábbinak a háromnegyedére (8,3 ezerre) fogyott, ugyanakkor az anyakocák száma (0,4 ezer) egyötödével emelkedett. A száz hektár mezőgazdasági területre jutó sertések száma (9) a megyék közül Heves után (8) a legalacsonyabb volt.


Juh: a Hajdúságban van a legtöbb


Minden második megyében csökkent a juhok száma. A hazai juhállomány közel felét tartó három megye közül Hajdú-Biharban nagyobb, Bács-Kiskunban kisebb mértékben nőtt az egyedszám, Szabolcs-Szatmár-Beregben ugyanakkor 16 százalékkal fogyott.

Hajdú-Biharban június elején 246 ezer juhot tartottak a megyében, 7,8 százalékkal többet, mint az előző év azonos időpontjában. Az anyajuhok egyedszáma ennél nagyobb arányban, 15 százalékkal növekedett, számuk a 186 ezret közelítette. Szabolcsban a 123 ezer egyedből állt a juhállomány, és az új évezredben még nem volt ilyen alacsony. Ennek ellenére az itteninél több juhval csak Bács-Kiskun (198 ezer) és Hajdú-Bihar megyében foglalkoztak. A teljes létszám háromnegyedét kitevő anyajuhok száma 11 százalékkal fogyott.


Tyúkok: dél-alföldi madárinfluenza-hatás


A tyúkok száma megyénként különbözőképpen változott. A legtöbb tyúkot tartó Hajdú-Biharban 29 százalékkal gyarapodott a létszám. Itt 2017. június 1-jén 5,4 milliót tartottak, 29 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A tojók egyedszáma ennél mérsékeltebben, 13 százalékkal emelkedett.

A nagyobb állománnyal rendelkező észak-dunántúli megyék mellett a madárinfluenza által leginkább érintett Dél-Alföldön mérséklődött az egyedszám. Békésben például legnagyobb mértékben, 28 százalékkal a tyúkok számát csökkentették az állattartók, a 1,5 milliós állomány azonban még így is magasabb, mint két évvel korábban, 2015 júniusában volt. A tojók egyedszáma jóval kevésbé, 6,1 százalékkal csökkent.

További részletek itt elérhetőek.

 

Forrás: 
nak.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Több országgal folyik egyeztetés a sertéspestis kapcsán

Ukrajnán kívül több más országgal is egyeztetés folyt vagy folyik a sertéspestis ügyében - mondta Bognár Lajos országos főállatorvos, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára szerda reggel az M1 aktuális csatornán.

Hogyan rendezzük be a galambdúcot?

A legkedveltebbek a dúc legmagasabb helyén lévő fészkek, ezekért folyik a folytonos küzdelem a hímek között. A fészekberendezések legalább 70 centiméter szélesek, 50 centiméter magasak és 50 centiméter mélyek legyenek, és biztosítsák azt, hogy a galambok a fészekben párosodni is tudjanak.

Kivétel a pulyka

2018 első öt hónapjának összegzése szerint a pulyka kivételével valamennyi fontosabb állat és állati termék felvásárlási ára meghaladta az előző év azonos időszakának árait – derül ki a KSH gyorstájékoztatójából.

A génektől a gépekig: Magyartarka szakmai nap

A jövő állattenyésztését a precíziós gazdálkodás szolgálatába kell állítani – összegezhetnénk a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének teveli szakmai napján elhangzottakat. Tíz év múlva már csak az a fajta lesz versenyképes, aminek küllemi és a belső tulajdonságai lehetővé teszik a termelés szinte teljes gépesítését.

Egy párjához hűséges gyönyörű víziszárnyas

A mandarinréce gácsérja kétségkívül a világ egyik leggyönyörűbb szárnyasának számít. Nem véletlen tehát, hogy már hosszú évszázadok óta tartják őshazájában is, Ázsiában mint díszréce. Európába az 1840-es években importálták először.

A hortobágyi pásztorok titkos kincse: a sinka

A sinka egy rövid, sima szőrű, hegyes, felálló fülű kutyafajta kunkorodó farokkal. A fajta neve küllemére utal, a sinka szó simát jelent a hortobágyi tájnyelvben. Bár a fajtának kialakultak a meghatározó külső jegyei, a sinkatenyésztés és szelekció elsődleges szempontja napjainkban is a terelőképesség.

A szarvastej az új-zélandi séfek új kedvence

A különleges italból készült ételek egyelőre csak Auckland és Wellington öt felsőkategóriás éttermében érhetőek el. Az új, szokatlan alapanyag már díjat is nyert és a szakácsok az egekig magasztalják.

Kényszerből fogott bele, mára díjakat nyer vele

Godó Oszkár, helyi lakos nyolcéves kora óta foglalkozik különféle nyulakkal. Ez a tevékenység azóta is végigkíséri életet, mindennapjainak részévé vált, és saját bevallása szerint ez idő alatt bele is szeretett ezekbe az állatokba.

Kezdődik a kecskék szerelmi időszaka

Közeleg a nyár vége, amikor a kecskéknél megkezdődik a „szerelem időszaka”. Jól gondoljuk meg, melyik gödölyét, melyik anyát nem érdemes fedeztetni. Bármily szomorú ugyan, de a nem megfelelőket ki kell selejtezni.

Nagy István: A büdzsé garantálja az agrárium biztonságos növekedését

A jövő évi költségvetés garantálja a magyar agrárium erősödését, biztonságos növekedését és újabb áfacsökkentéssel segíti a családokat - mondta az agrárminiszter.