Back to top

Halas- és horgásztavak létesítése

Az utóbbi időben gyakran hallani, hogy a magyar lakosság nem fogyaszt elegendő halat, és – már csak az egészségesebb táplálkozási szokások meghonosítása érdekében is – szükséges lenne ezen változtatni. Annak ellenére, hogy a statisztikák szerint nem fogyasztunk kellő mennyiségű halat, hazánkban a szabadidő eltöltésének egyik igen népszerű formája a horgászat.

Halat bizonyos esetekben halászhatunk egyes természetes vizeinkben, és itt adottak a lehetőségek a horgászatra is, viszont vannak tájegységek, ahol erre nemigen van lehetőség. Ezeken a területeken halastavakat és horgásztavakat lenne szükséges létesíteni, hogy a kellő halmennyiséghez hozzájussunk, és biztosítani lehessen a horgászok szenvedélyének kielégítését is.

Az összes tulajdonostárs beleegyezése szükséges

Nézzük meg tehát, hogy miként létesíthetünk halastavat, illetve horgásztavat. Mielőtt a részletekbe belemennénk, határozzuk meg a kettő közötti különbséget. A halastó célja egy nagyobb halmennyiség „megtermelése”, míg a horgásztó funkciója a hobbihorgászok kiszolgálása, annak biztosítása, hogy a szabadidejükben horgászattal foglakozók számára megfelelő helyet, és nem utolsósorban megfelelő halmennyiséget és minőséget biztosítson. Ezzel együtt a szabályozásukban nincsenek óriási különbségek.

A halastó az Ingatlan-nyilvántartási Törvény szerint önálló művelési ágnak minősül, de nem minősül termőföldnek. Mind a halastó, mind a horgásztó létesítéséhez vízjogi engedély szükséges. A vízjogi engedélyezési eljárás igen bonyolult és sokrétű eljárás, aminek már az elindításához feltétlenül szükség van vízjogban jártas szakember bevonására, ezért csak a lényegesebb szabályokat ismertetjük.

Az első és legfontosabb, hogy a létesítendő tó területének valamennyi tulajdonostársa beleegyezése szükséges a tó létesítéséhez. Az engedélykérelemhez szükséges az érintett ingatlan három hónapnál nem régebbi hiteles tulajdoni lapja, valamint hiteles térképmásolata. Ha a létesítendő tó területe termőföldként (és nem kivett területként) van nyilvántartva, akkor szükséges a termőföld végleges más célú hasznosításának előzetes engedélyezése, mely a földhivatal hatáskörébe tartozó eljárás. Végleges más célú hasznosítási engedélyt a földhivatal akkor ad ki, ha az adott termőföld gyengébb minőségű. A gyengébb minőség az adott föld környezetének átlagos minősége alapján értendő.

A halak védelméről szóló jogszabályokról se feledkezzünk meg!

A vízjogi engedélykérelemhez részletes műszaki tervre van szükség, mely – a többi között – tartalmaz talajmechanikai szakvéleményt, a tervezett beruházás vízigényét, a víz biztosításának módját, az esetlegesen feleslegessé váló vízmennyiség elvezetésének módját, helyét (milyen természetes vízbe, vagy létesítménybe kerül elvezetésre), a természetes vízveszteség pótlásának módját, a létrejövő tó felelős üzemeltetőjének megnevezését, az állandó vízminőség biztosításának módját, ellenőrzését – hogy csak a legfontosabbakat említsük. Részletes szabályok vonatkoznak arra, hogy a létesítendő tó milyen módon és mértékben kerülhet kapcsolatba a felszíni és a felszín alatti természetes vizekkel, melyet a tervezőnek természetesen figyelembe kell vennie. A vízjogi engedély szempontjából külön kérdés a vízminőség, amire hatással van a tóba telepítendő halállomány, annak táplálása, szaporítása, lehalászása. A tervezőnek a tervben erre is ki kell térnie, valamint arra is, hogy milyen növényekkel kívánja betelepíteni a tavat, mert természetszerűleg ez is hatással van a vízminőségre. Ennek során figyelemmel kell lenni a halgazdálkodásról és a halak védelméről szóló jogszabályokban foglaltakra is.

A tavak létesítése esetén az eljáró vízjogi hatóság a megyei kormányhivatal, azzal, hogy több szakhatóságot köteles eljárásába bevonni.

Ha az engedélyezésen és a létesítésen túl vagyunk, akkor már nincs más dolgunk, mint élni a halastavak és horgásztavak nyújtotta lehetőségekkel. Fogyasszunk halat, és szabadidőnket töltsük el a természetben horgászattal.

Dr. Cenner Tibor

cenner@cenner.hu

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2017/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A hazai halak mellett osztrigát is kóstolhatnak a VI. Halfesztiválon

Több mint száz hazai és nemzetközi halétellel várják a látogatókat március 2-4. között a VI. Halfesztiválon Budapesten a Műcsarnok melletti parkolóban. A rendezvényen minden halból készül, még a kolbász és a tepertő is. Lesz óriásbogrács, óriásharcsa sütés, harcsa szalonna füstölés és még megannyi különlegesség Európa legnagyobb Halfesztiválján.

Horgászik? Most megmondhatja a véleményét!

Online kérdőívben várja a kormány a horgászok véleményét a horgászat jövőjének kormányzati elképzeléseiről, javaslatairól - mondta a stratégai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott pénteken Budapesten sajtótájékoztatón.

Kapj rá: évi 20 kilogramm a cél

A halfogyasztás népszerűsítésére indított „Kapj rá” kampány célja, hogy 2023-ra legalább 20 százalékkal nőjön a hazai egy főre eső éves halfogyasztás, elérve ezzel az uniós átlagot. A SIRHA Budapest 2018 szakkiállításon a szervezők látványkonyhával mutatnak be a halhús számtalan elkészítési módjai közül jó néhányat.

Idén 60 milliót költ halasításra a Tisza-tavi Sporthorgász Kft.

Eredményes évet zárt tavaly a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft.: a tavalyinál 20 százalékkal többet, 60 millió forintot költ idén halasításra. Fazekas Sándor egyedülállónak nevezte a Tisza-tavi halászati hasznosítói modellt, megjegyezve, hogy a tárca mintegy 500 millió forintot fordít évente a horgászturizmus fejlesztésére, és a források bővítésére törekszik.

Halgazdálkodás és klímaváltozás: veszélyes lehet a betelepítés

Veszélyt jelenthetnek a magyar halgazdálkodásra a távoli országokból betelepített díszhalak a különféle betegségek miatt, de a klímaváltozás hatására fellépő akár 40 százalékos vízhiány okozta vízáremelkedés is - hangzott el a 8. Gödöllői Halászati-Horgászati Szakember Találkozón a Szent István Egyetemen.

Felpörgette a halpiacot az áfacsökkentés

A január elsején bevezetett haláfa-mérséklés következményeként az ágazatban az előző év végén még tízszázalékos fogyasztásnövekedést jósoltak, ám ehhez képest voltak olyan üzletek, amelyek húsz-harminc-negyven százalékos emelkedést tapasztaltak - írta pénteki számában a Magyar Hírlap.

Halastavakra is kell a horgászjegy

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a horgászok figyelmét, hogy 2018. január 1-jétől már a halgazdálkodási létesítményeken, halastavakon történő horgászat esetén is kötelező állami horgászjegyet vagy turista állami horgászjegyet váltani. Az engedélyváltás elmulasztása súlyos szankcióval jár, a jogszabályok ismeretének hiánya nem mentesít az előírások betartása alól.

Újfent sikeresnek bizonyult a FŐHESZ és az ÁHSZ együttműködése

Ismét sikeres volt a Fővárosi Horgászegyesületek Szövetsége (FŐHESZ) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálatának (ÁHSZ) együttműködése. A halőrök ezúttal a Dunán értek tetten január közepén egy orvhalászt: 34 darab tiltott módon és eszközzel kifogott halat találtak a szakemberek. A többszörös szabálysértővel szemben közigazgatási és büntető eljárás is indult.

Tényleg csökkentette a hal árát az áfaváltozás

Az üzletek döntő többségében 10-15 százalékkal csökkent a hal fogyasztói az áfacsökkentésnek köszönhetően - mondta a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) ügyvezető igazgatója szerdán az MTI megkeresésére.

Újabb szigorítás a halászatban

Az elektromos halászat betiltására szólított fel kedden elfogadott állásfoglalásában az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülése. Elektromos halászatkor elektromos huzalt lógatnak a vízbe, az áram elkábítja a halakat, amelyek így a felszín közelébe kerülnek.