Back to top

Mogyoró, mandula - megtermelni nehezebb, mint eladni

A mogyoró és a mandula lehet az a két növény, ami a dióhoz hasonló sikeres utat jár be hazánkban - hangzott el Érd-Elvira majorban, a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet állomásán rendezett tanácskozáson. Héjasokat (dió, mogyoró, mandula, gesztenye) a hazai gyümölcstermő terület tizedén termesztünk, a legnagyobb arányban diót, de mindegyik iránt élénk a kereslet.

Mint a statisztikákból kiderül, mogyoró és mandulát apróbb területeken ültettek, nehéz a számbavételük - mondta el Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Szerencsére a területalapú támogatás igénylése pontosabb adatokkal szolgál, ezek szerint több mint 440 hektár mogyoró- és 300 hektár mandulaültetvény van hazánkban.

tanacskozas-onl_4768.jpg

Mogyoró és mandula szakmai nap Érden
Fotó: Horváth Csilla

Bár sokan úgy gondolják, hogy alig van tennivaló e két gyümölcsfajjal, üzemi termesztésben már nem egyszerű a művelésük.

Először is kedvező termőhelyet kell találnunk, amit a mandulánál a fagyérzékenység és a fényigény, a mogyorónál a vízellátás figyelembe vételével kell megtennünk.

A mandula és az éghajlatváltozás

mandorla-fiori.jpg

Virágzó mandulafák
Marokkóban az egyik legfontosabb gyümölcs a mandula, 157 ezer hektáron terem - tudtuk meg Abdellah Kajjitól, aki az INRA marokkói kutatóintézetében a növényélettani részleg vezetője. Szinte az egész országban termesztik a tengerpartoktól az ezer méter magas hegyekig. Az intézetben olasz és francia együttműködésben az éghajlatváltozás hatását vizsgálják a gyümölcstermesztésre a mediterrániumban.

A melegedés hatására új károsítók jelennek meg, amelyek ellen védekezni kell, és az arra érzékeny növényeknél romlik a termőképesség, állapították meg.

Főként a forró mediterrán klímához tartozó Marokkóban romlott drámaian az alma termőképessége, mert nem kapja meg a szükséges hidegmennyiséget a télen.

Az 1970-80-as évekhez képest 10 nappal korábban virágzik az alma, az olajfák pedig két héttel korábban nyílnak. A mandula virágzási ideje nem változott, Marokkóban február végén nyílik.

Nemesítési programjukban ezért többek között cél a kisebb hidegigény és a szárazságtűrés, a jó törhetőség és ellenálló képesség.

Érzékeny mandula

A mandulát számos betegség támadja meg, és mint a kutatóintézet munkatársa, Varjas Virág beszámolt róla, új kórt is megtaláltak Magyarországon, a mandula fomopsziszos vesszőelhalását.

Ez a betegség Európa déli részén súlyos vesszőpusztulást okoz, és a mandulán kívül az őszibarackot, a szilvát és a szőlőt is fertőzi. A mandula ventúriás varasodása ismert betegség, ami ellen sziromhullástól július végéig folyamatosan kell védekezni. A monília virágzáskor a legveszélyesebb a mandulára, más csonthéjasokhoz hasonlóan virág- és hajtáspusztulást okoz. A termést sebzésen keresztül fertőzi.

marokkoi_01_4765.jpg

Öntermékeny fajtajelölt a Marokkói 01
Fotó: Horváth Csilla
Rácz Róbert faiskolás maga is termeszt mandulát Tarcalon, nagyon kedvező termőhelyen, az ott szerzett tapasztalatairól számolt be. Szerinte a magyar fajták közül a Tétényi rekord a legjobb, mert rendszeresen és sokat terem, jól rázható. Koronája a legerősebb növekedésű és képes megújulni, ezért a többi fajáthoz képest kevésbé kopaszodik föl. Sajnos moníliára érzékeny.

 

A legjobb ízű mandulánk a Tétényi bőtermő, aminek seprős növekedésű, nehezen alakítható a koronája. Több hazai és külföldi fajta bevonásával nemesítésbe is fogott Rácz Róbert, aminek eredményeként tavaly bejelentették állami minősítésre az öntermékeny Marokkói 01 fajtajelöltet.

mandulafajtak-onl_4766.jpg

Mandulafajták az érdi génbankból
Fotó: Horváth Csilla
Ujfalussyné Örsi Dorottya a kutatóintézet génbankjában kezdett fajtaértékelésről számolt be. A gyűjteményben 233 mandulatétel szerepel, amelyek még Brózik Sándor munkájából, illetve a Balatonakaliban valaha működő gyümölcstermesztési kutatóállomásról és a sóskúti gyűjteményből származnak.

Figyelik a fajták fejlődésmenetét, fagy- és betegségérzékenységüket, a termés mennyiségét és minőségét. Néhány ígéretes példányt találtak, amelyek fagytűrők, későn virágoznak, megbízhatóan sokat teremnek. Egyelőre a kétéves vizsgálatok eredményére nem lehet alapozni, további megfigyelésekre van szükség.

A Balaton-felvidéken telepített két hektár mandulát Dobosi Zoltán méhész. Mint mondja, rendkívül finom különlegesség a mandulaméz, és akkor szerette meg a növényt, amikor a méheivel Balatonakaliban járt mandulavirágzáskor. Az ültetvényben ugarművelést folytat, a fákat a sorirányban igyekszik kiteríteni, mintha sövényt alakítana ki. Ehhez nagyon erősen metszi a fákat, és nyári metszésre is szükség van.

Törzses mogyoró

Sokan keresik meg az érdi kutatóállomást mogyoróültetési tervekkel - mondta előadásában Szügyi Sándor, élénkül az érdeklődés a növény iránt. A mogyoró akkor érzi magát a legjobban, ha évente 650 milliméter csapadékot és 1800 óra napsütést kap, talaja pedig 2 százalékban tartalmaz humuszt.

A mogyorónál nagyon fontos a fajtatársítás, mert hónapok is eltelnek a megporzás és a megtermékenyülés közt. Már decemberben kialakulnak a nővirágok, amelyek egy-két hónapig fogadják a pollent, amit a később nyíló barkák ontanak.

corylus_avellana_barka.jpg

A megporzás és a megtermékenyülés közt több hónap telhet el
Egy ültetvénybe legalább 3-4 fajtát javasolt ültetni.

A hazai fajtaválasztékban hat vírusmentesen fenntartott mogyoró található, a legnépszerűbb közülük a Római mogyoró. Ültetvényben a törzses bokor művelés a célszerűbb, mert könnyebb fenntartani és betakarítani, és befér 5 × 3 méteres térállásba is. Ha nem törökmogyoróra oltják a fajtákat, a törzs fenntartásához évente többször kell eltávolítani a sarjakat.

A kutatóintézetben most mogyorószaporítási kísérletek folynak, az első adatok alapján már elvetették a fás dugványozást, de tovább dolgoznak a mikroszaporítás, a szabadföldi steril közegbe bujtás, valamint az oltványelőállítás technikáján.

Sarusi-Kis Kata termelői tapasztalatai szerint is a legnagyobb munka a mogyoróültetvényben a sarjak eltávolítása, amit ő évente négy alkalommal, kézzel végez. A mogyoró fölszedése is nagy munka, de Szerbiából sikerült gépet behoznia, aminek a tökéletes működéséhez még jobb talajelőkészítésre lesz szükség. Kemény és sima talajról tudja csak jól fölszedni a termést a gép.

A mogyoró nagyon lassan fejlődik, annak ellenére, hogy a telepítés előtt kétszer szerves trágyázott és kézzel ültették el az előnevelt csemetéket. Hat év alatt a diófák törzsvastagsága 20-22 centiméter, a mogyoróé csak 5-6.

A szebb bokrokon 3 kiló termés volt az idén, és remélhetőleg elérik a 10-11 kilogrammot néhány év múlva. Eladni viszont nagyon könnyű a mogyorót, sokkal könnyebb, mint megtermelni - tette hozzá.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jégvihart imitáltak egy amerikai erdőben

Amerikai tudósok vizet permeteztek egy kísérleti erdőre egy hideg éjszaka, hogy a jégviharok és a klímaváltozás hatásait tanulmányozzák, írja az MTI. A víz órákon belül ráfagyott a faágakra, mintha valóban jégvihar csapott volna le az erdőre. Az eredményekről az amerikai mezőgazdasági társaság (American Society of Agronomy) közelmúltban tartott tampai konferenciáján számoltak be.

Egészséges ajándékot kaptak a Heim Pál betegei Mikulásra

700 kilogrammnyi egészséges ajándékkal érkezett meg a Mikulás a Heim Pál Gyermekkórházba a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ jóvoltából. Az ajándékokat december 4-én adták át a gyerekeknek a gyermekkórházban.

Számos agrárbefektetésnek nyit utat a megállapodás Ghánával

Magyar kutatók segítségével modernizálhatja mezőgazdaságát ­Ghána. Szakemberek szerint megfelelő fajtaválasztással és az új technológiák alkalmazásával a duplájára növelhető a nyugat-afrikai országban előállított élelmiszer mennyisége. Hamarosan mintagazdaságot létesítenek a magyar vetőmagok ottani népszerűsítésére, és tervben van egy trópusi-gyümölcsfeldolgozó létesítése is magyar tőkebevonással.

Fábiánsebestyéni paradicsomrekord

Nagy Zoltánnak sikerült, ami eddig még senkinek hazánkban: egyhektáros üvegházában négyzetméterenként 78,4 kilogramm paradicsomot szedtek, és ezzel saját tavalyi csúcsát is megdöntötte a fábiánsebestyéni kertész, több, mint 9 kilogrammal.

A korhatáros trófeavadászattal kisebb a kihalás kockázata

A veszélyeztetett fajok jó adottságú hímjei öt százalékának kiirtása az egész populációt elpusztíthatja a Biological Sciences című tudományos lap friss számában megjelent kutatás alapján. A trófeavadászok kedvelt célpontjai ugyanis általában a legjobb génállománnyal rendelkező hímek - idézte a tanulmányt a BBC News.

Egyes méhek „jobbszárnyasok” míg mások inkább „balszárnyasok”

Ausztrál tudósok fedezték fel, hogy a méheknek is lehetnek preferált „jobb-vagy balkezes” repülési irányaik. Amíg azonban az embereknél több a jobbkezes, addig a méhek közt egyenlően oszlanak meg a jobb és baloldalt preferálók.

Piaci zavarok a burgonyaszektorban

Az őszi csapadékos időjárás miatt Észak-Európában sok helyütt fel sem tudták szedni a burgonyát, kiszámíthatatlan a hozamok, piacok alakulása, főleg a lengyelek miatt. Az árak alacsonyak, a tavalyi fokozott feldolgozóipari igény idén kevésbé tapasztalható, s ezek a tételek is az étkezési piacot nyomják - derült ki Alsónémediben, az Euro Sol Kft. burgonyatermesztési tanácskozásán.

Erdő nélkül nincs élet

Nem könnyű feladat a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet (NAIK ERTI) igazgatójának lenni. Borovics Attilának napi 8-10 órában az egyik legnagyobb feladata, hogy beszerezze a megfelelő információkat, s ezek értékelése után határozzák meg tevékenységük irányát. Egy erdőfelújítással százéves befektetést alapoznak meg, ahol ma a klímaváltozás a kulcsszó.

Mégsem a klónozás okozta Dolly vesztét

Dolly, a klónbirka korai ízületi gyulladását nem az okozta, hogy klónozással jött világra – erre a megállapításra jutottak a 2003-ban elpusztult állat csontvázának ismételt vizsgálatával a brit Nottinghami Egyetem kutatói.

Ártalmatlanítás helyett legyen szén a baromfiürülékből

Baromfiürülékéből készülhet a következő alternatív energiaforrás, amely a szenet is kiválthatja – írja az MTI egy izraeli kutatást ismertetve. Az alternatív energiaforrás előállításával mérsékelhető az üvegházhatású gázok kibocsátása.