Back to top

Mogyoró, mandula - megtermelni nehezebb, mint eladni

A mogyoró és a mandula lehet az a két növény, ami a dióhoz hasonló sikeres utat jár be hazánkban - hangzott el Érd-Elvira majorban, a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet állomásán rendezett tanácskozáson. Héjasokat (dió, mogyoró, mandula, gesztenye) a hazai gyümölcstermő terület tizedén termesztünk, a legnagyobb arányban diót, de mindegyik iránt élénk a kereslet.

Mint a statisztikákból kiderül, mogyoró és mandulát apróbb területeken ültettek, nehéz a számbavételük - mondta el Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Szerencsére a területalapú támogatás igénylése pontosabb adatokkal szolgál, ezek szerint több mint 440 hektár mogyoró- és 300 hektár mandulaültetvény van hazánkban.

Mogyoró és mandula szakmai nap Érden
Fotó: Horváth Csilla

Bár sokan úgy gondolják, hogy alig van tennivaló e két gyümölcsfajjal, üzemi termesztésben már nem egyszerű a művelésük.

Először is kedvező termőhelyet kell találnunk, amit a mandulánál a fagyérzékenység és a fényigény, a mogyorónál a vízellátás figyelembe vételével kell megtennünk.

A mandula és az éghajlatváltozás

Virágzó mandulafák
Marokkóban az egyik legfontosabb gyümölcs a mandula, 157 ezer hektáron terem - tudtuk meg Abdellah Kajjitól, aki az INRA marokkói kutatóintézetében a növényélettani részleg vezetője. Szinte az egész országban termesztik a tengerpartoktól az ezer méter magas hegyekig. Az intézetben olasz és francia együttműködésben az éghajlatváltozás hatását vizsgálják a gyümölcstermesztésre a mediterrániumban.

A melegedés hatására új károsítók jelennek meg, amelyek ellen védekezni kell, és az arra érzékeny növényeknél romlik a termőképesség, állapították meg.

Főként a forró mediterrán klímához tartozó Marokkóban romlott drámaian az alma termőképessége, mert nem kapja meg a szükséges hidegmennyiséget a télen.

Az 1970-80-as évekhez képest 10 nappal korábban virágzik az alma, az olajfák pedig két héttel korábban nyílnak. A mandula virágzási ideje nem változott, Marokkóban február végén nyílik.

Nemesítési programjukban ezért többek között cél a kisebb hidegigény és a szárazságtűrés, a jó törhetőség és ellenálló képesség.

Érzékeny mandula

A mandulát számos betegség támadja meg, és mint a kutatóintézet munkatársa, Varjas Virág beszámolt róla, új kórt is megtaláltak Magyarországon, a mandula fomopsziszos vesszőelhalását.

Ez a betegség Európa déli részén súlyos vesszőpusztulást okoz, és a mandulán kívül az őszibarackot, a szilvát és a szőlőt is fertőzi. A mandula ventúriás varasodása ismert betegség, ami ellen sziromhullástól július végéig folyamatosan kell védekezni. A monília virágzáskor a legveszélyesebb a mandulára, más csonthéjasokhoz hasonlóan virág- és hajtáspusztulást okoz. A termést sebzésen keresztül fertőzi.

Öntermékeny fajtajelölt a Marokkói 01
Fotó: Horváth Csilla
Rácz Róbert faiskolás maga is termeszt mandulát Tarcalon, nagyon kedvező termőhelyen, az ott szerzett tapasztalatairól számolt be. Szerinte a magyar fajták közül a Tétényi rekord a legjobb, mert rendszeresen és sokat terem, jól rázható. Koronája a legerősebb növekedésű és képes megújulni, ezért a többi fajáthoz képest kevésbé kopaszodik föl. Sajnos moníliára érzékeny.

 

A legjobb ízű mandulánk a Tétényi bőtermő, aminek seprős növekedésű, nehezen alakítható a koronája. Több hazai és külföldi fajta bevonásával nemesítésbe is fogott Rácz Róbert, aminek eredményeként tavaly bejelentették állami minősítésre az öntermékeny Marokkói 01 fajtajelöltet.

Mandulafajták az érdi génbankból
Fotó: Horváth Csilla
Ujfalussyné Örsi Dorottya a kutatóintézet génbankjában kezdett fajtaértékelésről számolt be. A gyűjteményben 233 mandulatétel szerepel, amelyek még Brózik Sándor munkájából, illetve a Balatonakaliban valaha működő gyümölcstermesztési kutatóállomásról és a sóskúti gyűjteményből származnak.

Figyelik a fajták fejlődésmenetét, fagy- és betegségérzékenységüket, a termés mennyiségét és minőségét. Néhány ígéretes példányt találtak, amelyek fagytűrők, későn virágoznak, megbízhatóan sokat teremnek. Egyelőre a kétéves vizsgálatok eredményére nem lehet alapozni, további megfigyelésekre van szükség.

A Balaton-felvidéken telepített két hektár mandulát Dobosi Zoltán méhész. Mint mondja, rendkívül finom különlegesség a mandulaméz, és akkor szerette meg a növényt, amikor a méheivel Balatonakaliban járt mandulavirágzáskor. Az ültetvényben ugarművelést folytat, a fákat a sorirányban igyekszik kiteríteni, mintha sövényt alakítana ki. Ehhez nagyon erősen metszi a fákat, és nyári metszésre is szükség van.

Törzses mogyoró

Sokan keresik meg az érdi kutatóállomást mogyoróültetési tervekkel - mondta előadásában Szügyi Sándor, élénkül az érdeklődés a növény iránt. A mogyoró akkor érzi magát a legjobban, ha évente 650 milliméter csapadékot és 1800 óra napsütést kap, talaja pedig 2 százalékban tartalmaz humuszt.

A mogyorónál nagyon fontos a fajtatársítás, mert hónapok is eltelnek a megporzás és a megtermékenyülés közt. Már decemberben kialakulnak a nővirágok, amelyek egy-két hónapig fogadják a pollent, amit a később nyíló barkák ontanak.

A megporzás és a megtermékenyülés közt több hónap telhet el
Egy ültetvénybe legalább 3-4 fajtát javasolt ültetni.

A hazai fajtaválasztékban hat vírusmentesen fenntartott mogyoró található, a legnépszerűbb közülük a Római mogyoró. Ültetvényben a törzses bokor művelés a célszerűbb, mert könnyebb fenntartani és betakarítani, és befér 5 × 3 méteres térállásba is. Ha nem törökmogyoróra oltják a fajtákat, a törzs fenntartásához évente többször kell eltávolítani a sarjakat.

A kutatóintézetben most mogyorószaporítási kísérletek folynak, az első adatok alapján már elvetették a fás dugványozást, de tovább dolgoznak a mikroszaporítás, a szabadföldi steril közegbe bujtás, valamint az oltványelőállítás technikáján.

Sarusi-Kis Kata termelői tapasztalatai szerint is a legnagyobb munka a mogyoróültetvényben a sarjak eltávolítása, amit ő évente négy alkalommal, kézzel végez. A mogyoró fölszedése is nagy munka, de Szerbiából sikerült gépet behoznia, aminek a tökéletes működéséhez még jobb talajelőkészítésre lesz szükség. Kemény és sima talajról tudja csak jól fölszedni a termést a gép.

A mogyoró nagyon lassan fejlődik, annak ellenére, hogy a telepítés előtt kétszer szerves trágyázott és kézzel ültették el az előnevelt csemetéket. Hat év alatt a diófák törzsvastagsága 20-22 centiméter, a mogyoróé csak 5-6.

A szebb bokrokon 3 kiló termés volt az idén, és remélhetőleg elérik a 10-11 kilogrammot néhány év múlva. Eladni viszont nagyon könnyű a mogyorót, sokkal könnyebb, mint megtermelni - tette hozzá.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elhunyt Tomcsányi Pál kertészmérnök, az MTA rendes tagja

Életének 94. évében meghalt Tomcsányi Pál, az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, kertészmérnök, egyetemi tanár, a gyümölcsnemesítés neves szakembere, az agrármarketing hazai meghonosítója. Tomcsányi Pált február 22-én érte a halál - közölte az MTA.

Gyógyítható a mogyoróallergia?

Sikerült megelőzni a mogyoróallergiás reakciókat egy nagy létszámú kutatás során, amelyben a beteg gyerekek napi egy mogyoróliszt-kapszulát szedtek fél éven át, hogy kialakuljon bennük a tolerancia.

Tartósan piros paprikát kutatnak Szegeden uniós támogatással

Több mint 100 millió forintból, - ebből 78 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatás - fejleszt színét stabilan pirosan tartó paprikaőrleményt a Rubin Szegedi Fűszerpaprika Feldolgozó Kft. - közölte a cég az MTI-vel. Az új terméknek köszönhetően várhatóan mintegy 25 millió forint többlet árbevételre számítanak 2019 végéig.

A városok és a biomassza-alapú gazdaság

A biomassza-alapú gazdaság fejlesztésének egyik fő eszköze a kutatás és innováció erősítése - mondta Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára egy hároméves, a témában tervezett kutatásokat támogató európai uniós projekt zárótanácskozásán.

Nyílt napok a gyümölcs-génbankoknál

Hosszú fennállása alatt az idén először nyitja meg kapuit a széles közönség előtt a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézete négy génbanki gyűjteménye. Az 1970-es évektől begyűjtött tételek a kívánatos tulajdonságok tárházát képviselik: betegség-ellenálló, szárazságtűrő, egészségvédő anyagokban gazdag, vagy különleges alakú, színű változatok is vannak köztük.

Szükség van-e magyar burgonyára?

Bár a burgonya egykor alapélelmiszernek számított, napjainkban folyamatosan csökken a fogyasztása, és a magyarországi termőterület is apad. A teremlőknek a nyomott piaci árak sem kedveznek az idén. Az ágazat helyzetét tekintették át Burgonyakutatási Központ által szervezett hagyományos Burgonya Ágazati Fórumon. Bemutatták a legújabb, állami fajtaelismerésre váró nemesítést, a Balatoni sárgát is.

Harc a gyomok ellen

A magról kelő gyomok ugyan visszaszorultak, az évelők viszont teret nyertek. Ughy Péter, a Vas Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának gyombiológusa a konténertelepek gyomirtásához adott tanácsokat a termesztőknek az Alföldi Faiskolai Egyesület rendezvényén.

Biomódszerek szamócában

Mind nagyobb a kereslet a biotermékek iránt, ám a hazai kertészet nem jeleskedik ezen a téren, az összes hazai ökológiai terület 4 százalékán található valamilyen ültetvény. A szamócatermesztők figyelmét kívánta fölkelteni a módszer iránt a ZFW Hortiservice Kft. a Kecskeméten szervezett tanácskozásával.

Az USA-ban is hasznosítják az SZTE szabadalommal védett baktériumtörzsét

A zöldségtermesztésben különösen nagy károkat okozó baktériumok és gombák ellen találtak új baktériumtörzset a Szegedi Tudományegyetem kutatói. A Bacillus mojavensis jelentős mennyiségben termel olyan peptid-antibiotikumot, amely a zöldségfélék gyökérzetében előforduló baktériumok és gombák ellen nyújt védelmet, egyben növeli a növény általános ellenálló képességét.

Vízsugaras vetőgéppel kísérleteznek

Akár a jövőt is képviselheti az a ma még fejlesztés alatt álló vetőgép, amelynél a vetőcsoroszlyák szerepét nagy nyomású vízsugarak veszik át. Az első hallásra meglepő ötlet ugyanakkor kiválóan illeszkedhet a forgatás nélküli talajműveléshez, hiszen így a rétegek megbolygatása nélkül lehetne földbe juttatni a magokat.