Back to top

Mogyoró, mandula - megtermelni nehezebb, mint eladni

A mogyoró és a mandula lehet az a két növény, ami a dióhoz hasonló sikeres utat jár be hazánkban - hangzott el Érd-Elvira majorban, a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet állomásán rendezett tanácskozáson. Héjasokat (dió, mogyoró, mandula, gesztenye) a hazai gyümölcstermő terület tizedén termesztünk, a legnagyobb arányban diót, de mindegyik iránt élénk a kereslet.

Mint a statisztikákból kiderül, mogyoró és mandulát apróbb területeken ültettek, nehéz a számbavételük - mondta el Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Szerencsére a területalapú támogatás igénylése pontosabb adatokkal szolgál, ezek szerint több mint 440 hektár mogyoró- és 300 hektár mandulaültetvény van hazánkban.

tanacskozas-onl_4768.jpg

Mogyoró és mandula szakmai nap Érden
Fotó: Horváth Csilla

Bár sokan úgy gondolják, hogy alig van tennivaló e két gyümölcsfajjal, üzemi termesztésben már nem egyszerű a művelésük.

Először is kedvező termőhelyet kell találnunk, amit a mandulánál a fagyérzékenység és a fényigény, a mogyorónál a vízellátás figyelembe vételével kell megtennünk.

A mandula és az éghajlatváltozás

mandorla-fiori.jpg

Virágzó mandulafák
Marokkóban az egyik legfontosabb gyümölcs a mandula, 157 ezer hektáron terem - tudtuk meg Abdellah Kajjitól, aki az INRA marokkói kutatóintézetében a növényélettani részleg vezetője. Szinte az egész országban termesztik a tengerpartoktól az ezer méter magas hegyekig. Az intézetben olasz és francia együttműködésben az éghajlatváltozás hatását vizsgálják a gyümölcstermesztésre a mediterrániumban.

A melegedés hatására új károsítók jelennek meg, amelyek ellen védekezni kell, és az arra érzékeny növényeknél romlik a termőképesség, állapították meg.

Főként a forró mediterrán klímához tartozó Marokkóban romlott drámaian az alma termőképessége, mert nem kapja meg a szükséges hidegmennyiséget a télen.

Az 1970-80-as évekhez képest 10 nappal korábban virágzik az alma, az olajfák pedig két héttel korábban nyílnak. A mandula virágzási ideje nem változott, Marokkóban február végén nyílik.

Nemesítési programjukban ezért többek között cél a kisebb hidegigény és a szárazságtűrés, a jó törhetőség és ellenálló képesség.

Érzékeny mandula

A mandulát számos betegség támadja meg, és mint a kutatóintézet munkatársa, Varjas Virág beszámolt róla, új kórt is megtaláltak Magyarországon, a mandula fomopsziszos vesszőelhalását.

Ez a betegség Európa déli részén súlyos vesszőpusztulást okoz, és a mandulán kívül az őszibarackot, a szilvát és a szőlőt is fertőzi. A mandula ventúriás varasodása ismert betegség, ami ellen sziromhullástól július végéig folyamatosan kell védekezni. A monília virágzáskor a legveszélyesebb a mandulára, más csonthéjasokhoz hasonlóan virág- és hajtáspusztulást okoz. A termést sebzésen keresztül fertőzi.

marokkoi_01_4765.jpg

Öntermékeny fajtajelölt a Marokkói 01
Fotó: Horváth Csilla
Rácz Róbert faiskolás maga is termeszt mandulát Tarcalon, nagyon kedvező termőhelyen, az ott szerzett tapasztalatairól számolt be. Szerinte a magyar fajták közül a Tétényi rekord a legjobb, mert rendszeresen és sokat terem, jól rázható. Koronája a legerősebb növekedésű és képes megújulni, ezért a többi fajáthoz képest kevésbé kopaszodik föl. Sajnos moníliára érzékeny.

 

A legjobb ízű mandulánk a Tétényi bőtermő, aminek seprős növekedésű, nehezen alakítható a koronája. Több hazai és külföldi fajta bevonásával nemesítésbe is fogott Rácz Róbert, aminek eredményeként tavaly bejelentették állami minősítésre az öntermékeny Marokkói 01 fajtajelöltet.

mandulafajtak-onl_4766.jpg

Mandulafajták az érdi génbankból
Fotó: Horváth Csilla
Ujfalussyné Örsi Dorottya a kutatóintézet génbankjában kezdett fajtaértékelésről számolt be. A gyűjteményben 233 mandulatétel szerepel, amelyek még Brózik Sándor munkájából, illetve a Balatonakaliban valaha működő gyümölcstermesztési kutatóállomásról és a sóskúti gyűjteményből származnak.

Figyelik a fajták fejlődésmenetét, fagy- és betegségérzékenységüket, a termés mennyiségét és minőségét. Néhány ígéretes példányt találtak, amelyek fagytűrők, későn virágoznak, megbízhatóan sokat teremnek. Egyelőre a kétéves vizsgálatok eredményére nem lehet alapozni, további megfigyelésekre van szükség.

A Balaton-felvidéken telepített két hektár mandulát Dobosi Zoltán méhész. Mint mondja, rendkívül finom különlegesség a mandulaméz, és akkor szerette meg a növényt, amikor a méheivel Balatonakaliban járt mandulavirágzáskor. Az ültetvényben ugarművelést folytat, a fákat a sorirányban igyekszik kiteríteni, mintha sövényt alakítana ki. Ehhez nagyon erősen metszi a fákat, és nyári metszésre is szükség van.

Törzses mogyoró

Sokan keresik meg az érdi kutatóállomást mogyoróültetési tervekkel - mondta előadásában Szügyi Sándor, élénkül az érdeklődés a növény iránt. A mogyoró akkor érzi magát a legjobban, ha évente 650 milliméter csapadékot és 1800 óra napsütést kap, talaja pedig 2 százalékban tartalmaz humuszt.

A mogyorónál nagyon fontos a fajtatársítás, mert hónapok is eltelnek a megporzás és a megtermékenyülés közt. Már decemberben kialakulnak a nővirágok, amelyek egy-két hónapig fogadják a pollent, amit a később nyíló barkák ontanak.

corylus_avellana_barka.jpg

A megporzás és a megtermékenyülés közt több hónap telhet el
Egy ültetvénybe legalább 3-4 fajtát javasolt ültetni.

A hazai fajtaválasztékban hat vírusmentesen fenntartott mogyoró található, a legnépszerűbb közülük a Római mogyoró. Ültetvényben a törzses bokor művelés a célszerűbb, mert könnyebb fenntartani és betakarítani, és befér 5 × 3 méteres térállásba is. Ha nem törökmogyoróra oltják a fajtákat, a törzs fenntartásához évente többször kell eltávolítani a sarjakat.

A kutatóintézetben most mogyorószaporítási kísérletek folynak, az első adatok alapján már elvetették a fás dugványozást, de tovább dolgoznak a mikroszaporítás, a szabadföldi steril közegbe bujtás, valamint az oltványelőállítás technikáján.

Sarusi-Kis Kata termelői tapasztalatai szerint is a legnagyobb munka a mogyoróültetvényben a sarjak eltávolítása, amit ő évente négy alkalommal, kézzel végez. A mogyoró fölszedése is nagy munka, de Szerbiából sikerült gépet behoznia, aminek a tökéletes működéséhez még jobb talajelőkészítésre lesz szükség. Kemény és sima talajról tudja csak jól fölszedni a termést a gép.

A mogyoró nagyon lassan fejlődik, annak ellenére, hogy a telepítés előtt kétszer szerves trágyázott és kézzel ültették el az előnevelt csemetéket. Hat év alatt a diófák törzsvastagsága 20-22 centiméter, a mogyoróé csak 5-6.

A szebb bokrokon 3 kiló termés volt az idén, és remélhetőleg elérik a 10-11 kilogrammot néhány év múlva. Eladni viszont nagyon könnyű a mogyorót, sokkal könnyebb, mint megtermelni - tette hozzá.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A birs újrafelfedezése

Függetlenül a feldolgozás formájától, mind a modern, mind „nagyanyáink” konyhája nagy szeretettel használja a birset. A modern konyhaművészetben a birs újrafelfedezése tapasztalható, és nagy népszerűségre tett szert mint pálinka-alapanyag. Házikertben pedig dísznövénynek is beillik.

Áttörés a kukorica tápértékének növelésében

Egy új kutatásban arra keresték a választ, hogyan csökkenthető az állati takarmányok mennyisége és az élelmiszer-termelési költségek a kukorica arányának növelésével. A tudósok hatékony módszert találtak arra, hogy javítsák a kukorica tápértékét egy baktérium génjének beiktatásával, amely egy új vizsgálat szerint kulcsfontosságú tápanyagot termel, ami a metionin.

Átlagos napraforgó, és gyenge kukoricaterméssel zárják az évet a békési gazdák

Befejezték a napraforgó betakarítását Békés megyében. A gazdák átlagos évet zártak, a tavalyinál több termés lett, ám a beltartalmi értékek elmaradnak az egy évvel korábbitól - nyilatkozta a Békés Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetsége titkára az MTI-nek. "A gazdák sírni fognak", negatív kukoricarekordok várhatóak, a tavalyi termés körülbelül felére van kilátás.

Hazai fehérjetakarmányra cserélnénk az import szóját

Az import, sokszor GMO tartalmú szójatakarmány kiváltására Nemzeti Fehérjetakarmány Programot indítana a Földművelésügyi Minisztérium, amely mintegy 8 milliárd forint nemzeti támogatással megvalósított kutatási programmal mozdítaná elő a hazai fehérjetakarmány előállítást, felhasználást. A megvalósításával évi 80-100 milliárd forinttal növelhető a mezőgazdasági kibocsátás szintje.

Elvitte a fagy az idei körtetermést

Augusztus közepén kezdődött és októberig tart a körte betakarítása, a jelenlegi kilátások szerint az idei termés 25 ezer tonna körül várható, amely gyengébb egy átlagos év terméséhez képest is - közölte a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Gyümölcstermelői Főbizottságának elnöke az MTI megkeresésére.

Uniós támogatással megújuló energiarendszert fejlesztenek a terményszárítókhoz

A terményszárításhoz használható megújuló energiarendszert fejleszt több mint 1,34 milliárd forintból, nagyrészt pályázati támogatás segítségével a mezőgazdasági szolgáltatásokkal és kereskedelmi tevékenységgel foglalkozó nyíregyházi Szuro-Trade Kft. - közölte a társaság az MTI-vel.

Már az unió negyedik legnagyobb szójatermesztői vagyunk

A tavalyi rekordhozamnál gyengébben terem idén a szója, de a kedvezőtlen időjárás máshol is hatott, ezért a világpiaci árak feljebb kúsztak.

Az albínó mamutfenyők misztikus világa

Azzal valószínűleg mindenki tisztában van, hogy az emberek és az állatok között előfordul albinizmus, de kevésbé közismert, hogy léteznek albínó növények is. Ezek a ritka „erdei szellemek” nem rendelkeznek klorofillal, de ez nem akadályozza meg őket abban, hogy improvizáljanak.

Sokrétű szolgáltatással a sikeres élelmiszeriparért

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) egyik kutatóintézeteként működik az Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet (ÉKI) Budapesten. Széleskörű szolgáltatásokkal várja az élelmiszeripar területén dolgozó vállalkozásokat, intézményeket.

A varrott karfiol és a holland siker titka

Aki évek óta jár Hollandiába csak azt veszi észre, egyik évben az út baloldalán vannak a hagymatáblák, és jobbján a káposzta vagy a répa, a rákövetkezőben fordítva. Egy biztos, a vetésszerkezetben alig van változás. Nálunk viszont akár 30 százalékos eltérés is lehet egyik évről a másikra, ami kiszámíthatatlanná teszi nem csak a gazdálkodást, hanem a piacokat is. Helyszíni riport.