Back to top

Mogyoró, mandula - megtermelni nehezebb, mint eladni

A mogyoró és a mandula lehet az a két növény, ami a dióhoz hasonló sikeres utat jár be hazánkban - hangzott el Érd-Elvira majorban, a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet állomásán rendezett tanácskozáson. Héjasokat (dió, mogyoró, mandula, gesztenye) a hazai gyümölcstermő terület tizedén termesztünk, a legnagyobb arányban diót, de mindegyik iránt élénk a kereslet.

Mint a statisztikákból kiderül, mogyoró és mandulát apróbb területeken ültettek, nehéz a számbavételük - mondta el Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Szerencsére a területalapú támogatás igénylése pontosabb adatokkal szolgál, ezek szerint több mint 440 hektár mogyoró- és 300 hektár mandulaültetvény van hazánkban.

Mogyoró és mandula szakmai nap Érden
Fotó: Horváth Csilla

Bár sokan úgy gondolják, hogy alig van tennivaló e két gyümölcsfajjal, üzemi termesztésben már nem egyszerű a művelésük.

Először is kedvező termőhelyet kell találnunk, amit a mandulánál a fagyérzékenység és a fényigény, a mogyorónál a vízellátás figyelembe vételével kell megtennünk.

A mandula és az éghajlatváltozás

Virágzó mandulafák
Marokkóban az egyik legfontosabb gyümölcs a mandula, 157 ezer hektáron terem - tudtuk meg Abdellah Kajjitól, aki az INRA marokkói kutatóintézetében a növényélettani részleg vezetője. Szinte az egész országban termesztik a tengerpartoktól az ezer méter magas hegyekig. Az intézetben olasz és francia együttműködésben az éghajlatváltozás hatását vizsgálják a gyümölcstermesztésre a mediterrániumban.

A melegedés hatására új károsítók jelennek meg, amelyek ellen védekezni kell, és az arra érzékeny növényeknél romlik a termőképesség, állapították meg.

Főként a forró mediterrán klímához tartozó Marokkóban romlott drámaian az alma termőképessége, mert nem kapja meg a szükséges hidegmennyiséget a télen.

Az 1970-80-as évekhez képest 10 nappal korábban virágzik az alma, az olajfák pedig két héttel korábban nyílnak. A mandula virágzási ideje nem változott, Marokkóban február végén nyílik.

Nemesítési programjukban ezért többek között cél a kisebb hidegigény és a szárazságtűrés, a jó törhetőség és ellenálló képesség.

Érzékeny mandula

A mandulát számos betegség támadja meg, és mint a kutatóintézet munkatársa, Varjas Virág beszámolt róla, új kórt is megtaláltak Magyarországon, a mandula fomopsziszos vesszőelhalását.

Ez a betegség Európa déli részén súlyos vesszőpusztulást okoz, és a mandulán kívül az őszibarackot, a szilvát és a szőlőt is fertőzi. A mandula ventúriás varasodása ismert betegség, ami ellen sziromhullástól július végéig folyamatosan kell védekezni. A monília virágzáskor a legveszélyesebb a mandulára, más csonthéjasokhoz hasonlóan virág- és hajtáspusztulást okoz. A termést sebzésen keresztül fertőzi.

Öntermékeny fajtajelölt a Marokkói 01
Fotó: Horváth Csilla
Rácz Róbert faiskolás maga is termeszt mandulát Tarcalon, nagyon kedvező termőhelyen, az ott szerzett tapasztalatairól számolt be. Szerinte a magyar fajták közül a Tétényi rekord a legjobb, mert rendszeresen és sokat terem, jól rázható. Koronája a legerősebb növekedésű és képes megújulni, ezért a többi fajáthoz képest kevésbé kopaszodik föl. Sajnos moníliára érzékeny.

 

A legjobb ízű mandulánk a Tétényi bőtermő, aminek seprős növekedésű, nehezen alakítható a koronája. Több hazai és külföldi fajta bevonásával nemesítésbe is fogott Rácz Róbert, aminek eredményeként tavaly bejelentették állami minősítésre az öntermékeny Marokkói 01 fajtajelöltet.

Mandulafajták az érdi génbankból
Fotó: Horváth Csilla
Ujfalussyné Örsi Dorottya a kutatóintézet génbankjában kezdett fajtaértékelésről számolt be. A gyűjteményben 233 mandulatétel szerepel, amelyek még Brózik Sándor munkájából, illetve a Balatonakaliban valaha működő gyümölcstermesztési kutatóállomásról és a sóskúti gyűjteményből származnak.

Figyelik a fajták fejlődésmenetét, fagy- és betegségérzékenységüket, a termés mennyiségét és minőségét. Néhány ígéretes példányt találtak, amelyek fagytűrők, későn virágoznak, megbízhatóan sokat teremnek. Egyelőre a kétéves vizsgálatok eredményére nem lehet alapozni, további megfigyelésekre van szükség.

A Balaton-felvidéken telepített két hektár mandulát Dobosi Zoltán méhész. Mint mondja, rendkívül finom különlegesség a mandulaméz, és akkor szerette meg a növényt, amikor a méheivel Balatonakaliban járt mandulavirágzáskor. Az ültetvényben ugarművelést folytat, a fákat a sorirányban igyekszik kiteríteni, mintha sövényt alakítana ki. Ehhez nagyon erősen metszi a fákat, és nyári metszésre is szükség van.

Törzses mogyoró

Sokan keresik meg az érdi kutatóállomást mogyoróültetési tervekkel - mondta előadásában Szügyi Sándor, élénkül az érdeklődés a növény iránt. A mogyoró akkor érzi magát a legjobban, ha évente 650 milliméter csapadékot és 1800 óra napsütést kap, talaja pedig 2 százalékban tartalmaz humuszt.

A mogyorónál nagyon fontos a fajtatársítás, mert hónapok is eltelnek a megporzás és a megtermékenyülés közt. Már decemberben kialakulnak a nővirágok, amelyek egy-két hónapig fogadják a pollent, amit a később nyíló barkák ontanak.

A megporzás és a megtermékenyülés közt több hónap telhet el
Egy ültetvénybe legalább 3-4 fajtát javasolt ültetni.

A hazai fajtaválasztékban hat vírusmentesen fenntartott mogyoró található, a legnépszerűbb közülük a Római mogyoró. Ültetvényben a törzses bokor művelés a célszerűbb, mert könnyebb fenntartani és betakarítani, és befér 5 × 3 méteres térállásba is. Ha nem törökmogyoróra oltják a fajtákat, a törzs fenntartásához évente többször kell eltávolítani a sarjakat.

A kutatóintézetben most mogyorószaporítási kísérletek folynak, az első adatok alapján már elvetették a fás dugványozást, de tovább dolgoznak a mikroszaporítás, a szabadföldi steril közegbe bujtás, valamint az oltványelőállítás technikáján.

Sarusi-Kis Kata termelői tapasztalatai szerint is a legnagyobb munka a mogyoróültetvényben a sarjak eltávolítása, amit ő évente négy alkalommal, kézzel végez. A mogyoró fölszedése is nagy munka, de Szerbiából sikerült gépet behoznia, aminek a tökéletes működéséhez még jobb talajelőkészítésre lesz szükség. Kemény és sima talajról tudja csak jól fölszedni a termést a gép.

A mogyoró nagyon lassan fejlődik, annak ellenére, hogy a telepítés előtt kétszer szerves trágyázott és kézzel ültették el az előnevelt csemetéket. Hat év alatt a diófák törzsvastagsága 20-22 centiméter, a mogyoróé csak 5-6.

A szebb bokrokon 3 kiló termés volt az idén, és remélhetőleg elérik a 10-11 kilogrammot néhány év múlva. Eladni viszont nagyon könnyű a mogyorót, sokkal könnyebb, mint megtermelni - tette hozzá.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Világszerte csökken a földek termékenysége

A talajromlás jelenleg a földterületek több mint 75 százalékát érinti, 2050-re ez 90 százalékra nő - derül ki az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja által közzétett, az elsivatagosodást bemutató világatlasz új kiadásából. 2050-re a szűkös talajerőforrásokból eredő problémák akár 700 millió embert is arra kényszeríthetnek, hogy elhagyják lakóhelyüket.

Génszerkesztéssel tettek ellenállóbbá sertéseket

Génszerkesztéssel tettek sertéseket ellenállóvá a világ egyik legköltségesebb állatbetegségével szemben – idézte a BBC hírportálját az MTI.

Organikus rovarriasztó a mezőgazdaságnak

A hagyományos inszekticidek nemcsak a kártevőket pusztítják, hanem veszélyt jelentenek a méhekre, a hasznos rovarokra és hatással vannak a talajok, felszíni vizek és tengerek biológiai sokféleségére. A Müncheni Műszaki Egyetem egyik kutatócsoportja egy alternatív lehetőséget fejlesztett ki erre a problémára: biológiai ágens, amely nem mérgezi, hanem távol tartja a kártevőket.

Az Európai Bizottság támogatja a BIOEAST kezdeményezést

 Az Európai Bizottság támogatásáról biztosította az agrár-élelmiszer kutatást és innovációt elősegítő BIOEAST kezdeményezést - közölte az Agrárminisztérium.

Megtizedelheti az ültetvényeket a túltermelés

Bár csak augusztusban lesz a bodzaszüret, már most látszik, hogy sok jóra nem számíthatnak a termelők: az utóbbi évek nagy területű telepítéseinek termőre fordulásával a tavalyihoz hasonlóan idén is túltermelés és alacsony árak valószínűsíthetők.

A biomassza alapú gazdaság lehetőségeit kutatják

Ötödével növelné idei árbevételét a Bay Zoltán Kutatóintézet. A 25 éves állami nonprofit társaság a külföldi piacra kíván lépni. A napokban elnyert egy 3 millió eurós uniós biomassza-pályázatot.

Új őszi árpa Karcagról

Új ősziárpa-fajtát mutatott be hagyományos nyár eleji szakmai napján a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézete. A programon a térség gazdálkodói mellett hazai és külföldi kutatási partnerek is részt vettek.

Állattudományi Klímaközpont épül Kaposváron

Állattudományi Klímaközpont épül Kaposváron, a jövő őszre megvalósuló 700 millió forintos beruházás kivitelezői szerződését kedden írták alá a somogyi megyeszékhelyen - tájékoztatta a Kaposvári Egyetem az MTI-t.

Az éghajlatváltozás akár harmadával is csökkentheti a fehérjenövények hozamát

A klímaváltozás elleni érdemi és azonnali intézkedések nélkül az egészséges táplálkozás fontos összetevői válhatnak egyre nehezebben elérhetővé – figyelmeztet egy friss, a brit Nemzeti Tudományos Akadémia lapjában megjelent tanulmány.

Éhen halhatnak az európai fák a környezetszennyezéstől

A fák életéhez nélkülözhetetlen szimbióta gombák pusztulásával Európa fái gyakorlatilag éhen halnak - figyelmeztetnek a tudósok.