Back to top

„November 3-án újra Magosz”

Komolyan veszi, és alapvetően jó érzésekkel néz a kamarai választások elé Győrffy Balázs elnök, a Magosz elnökjelöltje, aki az ország egyik legjelentősebb köztestületének tartja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát. Nem ért egyet azokkal a kritikákkal, amikkel illetik tevékenységüket, de mint mondja, ilyen a demokrácia: éppen ezért állítottak listát mások is.

Sőt, azt reméli, hogy ennek köszönhetően a részvétel meghaladja majd az öt évvel ezelőtti választásokét, így utólag nem lesz megkérdőjelezhető annak demokratikus volta. Az elnök, aki egy szolgáltató típusú kamarában hisz, a következő öt évben is folytatná a munkát, mert mint mondja, számos feladat vár még megoldásra. éppen ezért mind a 19 megyében szeretnék megkapni a tagság bizalmát.

 

győrffy balázspng

Fotó: Kiss Gergely

 

✦A MOSZ bejelentette, hogy kilenc megyében listát állítanak és elindulnak a kamarai választásokon, mert szerintük volna min változtatni. Mi az ön válasza erre?

–Nem értek egyet azokkal a kritikákkal, amiket tőlük hallunk, többet közülük tényszerűen tudok cáfolni. Az egyik legtöbbször elhangzó ilyen kritika az, hogy a választási rendszer nem demokratikus. Az agrárkamarai törvényt az Alkotmánybíróság, az előző választási eljárást a Legfőbb ügyészség is vizsgálta. Mindkettő mindent rendben talált. Azon lehet vitatkozni, hogy „a győztes lista mindent visz” elv jó-e vagy sem, de megjegyzem, hogy Nagy-Britanniában a mai napig ilyen a parlamenti választási rendszer. Ez tehát egy hitvita, amit, mivel már minden jogi szűrőn átment, teljesen feleslegesnek tartok.

A lényeg inkább az, hogy a szavazók miként állnak ehhez a kérdéshez. én azt remélem, hogy a részvétel jócskán meghaladja majd az öt évvel ezelőttit, már csak azért is – és ennek kifejezetten örülök –, mert nem egy lista van. Az lett volna az igazi, ha a MOSZ erejéből nem csak kilenc megyei listára futotta volna.

Ez másként megközelítve azt jelenti, hogy egyre több szervezet érzi úgy, hogy a kamarai választással kapcsolatban teendője van. A NAK ugyanis az agráriumra érdemben hatást gyakorló szervezetté nőtte ki magát, amelynek formálásában nem csak a MOSZ jelent meg új szereplőként. Ne felejtsük el, hogy 12-ről 18-ra növekedett az általam „összefogás listának” nevezett együtt indulók száma, ugyanis hat olyan szervezet csatlakozott a Magoszhoz, amelyek 5 évvel ezelőtt még nem szerepeltek ezen a listán. Tehát az 5 évvel ezelőttihez képest mára héttel növekedett azoknak a szervezeteknek a száma, amelyek valamilyen formában érintettek a választásokban.

 

✦ Augusztusban közvéleménykutatást végeztettek a kamarai tagok körében. Ez már a választásokra való felkészülés jegyében történt? Mi lett az eredménye?

– Arra voltunk kíváncsiak, hogy a ciklus végén mennyire elégedett a tagság az elvégzett munkával. Akkor tud az ember jó érzéssel újra indulni egy pozícióért, ha van valami sejtése, jó esetben konkrét adatai arra vonatkozóan, hogy a tagok miként értékelik azt. Megnyugodva tapasztaltam, hogy bár természetesen nem 100 százalékban, de elégedettek a munkánkkal: 24 százalékuknak nagyon jó, 48 százalékuknak pedig jó véleménye van a kamaráról. Ez együtt majdnem 75 százalékos pozitív visszajelzés. A tagság 71 százaléka tartja hatékonynak a munkánkat. Nem meglepő módon leginkább az őstermelők elégedettek velünk.

Nagyon érdekes eredményt hozott a tagdíjra vonatkozó kérdés. A tagok közel kétharmada szerint a kamara által nyújtott szolgáltatásokkal arányos a tagdíj mértéke, sőt, a megkérdezettek 2 százaléka még kevesellte is. A különböző kérdésekre adott attitűdválaszok, osztályozások alapján készíttettünk egy indexet, amiben az egyes a legrosszabb, a 4-es a legjobb eredményt jelenti. Az ez alapján készült NAK index 2,86 lett, tehát egyértelműen a pozitív irányba billent. Fontos – mert ez is a kampány része lett az elmúlt időszakban – a személyemet illető kérdésre adott válasz. A felmérés eredménye szerint a tagok kétharmada szerint előnyös, hogy a kamara elnöke egyben országgyűlési képviselő is.

 

✦ Ezzel együtt, gondolom, nemcsak az volt a cél, hogy jó eredményeket lássanak, hanem az is, hogy a felmérés rávilágítson a tagok által problémásnak ítélt területekre. Melyek voltak ezek?

– Az egyik legfontosabb, hogy elképesztően sokpólusú a kamara tagsága. Ennek megfelelően nehéz általános igazságokat megfogalmazni. Nehéz ágazati problémákra olyan megoldást találni, hogy valamilyen formában ne érintsen másokat. Egy pókháló közepén ülünk, és akárhogy mozdulunk, annak tovagyűrűző hatása van. Emiatt is tekintünk sikerként egy-egy ágazat problémájának megoldására.

Feladatunk is nagyon sok van. Meg kell találnunk az összhangot a nagykereskedelemmel és tovább kell fejleszteni az élelmiszeripart. A termelők és a feldolgozók közötti kapcsolat korábban esetleges volt, és erős bizalmatlanság jellemezte. Ebben egyébként komoly fejlődésnek lehettünk szemtanúi: Éder Tamás élelmiszeriparért felelős alelnökünk személyében a termelői oldal képviselői partnerre találtak. Az elmúlt 5 éves munkánk egyik óriási sikere, hogy elkezdte érteni, majd megérteni egymást a két oldal.

 

✦ Ön sokszor hangsúlyozza, hogy a szolgáltató kamarában hisz. Az eltelt 5 év alatt milyen szolgáltatásokat vezettek be?

– A falugazdász-hálózattal kezdeném. Ez 2014. január 1-jén került hozzánk, és összevontuk a kamarai tanácsadó hálózattal. így létrejött egy 650 fős szakembergárda. Büszke vagyok rá, hogy kollégáim különösebb fennakadás nélkül át tudták vezetni az új Közös Agrárpolitikába a magyar gazdákat, ez ugyanis, látva a román, sőt még az angol és a francia példákat is, egyáltalán nem magától értetődő. Az elmúlt néhány évben mintegy ezermilliárd forint támogatás lehívásában segítettek a falugazdászok.

Az őstermelői igazolványok ingyenessé tételével 1 milliárd forintot hagytunk a legkisebbek zsebében, és tettük mindezt úgy, hogy közben sikerült átalakítani az őstermelői rendszert. Idén 30 ezerrel kevesebb őstermelői igazolványt adtunk ki a tavalyihoz képest, és ez nem magyarázható a természetes fogyással: számításaink szerint az új rendszernek köszönhetően ennyi álőstermelő került ki a piacról, ami mindenképpen a gazdaság fehérítését szolgálta. Ez utóbbit támogatták az áfa csökkentésére tett – és a kormányzat részéről befogadott – javaslataink is.

Segítettük a pályázatok lehívását is. Bár mi nem írhatunk pályázatokat, de a Vidékfejlesztési Program Pályázatelőkészítő Munkacsoportokban szakértőink sokat tettek azért, hogy olyan pályázatok szülessenek, amelyek megfelelnek a gazdasági elvárásoknak, tehát életszerűek.

Említést érdemel a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), mert ennél volt a legnagyobb harc. Mint ismert, az élelmiszeripar – a borászat kivételével – 2007 és 2013 között semmilyen támogatást nem kapott, és ez meg is látszott a versenyképességén. Az élelmiszeriparral tehát kezdeni kellett valamit. Végül 200 milliárd forintot kaptak a mikro- és kisvállalkozások a Vidékfejlesztési Programban.

A közepes vállalkozások a GINOP-ból pályázhattak, de nagy harcot kellett folytatni azért, hogy erre, kifejezetten az élelmiszeripari vállalkozásoknak címezve, legyen egy elkülönített keret, amit az eredeti javaslat kétszeresére, 100 milliárd forintra sikerült feltornázni. A korábbi évek „tőkeszárazsága” után ez a 300 milliárd forint azonban csak a holtpontról való elmozduláshoz lesz elég.

Majd, más szó nincs rá, megpuccsoltuk a permetezőgépek éves kötelező felülvizsgálatát is, ugyanis az az eredeti formájában túlzó, az európai uniós elvárásoknál is szigorúbb jogszabály volt, amivel akkor értettünk volna egyet, ha minden tagországban egységesen vezetik be. Csakhogy sok helyen, így például a lengyeleknél is, pár ezer forintnak megfelelő összegért, szemrevételezéssel végzik el. Ez egy kiragadott példa, és ezen kívül is sok olyan dolog van, amit túlszabályozunk. így viszont versenyhátrányba kerülünk, így ezeket kezelni kell.

Ha már verseny, itt kell megemlíteni az öntözés, a termésbiztonság, és ezzel kapcsolatban a vízkészletjárulék kérdését, mert jelenleg ez az egyik legkritikusabb pontunk. Az öntözéssel kapcsolatban az Európai Unió elég szigorú, a Víz-keretirányelv miatt komoly elvárásokat támaszt vele szemben. Kezdeményezésünkre viszont Magyarországon jelentős mértékben csökkentek a vízhasználókra rótt terhek.

Egyrészt Európa legnagyobb ingyenes kvótája áll rendelkezésünkre, másrészt a többletvíz-visszatartással tárolt víz után sem kell vízkészletjárulékot fizetni. Ahogy tartósan vízhiányos időszakban sem, így például az idei nyáron, amikor is a kamara kezdeményezésére a belügyminiszter tartósan vízhiányos állapotot hirdetett. Itt kell megemlíteni az öntözőkutakat, illetve az azok legalizálásának kérdését is. Ma 500 ezer és 1 millió forint közé tehető egy kút legalizálása. Ez akkora költség, amit nem fog megfizetni a gazdálkodó, mert nem éri meg neki. Viszont addig, amíg nem bukik le, használja. érdemes tehát végiggondolni, kell-e ekkora adminisztratív és anyagi terhet a gazdák vállára tenni.

A termésbiztonság témakörébe tartozik a tervezett jégkármérséklő rendszerünk is. Ha megvalósul, az első ország leszünk az Európai Unióban, amelyik teljes országos lefedettséggel működtet jégkármérséklő rendszert. A kamarai tagdíj tízszeresét, azaz 50 milliárd forint termelési értéket tudunk megóvni vele évente, mindenki számára ingyenesen.

Múlt héten új szintre lépett a növényvédelmi portálunk, amit még tovább szeretnénk fejleszteni, bár már jelenleg is települési szinten lehet információhoz jutni róla. Azt gondolom, hogy aki okszerű növényvédelmet folytat, az jó eséllyel már rátalált erre a portálra. Van már egy okostelefonra letölthető alkalmazása is, amit nagyon egyszerű kezelni.

A sort folytassuk a villamosenergia-beszerzéssel kapcsolatos tenderrel. Szép számú érdeklődő jött össze, így optimisták vagyunk a tárgyalások eredményeit illetően. A siker annyira fellelkesített bennünket, hogy a gázzal is megpróbálkozunk a jövőben. Nem kell magyarázni, hogy ez egy szárító esetében milyen komoly költségmegtakarítást eredményezhet a tagságnak.

érdemes még megemlíteni a nagy sikerű Szántóföldi Napokat, ami jövőre Mezőhegyesen lesz, évente váltják egymást Mezőfalvával. Mezőfalván lesz a kora nyári időszakban, amikor a kalászosokhoz, rá egy évre Mezőhegyesen pedig mindig ősszel, a kapásnövényekhez kapcsolódó fajta- és gépbemutatók lesznek.

Ezen kívül az idén elindítottunk egy telekommunikációs szolgáltatást, amivel a falugazdászok például ingyen hívhatók, és a piacon elérhető percdíjakhoz képest is megtakarítást tudunk kínálni. Büszkék vagyunk arra, hogy a szolgáltatásaink révén elérhető megtakarítások egyébként sok tagunk esetében meghaladták a tagdíj összegét. Szinte minden szolgáltatásunknál ezt tervezzük – vagy már be is vezettük –, hogy a szolgáltatási díj egy része leírható a kamarai tagdíjból. Tehát mi abban vagyunk érdekeltek, hogy ily módon, a szolgáltatások jóváírásán keresztül akár nullára is kihozható legyen a kamarai tagdíj. Ez egy kicsit munkaigényesebb, mintha egyszerűen azt mondanánk, hogy ne legyen tagdíj, vagy hogy szüntessük meg a kötelező tagságot. Utóbbit nem is a kamara tudja megszüntetni, hisz a kötelező tagságot a törvény írja elő.

 

✦A kritikusok szerint ez utóbbit éppen a kamara járta ki magának.

–Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy ismert a magyar gazdák együttműködési hajlandósága. Most pedig azok kritizálják az együttműködési szándék hiányát, akik egyébként tettek azért az előző rendszerben, hogy ez így alakuljon? ők voltak azok a téeszvezetők, akik elvették a gazdák kedvét az együttműködéstől. és ha már a téeszvezetőknél tartunk: jelenleg a NAK megyei elnökségei látják el a földbizottsági feladatokat. November 3-án tehát arról is szavazni kell, hogy továbbra is a helyi gazdák döntsenek földügyekről, vagy a volt tsz-elnökökre, azok képviselőire bízzuk ezeket a döntéseket.

De visszatérve a politikamentességre: ez nem más, mint nevetséges lózung. A MOSZ vezetésében ma is találunk volt MSZP-s képviselőt vagy Gyurcsány Ferenc államtitkárát. érdekes módon nem zavarta őket a politikai összefonódás, amikor az apa volt a kamara elnöke és a fia a szaktárca államtitkára. Egyébként ezzel nincs is gond, egy ágazat akkor tudja képviselni az érdekeit, ha vannak kapcsolatai. Itt jegyzem meg, hogy egy ma is aktív MSZP-s politikus a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei MOSZ-os listán szerepel. A MOSZ tehát egyenlő az MSZP-vel.

De hagyjuk most a politikát, beszéljünk inkább a kötelező tagságról, ami szerintem óriási érték. Gondoljuk végig, kötelező tagság nélkül hogyan valósíthatnánk meg milliárdos projekteket, például a jégkármérséklő rendszert! Egy önkéntes tagsággal rendelkező, bizonytalan tagdíjbevétellel gazdálkodó szervezetnek lenne-e bátorsága ahhoz, hogy elindítson egy olyan programot, amibe – már most látszik el nem számolható vagy előre nem tervezett költségek, illetve költségnövekedés miatt 200 milliós plusz forrást kell beletenni jövőre a tagdíjból? Arról nem is beszélve, hogy 1,5 milliárd forint lesz a rendszer éves működtetési költsége. Az igaz, hogy ezt a kárenyhítési alapból finanszírozzuk, de ha bevezetnénk az önkéntes tagságot, akkor búcsút inthetnénk ennek a programnak, mert ép ésszel gondolkodó kamarai vezető ekkora kockázatot nem vállalna.

 

✦ Az is igaz azonban, hogy ennek a pályázatnak az elbírálása, akárcsak sok többié, késik. Ez is egy olyan kérdés, amit a MOSZ szerint szóvá kellene tennie a kamarának.

– A pályázatok elbírálásával kapcsolatban az a véleményem, hogy várjuk meg az év végét, és majd akkor vonjunk mérleget. Emlékeztetnék, hogy a Vidékfejlesztési Programot eleve egy év csúszással, 2015 augusztusában fogadta el az Európai Unió. Tehát valamivel több, mint két évvel ezelőtt kezdett el dolgozni a kormány a megvalósításán. Ezalatt a két év alatt kiírták az összes pályázatot, és majd nézzük meg, hogy év végéig mennyit bírálnak el.

összehasonlításképpen és a tények kedvéért azonban nézzük meg azt is, hogy a 2007-es programkezdéshez képest 2009-re meddig jutott az előző ciklus. Majd akkor hasonlítsuk össze, hogy mi hol tartunk. Ezzel együtt tény, hogy a kormány szándéka szerint – és ezzel én is egyetértek – a pályázatoknak minél előbb termelő beruházássá kell válniuk, mert akkor produkálnak eredményt.

 

✦A MOSZ kritikái között szerepel a kamara költségvetése és felduzzasztott létszáma is. Mennyi pénzzel gazdálkodik és milyen létszámmal dolgozik ma a kamara?

– én alapvetően a szolgáltató típusú kamarában hiszek és ebben gondolkodom. Nyilván el kell látni azokat a közfeladatokat, amiket a jogszabály előír, de ne felejtsük el, tavaly a falugazdász-hálózat költségeinek egész pontosan 32,4 százalékát a kamarai tagdíjakból fizettük. Tételesen felsorolva, a falugazdász-hálózat működtetése tavaly összesen 3,7 milliárd forintba került. Ebbe az FM 2 milliárd forintot adott, ez 54,1 százalék, uniós pályázatból érkezett félmilliárd forint, ez 13,5 százalék, a kamarai tagdíjakból pedig 1,2 milliárd forintot adtunk, azaz 32,4 százalékot mi finanszíroztunk.

A költségvetésünk most körülbelül 13 milliárd forint. Jelentős tétel benne a jégkármérséklő rendszer, aminek már vannak olyan költségei, amit elkezdtünk megfinanszírozni, annak ellenére, hogy nincs a kezünkben a pályázati döntés. Azonban ahhoz, hogy tartani tudjuk a jövő május 1-jei határidőt – amit egyébként saját magunknak tűztünk ki –, muszáj volt bizonyos lépéseket megtennünk.

A MOSZ-nak azt a nyilatkozatát is megdöbbenve olvastam, hogy a munkát, amit a kamara végez, ők száz fővel meg tudnák oldani. Ez bátor kijelentés, mert szerintem a 650 fős falugazdász-hálózat már önmagában lehetetlenné teszi ezt a küldetést. és ha már a falugazdászok újra szóba kerültek, még megemlíteném, hogy a napokban teljesen új feladatot kapnak, olyat, amit szintén mi szorgalmaztunk.

Mostantól ugyanis az egységes kérelmet beadó falugazdász kapja az adategyeztetésre szóló felhívást. Amint ezt megkapják, felkeresik a tagunkat, hogy közösen és minél hamarabb elvégezhessék az egyeztetést. Azért igyekszünk ezt gyorsítani, hogy a november 30-ai záró időpontig minél több előleget kifizethessen a kincstár. Nem véletlen, hogy az államkincstár 208 milliárd forint előleg kifizetését kérte a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, vagyis a költségvetésből ennyi forrásra számítanak az NGM-től. Ne felejtsük el, ez nemzeti forrás, hiszen ez az összeg előfinanszírozott. Soha nem kaptak még ekkora előleget a magyar gazdálkodók, mint idén.

 

✦Végül elmondaná, hogy milyen ambíciókkal indul a választásokon?

–A Magosz engem nevesített, mint kamarai elnökjelöltet. Bennem van ambíció, a feladatot nagy örömmel vinném tovább, hiszen rengeteg tennivalót látok még magam előtt. Mind a 19 megyében szeretnénk megkapni a tagság bizalmát. úgy véljük, hogy ezt a bizalmat megszolgáltuk, és arra készülünk, hogy a következő öt évben is méltók legyünk erre a megtiszteltetésre. Ezért kérek mindenkit, hogy támogassák az „összefogás listáját”. Ne felejtsék, november 3-án újra Magosz!

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2017/42 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Máris érződik a vendégmunkás hiány: a termény a „földeken rohad”

A Cornwall megyei önkormányzat, mely korábban nagyon is az EU-ból való kilépést támogatta, most aggódik az „EU-ból érkező munkások számának drasztikus csökkenése” miatt. Most speciális, területi szempontokat figyelembe vevő bevándorlási szabályokat kérnek a helyi kertészetek érdekében.

Szűkös a mezőgazdasági cégek belső piaca, mégis félnek az exporttól

A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások mindössze ötöde végez exporttevékenységet – derült ki a Budapest Bank kutatásából. A mezőgazdasági termék keresett exportcikk, ám sok agrárvállalkozás gondolja úgy, hogy túl kicsik a külpiacra.

Repültek a fóliasátrak: volt, aki feladta a növénytermesztést

Heves megye „fóliás” településein is jelentős károkat okozott az október végi, szokatlanul szeles idő. Volt, aki emiatt abba is hagyta a növénytermesztést­, hiszen a fóliára nem köthető biztosítás, az esetleges károkat a gazdálkodók kénytelenek „lenyelni”.

November végéig lehet jelentkezni a középiskolás mezőgazdasági versenyre

Az Ujhelyi Imre Mezőgazdasági Emlékverseny célja: A mezőgazdasági iránt érdeklődő tanulók olyan típusú megmérettetése, amely ötvözi a modern mezőgazdasági technológiák és a hagyományos gazdálkodási módok ismeretét. Egyben a verseny emléket állít Ujhelyi Imre kiemelkedő, példaértékű munkásságának.

Célzottan mérné fel az öntözési hajlandóságot a kamara

A Belügyminisztérium öntözési lehetőséget tud teremteni számos településen – mondta a Világgazdaságnak Győrffy Balázs. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint az integráció a fennmaradás kulcsa.

Sok a mulasztás munkavédelem terén

Az NGM Munkavédelmi Főosztálya közzétette a munkavédelmi hatóság 2017. I-III. negyedévi ellenőrzési tapasztalatairól szóló jelentését. A mezőgazdaság is a gyakran vizsgált területek között volt.

Mezőgazdaságról gyereknyelven

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) több megyét érintő iskolai tájékoztató fórumsorozatot indít, amelynek keretében a megyei jogú városok egy-egy általános- és középiskolájának diákjai hallhatnak előadást a mezőgazdaság sokszínűségéről a tudatos vásárlásra fókuszálva. A rendezvényeken kiemelt szerepet kap az egészségtudatos táplálkozás, illetve a zöldség- és gyümölcsfogyasztás.

Most az egyéni gazdaságokhoz kopogtat be a KSH

Mezőgazdasági összeírást tart Központi Statisztikai Hivatal (KSH), az Egyéni gazdaságok decemberi összeírása, 2017 elnevezésű mezőgazdasági adatgyűjtést november 15. és december 15. között végzik. Lehetőség lesz elektronikusan is kitölteni a kérdőívet, az adatfelvétel terepi időszakában - november 22. és december 15. között - összeírók keresik fel az ország 484 településének kijelölt körzeteit.

Európai szintű innováció a TájGazda minőségtanúsítási rendszer

Nemzetközi pályázaton indulhat egy magyar innováció, a TájGazda minőségtanúsítási rendszer. Ennek lényege, hogy a program képes tanúsítani a tájgazdálkodást, azaz a termék előállításánál a gazdák a táj adottságainak megfelelő módon termeltek és tartották az állataikat. Ez segíti a termőföld minőségének megőrzését, nem beszélve a kiváló beltartalmi értékekről.

Tovább emelkedtek a termelői árak

Szeptemberben a növényi termékek árának 4,0 százalékos, valamint az élő állatok és állati termékek árának 7,9 százalékos emelkedése következtében a mezőgazdasági termelői árak 5,5 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbiakat az augusztusi 3,4 százalékos és a júliusi 3,1 százalékos növekedés után - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).