Back to top

Született túlélők: háziméhek a vadonban

Egy amerikai kutatás szerint nincs érdemi változás az Arnot-erdőségben vadon élő háziméh területi elterjedtségében, túlélési rátájában az 1970-es évekhez képest. Viszont a méhek génállományában változásokat lehet megfigyelni, és a varroa atka ellen is új védekezési formák alakultak ki azóta.

Thomas D. Seeley az Ithacai Egyetem (New York Állam) méhészkutatója, aki jelentős megifgyeléseket végzett a méhraj döntési mechanizmusával kapcsolatban, most a vadon élő háziméhek viselkedési formáit vizsgálja. Seeley professzor a hetvenes években, 1974-től 1977-ig, többek között azt kutatta, hogy a vadon élő háziméhek minden féle emberi gondozás és beavatkozás nélkül hogyan, és milyen arányban telelnek át, mennyi ideig marad meg egy méhcsalád.  A professzor megfigyeléseit az amerikai Ittchacától délre végezte, az Arnot-erdőségben.

 

mehek_egy_fatorzsben.png

Méhek egy fatörzsben
Fotó: American Bee Journal 2017/11

A hetvenes évek, mint köztudott (legalábbis a méhészek számára) a méhészetben még varroa-atka mentes időszaknak számított.  

Seeley 42 vadonélő, és 15 kaptárban (kezelés nélkül) tartott méhcsaládot kezdett monitoringozni 1974-től 1977-ig. Megfigyelései alapján a vadon élő rajoknak pusztán a 20 százaléka élte túl a telet. Többnyire elmondható, hogy a kora tavasszal keletkező rajok, melyek képesek voltak családdá erősödni, túlélték a telet, míg a késői rajok nem voltak képesek átvészelni azt.

A professzor azt is megfigyelte, hogy a telet túlélő családok 80 százaléka következő éveket is túléli, és ha egy adott család átlagban évente csak egyszer rajzott, az Arnot-erdőség méhpopulációját messzemenőkig képes volt szinten tartani. Tehát hiába csak a megfigyelt rajok ötöde élte túl az első telet, ami méhész szempontból gyenge arány, de a fajfenntartás szempontjából ez igen hatékony stratégiának tűnik.

Seeley az új évezred elején, amikor a varroa atka általánosan elterjedt a méheknél, arra számított, hogy a vadon élő méhcsaládok száma jelentősen lecsökken, vagy akár a varroa elleni kezeletlenség következtében ki is pusztulnak innen a háziméhek. De meglepetésére ezen a területen jelenleg ugyanakkora a vadonélő méhcsaládok aránya, mint a hetvenes években volt: nagyjából két és fél méhcsalád jut egy négyzetmérföldnyi területre.

Seeley kollégái összehasonlították az 1977-es és a 2011-es méhek génállományát. Az derült ki, hogy az utóbbiak génállománya jelentős változáson ment át a hetvenes évekbeliek génállományához képest. Egész pontosan 232 génmagban történt változás.

Arra lehet ebből következtetni, hogy a hetvenes évek méhpopulációja ezen a területen a varroa megjelentése után gyakorlatilag összeomlott, nagyjából a méhek 90 százaléka elpusztulhatott.

A túlélő méhek arra ösztönözték a kutatót, hogy 2011-2016 között újra elvégezze a hetvenes évekbeli monitoring vizsgálatot. Érdekesség, hogy bár a méhcaládoknak meg kell küzdeniük a varroa atkával, nem állapítható meg különbség a rajok illetve a méhcsaládok túlélési rátájában a 70-es évekhez képest. A professzor és kutatótársai azt állapították meg, hogy a természetes szelekció mellett a varroa elleni védekezési viselkedési formák is kialakultak.

Erről a professzor a következő cikkében fog beszámolni, melyet mi is igyekszünk majd közreadni.

A cikk második részét itt olvashatja: Született tőlélők 2. - Mire jó a méhrajzás?

 

Forrás: 
American Bee Journal 2017/11

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Így finanszírozzuk ötleteinket! Az e-füstölő és a megcsapolható mézes lép esete

Míg korábban egy jó ötlet megvalósításához üzleti befektetőket kellett keresni, melyet aztán busás haszon reményében támogattak, addig mára az is lehetséges, hogy ötleteinket a világhálón bemutatva szerezzünk egyéni támogatókat crowdfunding kampány keretében. Nézzünk meg két ilyen ötlet eddigi „életútját” a méhészetben és nyomozzunk a siker kulcsa után. Talán a mi ötletünk is megvalósítható?!

Öt köbméternyi állatbőrt dobtak ki Pápán

Mintegy 50-60 haszonállat, elsősorban birka lenyúzott bőrét rakták le ismeretlenek a pápai Határ utcának a Szabó Dezső utcához közeli, fákkal és bokrokkal körbevett egyik földútján az előző héten. A város a környezetszennyezés péntek délutáni észlelését követően néhány órán belül elszállíttatta a maradványokat. A rendőrség vizsgálja az ügyet.

Génszerkesztéssel tettek ellenállóbbá sertéseket

Génszerkesztéssel tettek sertéseket ellenállóvá a világ egyik legköltségesebb állatbetegségével szemben – idézte a BBC hírportálját az MTI.

Hét nógrádi települést nyilvánítottak fertőzött területté

Módosultak az afrikai sertéspestis (ASP) miatt korlátozás alá vont területek a napokban és megváltoztak az ártalmatlanított disznók után igényelhető állami kártalanítás szabályai a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján megjelent új országos főállatorvosi határozat szerint.

Méhzárlatot rendeltek el Pécsett és kilenc szomszédos településen

Méhbetegség megjelenése miatt azonnali zárlatot rendeltek el kedden Pécsett és kilenc szomszédos község egyes településrészein - közölte a baranyai megyeszékhely önkormányzata az MTI-vel.

Most négymillió tojást hívtak vissza – ezúttal nem a fipronil a bűnös

Lengyelország állatorvosi szolgálata 4,3 millió tojást hívott vissza, miután a megengedettnél magasabb antibiotikum szintet mértek bennük. A hatóságok szerint a tojótyúkoknak nem megfelelő takarmányt adtak, ez okozta a tojásokban az antibiotikum mennyiségének növekedését. A bűnös a lasalocid nevű gyógyszer, amit a kokcídiózis kezelésére használnak.

Még nincsenek meg a tettesek a kidobott marhatetemek ügyben

A tél és a tavasz folyamán több alkalommal is széttrancsírozott szarvasmarha-maradványokat raktak le Nagylóc, Kozárd és Ecseg községek határában, a műutak mellett. Az elhullott állatok egy részéről már kiderült, hogy nagyüzemi telepről származtak, de hogy melyikből, az még nem, az sem biztos, hogy hazai volt az a gazdaság. Mit tud erről a Nébih, kellett-e intézkedniük az ügyben?

Éjjel is beporzáson dolgoznak a drónok Amerikában

A méhek száma világszerte csökken. Gazdálkodók, természetvédők és kutatók egyaránt a megoldásokat keresik erre a problémára, de arra is, miként lehetne mesterségesen megoldani a virágok beporzását. Egy New York-i cég a legmodernebb technológiákat teszteli.

Szigorodtak a sertéspestis miatti járványügyi intézkedések - FRISSÍTETT

Összeírják az ország valamennyi sertésállományát, ellenőrzik a járványvédelmi intézkedések betartását is. Az ASP megelőzésére és korai felismerésére vonatkozó intézkedések hatékonyságának növelése érdekében új országos főállatorvosi határozat lépett életbe Magyarországon. Számos változást tartalmaz az eddigi intézkedésekhez képest.

ASP: Az ellenszer: tisztaság és műveltség

Létezik uniós (társfinanszírozott tagállami) támogatás a helyzet kezelésére - hangzott el egy, a közelmúltban az afrikai sertéspestis stratégiai menedzsmentjével foglalkozó konferencián, amelyen átfogó képet kaphattak a résztvevők azon közép-európai országok járványügyi és sertéspiaci helyzetéről is, ahol már nemcsak vaddisznókban, hanem házisertésekben is felbukkant a vírus.