Back to top

Született túlélők: háziméhek a vadonban

Egy amerikai kutatás szerint nincs érdemi változás az Arnot-erdőségben vadon élő háziméh területi elterjedtségében, túlélési rátájában az 1970-es évekhez képest. Viszont a méhek génállományában változásokat lehet megfigyelni, és a varroa atka ellen is új védekezési formák alakultak ki azóta.

Thomas D. Seeley az Ithacai Egyetem (New York Állam) méhészkutatója, aki jelentős megifgyeléseket végzett a méhraj döntési mechanizmusával kapcsolatban, most a vadon élő háziméhek viselkedési formáit vizsgálja. Seeley professzor a hetvenes években, 1974-től 1977-ig, többek között azt kutatta, hogy a vadon élő háziméhek minden féle emberi gondozás és beavatkozás nélkül hogyan, és milyen arányban telelnek át, mennyi ideig marad meg egy méhcsalád.  A professzor megfigyeléseit az amerikai Ittchacától délre végezte, az Arnot-erdőségben.

 

Méhek egy fatörzsben
Fotó: American Bee Journal 2017/11

A hetvenes évek, mint köztudott (legalábbis a méhészek számára) a méhészetben még varroa-atka mentes időszaknak számított.  

Seeley 42 vadonélő, és 15 kaptárban (kezelés nélkül) tartott méhcsaládot kezdett monitoringozni 1974-től 1977-ig. Megfigyelései alapján a vadon élő rajoknak pusztán a 20 százaléka élte túl a telet. Többnyire elmondható, hogy a kora tavasszal keletkező rajok, melyek képesek voltak családdá erősödni, túlélték a telet, míg a késői rajok nem voltak képesek átvészelni azt.

A professzor azt is megfigyelte, hogy a telet túlélő családok 80 százaléka következő éveket is túléli, és ha egy adott család átlagban évente csak egyszer rajzott, az Arnot-erdőség méhpopulációját messzemenőkig képes volt szinten tartani. Tehát hiába csak a megfigyelt rajok ötöde élte túl az első telet, ami méhész szempontból gyenge arány, de a fajfenntartás szempontjából ez igen hatékony stratégiának tűnik.

Seeley az új évezred elején, amikor a varroa atka általánosan elterjedt a méheknél, arra számított, hogy a vadon élő méhcsaládok száma jelentősen lecsökken, vagy akár a varroa elleni kezeletlenség következtében ki is pusztulnak innen a háziméhek. De meglepetésére ezen a területen jelenleg ugyanakkora a vadonélő méhcsaládok aránya, mint a hetvenes években volt: nagyjából két és fél méhcsalád jut egy négyzetmérföldnyi területre.

Seeley kollégái összehasonlították az 1977-es és a 2011-es méhek génállományát. Az derült ki, hogy az utóbbiak génállománya jelentős változáson ment át a hetvenes évekbeliek génállományához képest. Egész pontosan 232 génmagban történt változás.

Arra lehet ebből következtetni, hogy a hetvenes évek méhpopulációja ezen a területen a varroa megjelentése után gyakorlatilag összeomlott, nagyjából a méhek 90 százaléka elpusztulhatott.

A túlélő méhek arra ösztönözték a kutatót, hogy 2011-2016 között újra elvégezze a hetvenes évekbeli monitoring vizsgálatot. Érdekesség, hogy bár a méhcaládoknak meg kell küzdeniük a varroa atkával, nem állapítható meg különbség a rajok illetve a méhcsaládok túlélési rátájában a 70-es évekhez képest. A professzor és kutatótársai azt állapították meg, hogy a természetes szelekció mellett a varroa elleni védekezési viselkedési formák is kialakultak.

Erről a professzor a következő cikkében fog beszámolni, melyet mi is igyekszünk majd közreadni.

A cikk második részét itt olvashatja: Született tőlélők 2. - Mire jó a méhrajzás?

 

Forrás: 
American Bee Journal 2017/11

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kutyás programok az örökbe fogadott állatok napján

Szeptember 23-án rendezik meg a VI. Örökbe fogadott Állatok Napját a Népligetben, a Planetárium mögött. A programon részt vevők nemcsak élményekkel, de a helyes állattartással kapcsolatos ismeretekkel is gazdagodhatnak – olvasható közleményükben.

Méhzárlatot rendeltek el Pécsen

A Pécsi Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztálya Pécs közigazgatási területen tartott méhállományokra azonnali hatállyal községi zárlatot rendelt el.

Ukrán-magyar összefogás a rókaveszettség ellen

Három évre szóló megállapodást kötött az Agrárminisztérium és az ukrán szaktárca a rókaveszettség-felszámolási program végrehajtásáról.

Védjük lovainkat a Nyugat-nílusi láztól!

A nyár és az ősz folyamán az Európai Unió több tagállamában, köztük Magyarországon is jelentették a lovak Nyugat-nílusi lázzal történő megfertőződését. 2018-ban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma hazánk 64 állattartó telepén mutatta ki a fertőzést.

Hamarosan fizetik a méhészeti támogatásokat

A Magyar Államkincstár a Magyar Méhészeti Nemzeti Program 2017/2018-as végrehajtási időszakához kapcsolódóan az elmúlt hónapokban tizenkét alintézkedés keretében már összesen 502 millió forint támogatást fizetett ki a méhész-gazdálkodóknak, illetve méhész szervezeteknek.

A termelők együttműködésére van szükség a mezőgazdaságban

A mezőgazdasági ágazatokat sújtó legnagyobb probléma, hogy különvált a termelés és a feldolgozás, és ezen a termelők együttműködésével lehet változtatni - mondta Nagy István agrárminiszter szombaton a Nógrád megyei Karancskesziben.

A megelőzéssel lehet a legtöbbet tenni a halbetegségek ellen

A halbetegségek kórokozóinak 10-20 százalékát már ismerik az állatorvosok, a többit még nem. A halak a lehalászás, a szállítás és a lerakodás során könnyen megfertőződhetnek, de a gondatlan tógazdák saját maguk is elősegíthetik a betegségek kialakulását.

Súlyosbodik a helyzet Romániában, már tucatnyi megyét érint a sertéspestis

Romániában a korábbi adatokhoz képest kettővel több, tizenkét megyét érint az afrikai sertéspestis, amely már 207 településen van jelen, és csaknem kilencszáz fertőző gócpontról tudnak a hatóságok – közölte a román állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakhatóság.

Betiltják a cink-oxidot a sertéstakarmányokban

Túlzott környezetkárosító hatása miatt 2022-re az Európai Unió teljes mértékben betiltja a cink-oxid adalékok felhasználását a sertéstakarmányokban. Felmerül a kérdés, hogy akkor miért is kerül bele ez az ártalmas vegyület a választási malacok takarmányába?

Tiszaföldvári sertéshorror: börtön is lehet a vége a tetemek „elvermelésének”

A vizsgálatok éppen csak elkezdődtek, de a szakértő szerint az állati hullák „elvermelése” a hulladékgazdálkodás rendjének megsértését súrolják, ami miatt több év börtönt is kaphat a felelős.