Back to top

Felújítják a japán kerteket világszerte

Megújítják a növényzetet és az elhanyagolt fahidakat és kőburkolatokat a világ számos japánkertjében a japán földművelésügyi minisztérium jóvoltából. Még az idén két kertben kezdik meg a munkálatokat japán szakértők segítségével, hogy autentikusan és minden igényt kielégítőén visszaállíthassák a kertek régi pompáját.

 Az elhanyagolt állapotba jutott japánkertek felújítására világszerte kertészeti szakértőket küld Japán. A kőhidakkal, tavacskákkal, moha borította ösvényekkel, kőlámpásokkal és nagy gondossággal nevelt miniatűr bonszai fákkal ékesített kertek rendben tartása nagy terhet ró a helyi kertészekre. Nagykövetségek kérték Tokiótól, hogy segítsen a kertek helyreállításában - írja a bbc.com.

Világszerte mintegy 500 japánkert létezik, melyek közül negyven erősen elhanyagolt állapotban van, ezekben szükség van a ritkításra, új növények ültetésére és a kőlámpások helyreállítására - közölte a japán földművelési minisztérium. A projekt célja a japán kultúra népszerűsítése külföldön. Ezeket a kerteket elsősorban japán csoportok használják teaceremóniákra, fesztiválokra vagy más eseményekre, melyek során megismertethetik a nagyközönséggel a japán kultúrát - közölte az Aszahi Simbun című lap. 

Egy 1984-ben épült liverpooli japán stílusú kert.
Fotó: asahi.com

A japán minisztérium közlése szerint egy ötfős csapatot küldenek a romániai és a Kalifornia államban lévő japánkertek helyreállítására még idén. A tervek szerint oktatást is tartanak, hogy segítsék a helyi kertészeket.

Az első tengerentúli japánkertet a japán kormány 1873-ban hozta létre a bécsi világkiállítás részeként. A második világháború után további japánkerteket alakítottak ki külföldön a diplomáciai kapcsolatok ápolására.

A kertek általában 5000 négyzetméteresek, több mint száz országban megtalálhatók.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyorsan élő növények

Mi az oka annak, hogy bizonyos növények „gyorsan élnek és fiatalon pusztulnak”, míg mások hosszú és egészséges életet élnek?

A svájci Toszkána

Nedves, meleg szubtrópusi éghajlatú, mediterrán mikroklímája miatt Svájc Toszkánájának is nevezik Luganót. Az éves átlaghőmérséklet 12,4 °C, fagypont alatti vagy 30 °C fölötti értéket ritkán mutat a hőmérő. A napsütéses órák száma magas, meghaladja az évi 2000 órát és jelentős a csapadék mennyisége. Az éghajlati tényezőknek köszönhetően burjánzik a vegetáció.

Friss zöldség egész évben a jeges Izlandon

Izlandon a geotermikus energiának köszönhetően – mely a szigetországban termelt elektromos energia negyedének forrása is – egész évben képesek friss zöldséget termelni.

Szakmaközi szervezet lett a Magyar Díszkertészek Szövetsége

A dísznövény ágazatban évek óta kiemelkedő teljesítménnyel dolgozó Magyar Díszkertészek Szövetsége olyan szervezettséget és képviseleti szintet ért el, amely alkalmassá tette a miniszteri elismerés elnyerésére. Az erről szóló dokumentumot Feldman Zsolt, mezőgazdaságért felelős államtitkár adta át az Agrárminisztériumban.

Emelkedtek a karácsonyfa árak, nem is kevéssel

Megkezdődött a karácsonyfavásár, a fő kérdés pedig nyilván minden médiumban az, hogy mennyibe fog kerülni az idén, drágább lesz-e mint tavaly. Erre évek óta az volt a válasz, hogy nem. Az idén azonban némi áremelkedésről kell beszámolnunk.

Küszöbön az év eleji kiállítási szezon

Az év végi tempóban nem könnyű erre gondolni, ám hamarosan mégis itt a január, és megnyitnak a híres és nagy nemzetközi kertészeti kiállítások Európa-szerte. Ajánlunk néhány érdekes úti célt, kisebb és nagyobb szabású rendezvényt az év első heteire.

Többet kapnak vissza a támogatott agrárbiztosítást kötő gazdák

Nagyobb arányú visszatérítést kapnak idén a támogatott agrárbiztosítást kötő gazdák, mivel idén nyáron 4 milliárd forintról 5 milliárd forintra emelték az agrárbiztosítások díjtámogatási keretét - hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

Fákat ajándékoz Cserkeszőlő erdésze a helyieknek

Egy helyi erdész önszorgalomból gyűjtött magokat, melyeket a saját portáján nevelt fává. Már három évesek a csemeték, és ideje, hogy végleges helyükre kerüljenek.

Így választja ki a csiga, mit egyen meg a kiskertben

A kertészek már évek óta találgatják, miért szeretik jobban a csigák egyes növények palántáit. A tudósok feltételezése szerint a kártékony puhatestűek a fiatal növények által kibocsátott szag alapján döntenek: enni vagy nem enni.

Minden adott a biokultúra továbbfejlődéséhez

A Magyar Biokultúra Szövetség megalapításának 35 évére emlékeztek szombaton, Budapesten, a 31. Biokultúra Tudományos Napon. Sok más mellett az ökológiai gazdálkodás szerepéről mindennapi életünkben, a jelenlegi és várható támogatásokról és az új EU-s ökorendeletről is szó esett a tanácskozáson. Kiosztották az Év Bioterméke szakmai és közönségdíjat, valamint a Pro Biokultúra díjakat is.