Back to top

Felújítják a japán kerteket világszerte

Megújítják a növényzetet és az elhanyagolt fahidakat és kőburkolatokat a világ számos japánkertjében a japán földművelésügyi minisztérium jóvoltából. Még az idén két kertben kezdik meg a munkálatokat japán szakértők segítségével, hogy autentikusan és minden igényt kielégítőén visszaállíthassák a kertek régi pompáját.

 Az elhanyagolt állapotba jutott japánkertek felújítására világszerte kertészeti szakértőket küld Japán. A kőhidakkal, tavacskákkal, moha borította ösvényekkel, kőlámpásokkal és nagy gondossággal nevelt miniatűr bonszai fákkal ékesített kertek rendben tartása nagy terhet ró a helyi kertészekre. Nagykövetségek kérték Tokiótól, hogy segítsen a kertek helyreállításában - írja a bbc.com.

Világszerte mintegy 500 japánkert létezik, melyek közül negyven erősen elhanyagolt állapotban van, ezekben szükség van a ritkításra, új növények ültetésére és a kőlámpások helyreállítására - közölte a japán földművelési minisztérium. A projekt célja a japán kultúra népszerűsítése külföldön. Ezeket a kerteket elsősorban japán csoportok használják teaceremóniákra, fesztiválokra vagy más eseményekre, melyek során megismertethetik a nagyközönséggel a japán kultúrát - közölte az Aszahi Simbun című lap. 

japankert.jpg

Egy 1984-ben épült liverpooli japán stílusú kert.
Fotó: asahi.com

A japán minisztérium közlése szerint egy ötfős csapatot küldenek a romániai és a Kalifornia államban lévő japánkertek helyreállítására még idén. A tervek szerint oktatást is tartanak, hogy segítsék a helyi kertészeket.

Az első tengerentúli japánkertet a japán kormány 1873-ban hozta létre a bécsi világkiállítás részeként. A második világháború után további japánkerteket alakítottak ki külföldön a diplomáciai kapcsolatok ápolására.

A kertek általában 5000 négyzetméteresek, több mint száz országban megtalálhatók.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Városi Oázisok

Budapest belvárosában a többszintes, többségükben száz évnél is idősebb társasházak zárt kapui mögött gyönyörű belső udvarok rejtőznek. Az udvarok egy részében sosem volt kert, vagy ha mégis, akkor az idők során leburkolták. Másik részükben a lakók közül néhányan még gondozzák az évtizedekkel ezelőtt kialakított zöldfelületet, nyáron a lakásokból is kikerülnek oda a szobanövények.

Ments meg egy kertet!

A Ments meg egy kertet! program idei díjait a Magyar Gyula Kertészeti Szakképző Iskolában Budapesten osztották ki. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) fenntartásában működő valamennyi szakiskola egy, esetleg több gondozásba vett kerttel vett részt a versenyben.

Hogyan növelhető az üvegház átépítés nélkül?

Minden kertész tudja, hogy mekkora beruházás egy új üvegház, ezért a széltől is óvja meglévőt, és igyekszik mind jobban kihasználni a rendelkezésre álló teret, időt, erőforrást. Az Árpád-Agrárnál trükkös megoldást találtak arra, hogyan növeljék meg nagyobb átépítés nélkül a közel 40 éves üvegházuk területét Szegváron, így a hosszúkultúrában hajtatott fehér paprika még nagyobb terméshozamra képes.

A felgyői "paradicsomgyár" megtérülő beruházás

Földdel járult hozzá egy helyi kertész család ötletének megvalósulásához Felgyő önkormányzata. A falu, ahogy tudja, segíti vállalkozóit. Most azt szeretné elérni, hogy legyen elég dolgos kéz.

A magyar kertészeti szaporítóanyag megállja a helyét Oroszországban

Az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató és Szaktanácsadó Nonprofit Kft. átnevezésével és kibővítésével 2015 januárjában létrejött Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. tevékenységéről, jövőbeli terveiről kérdeztük Kasztovszky Zoltánt, a cég ügyvezető igazgatóját.

Trópusi üvegház, mikroszaporító labor és szukkulens tetőkert: mindez egy iskolában

Aki a virágot szereti…, – hadd módosítsuk kicsit a szólás-mondást! – …az jöjjön tanulni a Magyar Gyula Kertészeti Szakgimnázium és Szakközépiskolába! Az iskola valóban Budapest közepén helyezkedik el, és az ország egyik legnagyobb és legjobban felszerelt kertészeti szakképző intézménye.

Eltűnőben a három szent növény Csongrádból

Az importnyomás, a fogyasztói szokások változása, de főleg a munkaerő-költségszintje és a magas áfakulcsok szorongatják a gazdákat a Dél-Alföldön. Olyannyira, hogy mára az egykor messze földön híres Szatymaz környéki szőlőknek, fűszerpaprika és őszibarack ültetvényeknek csak a töredéke maradt meg- derült ki a településen rendezett hagyományos bor és fűszerpaprika verseny utáni konferencián.

Rendkívüli támogatást kér a NAK a kiskertészeknek

Az október végi vihar országszerte súlyos károkat okozott a fóliasátrakban, ezzel csődközeli helyzetbe sodorva számos kistermelőt. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a kormányhoz fordult, hogy biztosítson rendkívüli támogatást a károsult gazdálkodóknak a fóliasátrak újjáépítéséhez, beszerzéséhez.

Mire elég az agrárnyugdíj?

Mostanában érik el a nyugdíjkorhatárt Ratkó-gyerekek, köztük több százezer őstermelő, közmunkás és napszámos. Most szembesülnek azzal, hogy fillérekből kell majd tengődniük nyugdíjaséveikben.

A Hanság-Fertőmenti Szövetkezetnél épülhet meg a Vidékfejlesztési Program első hűtőháza

A Vidékfejlesztési Program kertészeti fejlesztéseket célzó pályázatai közül a gombaházak és hűtőházak építését és korszerűsítését célzó pályázaton elnyert támogatással a Hanság-Fertőmenti Tész csornai telephelyén épülhet meg az országban az első hűtőház. Az alapkőletételt szombaton tartották, Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkárának közreműködésével.