Back to top

Vonulnak a szürke darvak

A szürke darvak (Grus grus) vonulását minden évben nagy figyelem kíséri. A madarak három jelentősebb európai vonulási útvonala közül az egyik Magyarországon vezet keresztül, és kontinensünk egyik legnagyobb darugyülekező helye a Hortobágyi Nemzeti Park területén található.

A daru szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján, de még mint nem veszélyeztetett faj. Európában sebezhető fajként tartják nyilván, Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 forint. A Hortobágyi Nemzeti Park címermadara.

Szürke darvak (Grus grus) repülnek éjszakázó helyükre naplementekor a Keleti-víztározó felett, Balmazújváros közelében 2017. október 15-én.
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A híres daruvonulás a Hortobágy egyik leglátványosabb és legemlékezetesebb eseménye. A madárvonulás idejére, általában október második és harmadik hétvégéjére madármegfigyelő túrákat szervez a park. A vonuló darvak napközben a nemzeti parkot övező mezőgazdasági táblákon táplálkoznak. Késő délutántól gyülekeznek újra a pusztán, ahonnan naplemente idején nagy csapatokban húznak a hortobágyi halastavak irányába, ahol az éjszakát töltik.

Az Észak-Európából (Finnországból) szeptember második felében érkező madarak a komolyabb fagyok beköszöntéig maradnak nálunk, majd Szicílián, illetve a Boszporuszon keresztül jutnak el észak-afrikai, tunéziai és szudáni telelő területeikre. Az eget betöltő hangos darucsapatok látványa minden szemlélő számára felejthetetlen élményt nyújt.

Szürke darvak (Grus grus) repülnek éjszakázó helyükre naplementekor a Keleti-víztározó felett, Balmazújváros közelében 2017. október 15-én.
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Az általában szeptember közepétől november közepéig tartó vonulás többnyire október végére esik. A néhány hétig nálunk időző madarak számára kedvező táplálkozási lehetőségeket kínál a földeken maradt kukorica, illetve a térségben található halastavak megfelelő időzítésű lecsapolása. Az utóbbi nemcsak azért fontos, mert a lecsapolt tavak iszapjában jelentős mennyiségű táplálékot találhatnak a madarak, hanem elsősorban azért, mert éjszakázó helyként nagy kiterjedésű, sekély vízborítású helyet igényelnek, ahol nem lehet őket észrevétlenül megközelíteni.

Míg a 80-as évek elején még csak mintegy 3000 madár éjszakázott a halastavakon, a 90-es évek végére ez a szám megközelítette a 65 000-et, és ma már mintegy 80 000 körül mozog. Ehhez hozzájárulhatott a vízivad-vadászat beszüntetése, a halastó-lecsapolások természetvédelmi szempontú időzítése és a kukoricatarlók bőséges táplálékkínálata.

Idén a Hortobágyi Nemzeti Parkban ismét megrendezik a Darufesztivált. Október 20-22. között a madarak megfigyelésén túl számos érdekes program várja az érdeklődőket. 

A látogatóközpontban a "Darvak világa" kiállítással, ismeretterjesztő előadásokkal, a kisebbek számára "darujátékkal", zene- és táncbemutatóval, táncházzal, kézműves foglalkozásokkal, hagyományos ételkóstolókkal, csillagászati bemutatóval várják az érdeklődőket. A gyakorló természetrajongók számára a hajnali kihúzáshoz, a nappali táplálkozó területekre és az esti daru lesre indulnak szakvezetéses túrák.

További részletek a nemzeti park oldalán

 

Forrás: 
MTI/Hortobágyi Nemzeti Park

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Videók, melyeken végre jól láthatók a magyar macik

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata folyamatosan megfigyeli a hazánkban kiránduló medvéket. Végre sikerült róluk jobb minőségű videókat készíteni, melyek bemutatják a medvék valódi természetét.

Folytatódik a bújócska a medvével

Nem sokáig maradt meg a jeladós nyakörv a Sándorfalván befogott, majd múlt hét szerdán szabadon engedett medvén. A szakemberek azonban továbbra is követik a nyomát. Az interneten terjedő rémhírekkel ellentétben a cél nem a kilövése, hanem a lakosság és a medve biztonságának garantálása - tájékoztat weboldalán a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.

A legeltető állattartás mentheti meg a ritka lepkefajt Nógrádban

A napokban végzett kutatásokból kiderült, hogy míg a díszes tarkalepke az ország más területein eltűnőfélben van, addig Nógrád megyét igenis kedveli. Ez a faj az európai természetvédelem szempontjából kiemelten fontos.

A virágos kőris

Az Országos Erdészeti Egyesület által meghirdetett szavazás eredményeként a virágos kőris (Fraxinus ornus) lett az év fája 2018-ban. Magyar neve feltűnő virágzatára utal. Bár hajlott, szabálytalan törzse, és az ágak gyakori villás elágazása miatt erdészeti jelentősége elenyésző, kiváló várostűrésével, gazdag virágzásával és szép őszi lombszíneződésével mind fontosabb parkfa lesz.

Szakadó esőben engedték el a medvét

Hosszú volt az éjszakája a Bükki és Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság közel 20 munkatársának. 2018. június 13-án éjszaka ugyanis a szlovák-magyar határtól nem messze szabadon engedték azt a medvét, amely az elmúlt hetekben lázban tartotta az országot.

Bivalyhúst népszerűsítő program indult

Vendéglátóipari szakemberek számára tartottak gasztronómiai napot szerdán Ópusztaszeren, annak a most indulót programnak az első állomásaként, mely a bivalyhúst és az abból készült ételeket hivatott népszerűsíteni. Dr. Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a rendezvényen úgy fogalmazott: noha a bivalyhús nagyon ízletes és értékes portéka, mégis kevéssé ismert.

Pusztulnak a különleges matuzsálemek

Afrika meghökkentő kinézetű fája a majomkenyérfa. Fiatalon a faj egyetlen ág nélküli törzset fejleszt, a gyümölcse leginkább kolbászra emlékeztet, és a kifejlett egyedek is hajlamosak új ágak helyett inkább újabb törzset hajtani. Úgy tűnik azonban, hogy ez sem mentheti meg őket a pusztulástól: a legöregebb példányok ugyanis látszólag ok nélkül pusztulnak.

Trendi a körforgás: ananászlevélből textil, cipőkből sportpálya

Becslések szerint mintegy évi 4 500 milliárd dolláros üzleti lehetőség rejlik a körforgásos gazdaságban. Az új modell nem csak azért szükséges, mert a nyersanyagok szűkössége határt szab a környezet kizsákmányolásának.

Ma döntenek a kalandvágyó medve sorsáról

Péntek éjjel sikerült altatólövedékkel elkábítani a Magyarországon kóborló medvét. Egyelőre a Szegedi Vadasparkban várja a döntést további sorsáról.

Már rajzanak a kérészek a Tiszán

A napsütéses meleg időnek köszönhetően elkezdődött a kérészek rajzása a Tisza alsó szakaszán, a napnyugta előtti órákban Szeged és az országhatár közötti részen több helyen is megfigyelhetők a tiszavirágok (Polingenia longicauda) - tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója.