Back to top

Vonulnak a szürke darvak

A szürke darvak (Grus grus) vonulását minden évben nagy figyelem kíséri. A madarak három jelentősebb európai vonulási útvonala közül az egyik Magyarországon vezet keresztül, és kontinensünk egyik legnagyobb darugyülekező helye a Hortobágyi Nemzeti Park területén található.

A daru szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján, de még mint nem veszélyeztetett faj. Európában sebezhető fajként tartják nyilván, Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 forint. A Hortobágyi Nemzeti Park címermadara.

daru.jpg

Szürke darvak (Grus grus) repülnek éjszakázó helyükre naplementekor a Keleti-víztározó felett, Balmazújváros közelében 2017. október 15-én.
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A híres daruvonulás a Hortobágy egyik leglátványosabb és legemlékezetesebb eseménye. A madárvonulás idejére, általában október második és harmadik hétvégéjére madármegfigyelő túrákat szervez a park. A vonuló darvak napközben a nemzeti parkot övező mezőgazdasági táblákon táplálkoznak. Késő délutántól gyülekeznek újra a pusztán, ahonnan naplemente idején nagy csapatokban húznak a hortobágyi halastavak irányába, ahol az éjszakát töltik.

Az Észak-Európából (Finnországból) szeptember második felében érkező madarak a komolyabb fagyok beköszöntéig maradnak nálunk, majd Szicílián, illetve a Boszporuszon keresztül jutnak el észak-afrikai, tunéziai és szudáni telelő területeikre. Az eget betöltő hangos darucsapatok látványa minden szemlélő számára felejthetetlen élményt nyújt.

daruk.jpg

Szürke darvak (Grus grus) repülnek éjszakázó helyükre naplementekor a Keleti-víztározó felett, Balmazújváros közelében 2017. október 15-én.
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Az általában szeptember közepétől november közepéig tartó vonulás többnyire október végére esik. A néhány hétig nálunk időző madarak számára kedvező táplálkozási lehetőségeket kínál a földeken maradt kukorica, illetve a térségben található halastavak megfelelő időzítésű lecsapolása. Az utóbbi nemcsak azért fontos, mert a lecsapolt tavak iszapjában jelentős mennyiségű táplálékot találhatnak a madarak, hanem elsősorban azért, mert éjszakázó helyként nagy kiterjedésű, sekély vízborítású helyet igényelnek, ahol nem lehet őket észrevétlenül megközelíteni.

Míg a 80-as évek elején még csak mintegy 3000 madár éjszakázott a halastavakon, a 90-es évek végére ez a szám megközelítette a 65 000-et, és ma már mintegy 80 000 körül mozog. Ehhez hozzájárulhatott a vízivad-vadászat beszüntetése, a halastó-lecsapolások természetvédelmi szempontú időzítése és a kukoricatarlók bőséges táplálékkínálata.

Idén a Hortobágyi Nemzeti Parkban ismét megrendezik a Darufesztivált. Október 20-22. között a madarak megfigyelésén túl számos érdekes program várja az érdeklődőket. 

A látogatóközpontban a "Darvak világa" kiállítással, ismeretterjesztő előadásokkal, a kisebbek számára "darujátékkal", zene- és táncbemutatóval, táncházzal, kézműves foglalkozásokkal, hagyományos ételkóstolókkal, csillagászati bemutatóval várják az érdeklődőket. A gyakorló természetrajongók számára a hajnali kihúzáshoz, a nappali táplálkozó területekre és az esti daru lesre indulnak szakvezetéses túrák.

További részletek a nemzeti park oldalán

 

Forrás: 
MTI/Hortobágyi Nemzeti Park

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Védett sziki ritkaságot találtak

Körülbelül 8 ezer tő védett réti őszirózsát (Aster sedifolius) találtak a kiskunsági Böddi-szék szomszédságában lévő, egykor vele egységes szikes vizes területet alkotó Maka-széken - közölte a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága.

Éveken át nem sikerült rendbetenni az állami halgazdaságok működését

A Hortobágyi Halgazdaságnál főleg a számviteli szabályokkal, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-nél a vagyonelemek törvény szerinti nyilvántartásával, a közbeszerzési szabályok betartásával gyűlt meg a bajuk az állami tulajdonnal gazdálkodóknak - derült ki az Állami Számvevőszék 2012-2015 közötti időszakra vonatkozó ellenőrzéséből.

Ne csak az elefántokért aggódjunk: Európa vadvilága is veszélyben van

Az illegális fakitermelés, a kaviárkereskedelem, a vadon élő madarak tömeges pusztítása, valamint a nagyragadozókra irányuló orvvadászat súlyosan veszélyezteti a 15 európai országon átívelő Duna-Kárpát régió élővilágát és biológiai sokféleségét - figyelmeztet az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), a Természetvédelmi Világalap (WWF) és az Eurac Research kutatóintézet szerdán publikált jelentése.

Komoly lépést tett az EU Bialowieza megmentéséért

Elrendelte a bialowiezai erdőben folyó fakivágások azonnali leállítását hétfőn este az Európai Bíróság, hangsúlyozva, hogy amennyiben Lengyelország nem tesz eleget a kiadott végzésben foglaltaknak, akkor minden egyes nap után legalább 100 ezer euró (mintegy 31 millió forint) pénzbírságot fognak kiszabni.

Gálával zárt az Év emlőse program

2017. november 17-én és 18-án a Magyar Természettudományi Múzeum ad otthont az „Év emlőse: a mogyorós pele” című országos természetvédelmi program kétnapos záró rendezvényének.

Négy ezrelék szénnel a termőföldért

Világszerte egyre népszerűbbek a természetkímélő mezőgazdasági módszerek - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az MTI-nek Bonnban, ahol az ENSZ klmíakonferenciájához kapcsolódva magyar közreműködéssel rendeztek tanácskozást arról, hogy miként járulhat hozzá a klímavédelmi vállalások teljesítéséhez egy új mezőgazdasági szemléletmód, az agroökológiai megközelítés.

A nemzeti parki termékek is hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez

A nemzeti parki védjegyprogram a magyar minőséget, a vidék értékeit fejezi ki, az értékek bővülése támogatja a gazdasági növekedést - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a nemzeti parki termékvédjegy-körút szarvasi állomásán.

Tőlünk tanulják a madárvédelmet

Hazánk világviszonylatban is kiemelkedő szerepet játszik a különféle madárvédelmi eszközök fejlesztésében, különösen az áramütések és légkábelekkel való ütközések okozta elhullások csökkentésében járunk az élen - derült ki a VIII. Nemzetközi Madárvédelmi Konferencián Budapesten. Jelentős külföldi érdeklődés mutatkozott a rendezvény iránt, Európán túlról is érkeztek résztvevők.

300 éves szelídgesztenye az Év Fája

Zengővárkony ,,hős" szelídgesztenyéje lett idén az Év fája. A zsűri a fonyódi fehér nyárfáknak ítélte oda a Hős fa címet, az Országos Erdészeti Egyesület pedig a gyulaji odvas hársfának adta különdíját.

Ön is dönthet, melyik legyen 2018-ban az év vadvirága!

A hagyományoknak megfelelően idén is lehet szavazni a Magyar Természettudományi Múzeum oldalán három jelöltre, idén az apró nősziromra, a fehér tündérrózsára és a kornistárnicsra.