0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 18.

Múzeum romokban

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum a huszadik századi háborúk idején súlyos károkat szenvedett. A második világháború végén a szövetségesek bombázásai pusztították el a Vajdahunyadvár barokk-reneszánsz szárnyát, az ostrom után fosztogatások apasztották a gyűjteményt. Alig fejeződtek be a helyreállítások, 1956-ban, a forradalom napjaiban újabb találatot kapott az épület, romba döntve a gótikus szárnyat.

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 1956-ban éppen alapításának hatvanadik évfordulóját ünnepelte. A látványos megemlékezés az elmaradt ötven éves évfordulót is pótolni igyekezett, hiszen 1946-ban a romos épületben sem igény, sem mód nem volt az ünneplésre. Tíz évvel később már szinte nemzetközi rangra emelték az évfordulót, hiszen azt az UNESCO által október 7-12. között meghirdetett nemzetközi múzeumi hétre időzítették. Ünnepi üléssel és a mezőgazdasági miniszter – a múzeum későbbi főigazgatója –, Matolcsi János beszédével köszöntötték az intézményt. A kerengő kertjében az Operaház zenekara adott hangversenyt, a szélesebb közönséget pedig toronyzenével és a főváros egyik jelképének számító Vajdahunyadvár esti kivilágításával szórakoztatták.

Egy hónappal később, november 7-én már egészen más hangulatban volt a város és a múzeum is. A szovjet csapatok november 4-i bevonulását követően a fővárosban lőfegyverekkel és Molotov- koktéllal felszerelt felkelők vették fel harcot a tankokkal. A Corvin közi vagy a Széna téri felkelők napokig kitartottak a túlerővel szemben. Az ellenállás csomópontjain túl azonban ezekben a napokban szinte egész Budapest utcai harcok közepette élt, az ostromlott városban tankok őrizték a tereket, utcákat, fegyverropogás kísérte a mindennapokat, és az utcán sétáló civilek is könnyen a tűzvonalban találhatták magukat.

A Vajdahunyadvár nem vált a felkelők barikádjává – a múzeumot október 24-étől zárva tartották –, mégis belekeveredett a harcokba. November 7-én a Hősök terén áthajtó szovjet tankokra gépfegyverrel lőttek rá a Gundel étterem környékéről. A harckocsik a Vajdahunyadvárban sejtették a támadókat, ezért azonnal az épület felé fordították ágyúcsöveiket és tüzeltek. A támadás, amelyet géppuskatűz és gyújtóbombák is kísértek, a tornyok ellen irányult. Találatot kapott az éppen egy évvel korábban helyreállított Kínzó-torony, a Vajdahunyadvár „főbejárata”, a Hidaskapu, szimbóluma a Nyebojsza-torony és a vajdahunyadi-homlokzat. Kisebb károk keletkeztek a reneszánsz épületben, a tó felé néző Francia- és Katalin-toronyban. A belövések és az azokat követő tűz a gótikus épületrészben okozták a legnagyobb pusztítást.

A támadás alatt a múzeum munkatársai, S. Szabó Ferenc főigazgató, Molnár Zoltán szobrászművész és muzeológus, valamint Sömjén József műszerész az épületben tartózkodtak. A lövések hangjára valamennyien az óvóhelyre menekültek. Beszámolójuk szerint az ágyúzás majdnem háromnegyed órán át tartott. Az óvóhelyről felérve rögtön észlelték a gótikus épületben kiütött tüzet és hívták a tűzoltókat, akik azonban félve a lövöldözéstől nem indultak el. Ugyancsak észlelte a tüzet Erdélyi József, a Szépművészeti Múzeum restaurátora, aki telefonon a Vajdahunyadvárral is felvette a kapcsolatot, de a tűzoltókat neki sem sikerült rábírnia az intézkedésre. Segítség hiányában a múzeum munkatársai maguk fogtak az oltáshoz. Még hallatszottak a lövések, amikor a gótikus épület márványlépcsőjén megközelítették az emeleten lévő halászati kiállítást, és a tűzcsapot üzembe helyezve megkezdték a Nyebojsza-toronyból terjedő tűz oltását.

Az erős lángok oltására esélyük sem volt.

A helyzetet gyorsan felismerve ezért a tűz megfékezésére koncentráltak, a munkában maga a főigazgató is részt vett. Sikerült is a tüzet lokalizálniuk, az oltást aztán már a lövöldözések abbamaradása után kiérkező tűzoltók fejezték be.

Nyugalom azonban még ekkor sem köszöntött be. Délután négy óra körül valószínűleg egy rejtett tűzfészeknek köszönhetően kigyulladt a Kínzó-torony és az erős szélben gyorsan terjedő lángok ledöntötték a torony ágyúzást túlélt felső részét. A tüzet a riasztásra most már időben kiérkező tűzoltók oltották el.

A belövések okozta épületkárok és az azokat kísérő tüzek következtében teljesen elégett a múzeum halászati és erdészeti gyűjteménye, benne számtalan pótolhatatlan tárggyal, Herman Ottó által gyűjtött halászati eszközökkel és a háború előtt készült muzeális erdészeti makettekkel. Ugyancsak elpusztult a vízi szárnyas preparátumok raktára. Teljesen romba dőlt a halászati kiállítás, az erdészeti kiállítás, és kisebb károk keletkeztek a vadászati kiállításban is. A főigazgató összefoglaló jelentése szerint a támadás következtében elpusztult 1296 és megsérült 214 műtárgy.

A múzeumi munkatársak lélekjelenlétének és önfeláldozó magatartásának köszönhető, hogy a keletkezett tűz nem okozott ennél is nagyobb károkat.

Dr. Mészáros Balázs

főosztályvezető

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

 

 

 

Forrás: Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár