Back to top

Tisztelet a hortobágyi pásztoroknak

A Szent Dömötör-napi behajtási ünnep és a néhány éve útjára indított darufesztivál évről évre egyre több látogatót vonz a Hortobágyra. A népszokás szerint a hideg idő beálltával a pásztorok az állatokat behajtják a pusztai legelőkről a téli szálláshelyükre. Ezt a hagyományt elevenítette föl a Hortobágyi Nonprofit Kft. és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága a hét végén a Kilenclyukú hídnál.

„A pásztorok őszi jószágbehajtása a becsületes elszámolás példája évszázadok óta. A hortobágyi pásztoroknak, a rideg állattartásnak köszönhető, hogy Magyarországon maradt fenn a legtöbb őshonos állatfajta (köztük a nóniusz, a szürke marha és a racka juh) egész Európában. Legyünk büszkék egyedülálló növény- és állatvilágunkra” – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a megnyitón.

behajtás_hortobágy_fs.jpg

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter beszédet mond a hortobágyi Kilenclyukú híd lábánál tartott Szent Dömötör-napi behajtási ünnepen 2017. október 21-én. A hidegebb idő közeledtével, a Hortobágyon a pásztorok a rájuk bízott jószágokat behajtják télire
Fotó: MTI: Czeglédi Zsolt

Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezetője megnyitó beszédében annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a látogatói létszám gyarapodása annak köszönhető, hogy gyönyörű természeti környezetben mutathatják be:

a természetvédelem, a hagyományőrzés és a gazdálkodás kéz a kézben járhat.

hortobágy behajtás fs.jpg

Az ünnepi eseményt Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezetője és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter nyitotta meg
Fotó: Bárdos B. Edit
Az eseményen a szervezők a természet őszi ünnepét, a daruvonulást is megmutatták a kíváncsi (és előrelátó, az eseményre időben bejelentkező) látogatóknak, emellett gasztronómiai és kulturális programokkal is várták az érdeklődőket. A fesztiváli hangulatban a vendégek megkóstolhatták a hortobágyi bográcsos ételeket, valamint a darukonyha receptverseny díjnyertes finomságait is. A rendezvényt népi, kézműves és biotermékek kirakodó vására kísérte, ahol a hazai nemzeti parkok díjnyertes termékei is sikerrel bemutatkoztak.

A nonprofit kft.-nél folyó génmegőrző munka során tiszteletben tartják az állattenyésztési hagyományokat, megőrzik az utat, amit őseink követtek az állattenyésztésben és gazdálkodásban. Ugyanakkor célkitűzéseik közé tartozik a kor kihívásainak, piaci igényeinek megfelelő őshonos magyar állatállomány nemesítése. Az ügyvezető szerint ugyanezen irányvonalat követve népszerűsítik az őshonos magyar fajtákat, a pásztorhagyományokat, tisztelik és szívükön viselik a magyar népszokásokat. Céljuk a természetvédelmi kezelés népszerűsítése, mert hiszik, hogy a profit és a hozam nem különül el a természetvédelmi szellemben gazdálkodók számára sem. 


Hortobágy Örökös Pásztorai

örökös pásztorok_j.jpg

Fotó: Bárdos B. Edit

„Csinos” Molnár Imre hortobágyi gulyás, Oláh István hajdúböszörményi juhász, id. Garai Lajos hortobágyi csikós, id. Garai János hortobágyi csikós, Szilvási János balmazújvárosi csikós, Németi János balmazújvárosi juhász, Kordás János balmazújvárosi csikós és „Izmos” Tóth József hortobágyi juhász a hétvégi behajtási ünnepen. A Hortobágy Örökös Pásztorai közül – egészségi okok miatt – sajnos csak 8-an vehettek részt az eseményen.

 

Szép és megható pillanata volt az eseménynek az örökös pásztorok bemutatkozása. Mint elhangzott,

a Hortobágyot övező nemzetközi figyelem, megbecsülés a Hortobágy arcát formáló embert is megilleti.

E felismerés vezetett 2007-ben a Hortobágy Örökös Pásztora cím megalapításához.

Az alapítók szándéka a Hortobágy térségében több évtizedes, példaértékű munkát végző pásztorok életútjának, szakmai munkájának elismerése volt. A cím, az azzal járó megbecsülés kinyilvánított célja továbbá, hogy az elkövetkezendő nemzedékek számára például szolgáljon, valamint a hazai és nemzetközi közvélemény figyelmét ráirányítsa arra, hogy a puszta világörökségként megőrzendő arculata – az elismerést adományozó szándékának megfelelően –, csak a természettel együtt élő nemzedékek munkáján keresztül tartható fenn.

A Hortobágy Örökös Pásztora cím 12 fő részére ítélhető oda. A címet azok a kimagasló életúttal rendelkező, munkájukat Hortobágy térségében végzett pásztorok kaphatják, akik aktív munkájuk mellett kiemelkedő szerepet játszottak a hortobágyi pásztorélet hagyományainak megőrzésében, azok ápolásában, a következő generációk számára történő átadásában.

 

Az eseményről további fotók képgalériánkban tekinthetők meg.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Galambtenyésztő gazdaság - Hazai idegenkedés, exportlehetőség

Egykor majd minden háznál tartottak galambot, népélelmezési cikk volt a galambhús. Mára jelentéktelenné vált, pedig kiváló biológiai értékű élelmiszerről van szó. Újra éleszthető a húsgalamb tenyésztése? A vidéki gazdaság egyik kitörési pontjává tehetjük?

Megnyílt a horgászok és vadászok „paradicsoma”, a FeHoVa

Magyarország Csehországgal és Lengyelországgal közösen lép fel az ellen, hogy az EU a terrorizmus elleni védelemre hivatkozva korlátozni akarja a vadászok fegyvertartását - mondta Semjén Zsolt a 25. Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás, a FeHoVa megnyitóján. A rendezvény az eltelt évek alatt igazi közösségi térré vált – hazai és külföldi vadászok és horgászok találkozóhelye lett.

Lassult a mezőgazdasági termékek drágulása decemberben

Tavaly decemberben a mezőgazdasági termelői árak 5,1 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz mérve a novemberi 7,7 százalék után. A növényi termékek 6,0, az élő állatok, állati termékek 3,8 százalékkal drágultak. A tavalyi egész év átlagában a mezőgazdasági termelői árak 5,6, százalékkal voltak magasabbak, mint 2016-ban - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Borokról kapnak nevet az alagutak

Zöld utat kapott Fazekas Sándor földművelésügyi minisztertől, hogy hamarosan térségi borokról, pécsi cirfandliról, villányi francról, zöldvelteliniről és szekszárdi bikavérről nevezzék el az M6-os autópálya Baranya és Tolna megye határán található négy alagútját.

Megállíthatatlan a sertésállomány zsugorodása

Az elmúlt egy évben 18 ezerrel nőtt a szarvasmarha-, 6 ezerrel a juhállomány, ugyanakkor a sertések száma 37 ezerrel, a tyúkoké pedig 183 ezerrel csökkent - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Milyen a jó kantár alapanyaga?

A bőr a lovaglás kellékeinek klasszikus anyaga. Mellette azonban időről időre megjelennek a piacon más, általában szintetikus variációk is. Leginkább a natural horsemanship (természetes lókiképzés) világméretű térhódításával, újrafelfedezésével váltak népszerűvé a zsinórból készült kötőfékek és kötelek.

Pereg, hullik, romlik

A takarmány- és terménytárolás jelentős beruházást igényel. Ha elővigyázatosak vagyunk a betárolt takarmány minősége megóvható, de már a siló, vagy a takarmánybála megbontásakor is komolyan károsodhat. A szakszerűtlenség akár az egész bála tartalmát tönkreteheti.

Jövőnk színpompás gazdasági madara(?)

A keselyűfejű gyöngytyúk, melyet nálunk ma még csak díszmadárként tartanak, de a világ több pontján már félvadon is tenyésztik, vadgazdálkodási szempontból figyelemreméltó, emellett húsa is ízletes csemege. Viszonylag nagytestű a vadonélő gyöngytyúkfajok között, sokak szerint egyben a legszebbek közé is sorolható.

A következő évtizedek társállata?

Kisebb testű növényevő, igen szociális, képes az emberrel is kapcsolatot teremteni. Kutatások bizonyítják, hogy terápiás állatnak is kitűnő, és még hasznot is hajthat - vajon melyik állat lehet az?

Visszatérés a gyökerekhez: az aszályban is zöldellő legelő titka

Hogyan maradnak fenn a texasi marhatartók aszály idején? 2011-ben rekord forróság és aszály sújtotta Texast, a gyepek kiszáradtak és az állatok kezdtek kifogyni az élelemből. A marhák megmentése érdekében a gazdák kénytelenek voltak átszállítani az állatokat olyan legelőre, ahol még egészséges fű nőtt.