Back to top

Tisztelet a hortobágyi pásztoroknak

A Szent Dömötör-napi behajtási ünnep és a néhány éve útjára indított darufesztivál évről évre egyre több látogatót vonz a Hortobágyra. A népszokás szerint a hideg idő beálltával a pásztorok az állatokat behajtják a pusztai legelőkről a téli szálláshelyükre. Ezt a hagyományt elevenítette föl a Hortobágyi Nonprofit Kft. és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága a hét végén a Kilenclyukú hídnál.

„A pásztorok őszi jószágbehajtása a becsületes elszámolás példája évszázadok óta. A hortobágyi pásztoroknak, a rideg állattartásnak köszönhető, hogy Magyarországon maradt fenn a legtöbb őshonos állatfajta (köztük a nóniusz, a szürke marha és a racka juh) egész Európában. Legyünk büszkék egyedülálló növény- és állatvilágunkra” – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a megnyitón.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter beszédet mond a hortobágyi Kilenclyukú híd lábánál tartott Szent Dömötör-napi behajtási ünnepen 2017. október 21-én. A hidegebb idő közeledtével, a Hortobágyon a pásztorok a rájuk bízott jószágokat behajtják télire
Fotó: MTI: Czeglédi Zsolt

Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezetője megnyitó beszédében annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a látogatói létszám gyarapodása annak köszönhető, hogy gyönyörű természeti környezetben mutathatják be:

a természetvédelem, a hagyományőrzés és a gazdálkodás kéz a kézben járhat.

Az ünnepi eseményt Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezetője és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter nyitotta meg
Fotó: Bárdos B. Edit
Az eseményen a szervezők a természet őszi ünnepét, a daruvonulást is megmutatták a kíváncsi (és előrelátó, az eseményre időben bejelentkező) látogatóknak, emellett gasztronómiai és kulturális programokkal is várták az érdeklődőket. A fesztiváli hangulatban a vendégek megkóstolhatták a hortobágyi bográcsos ételeket, valamint a darukonyha receptverseny díjnyertes finomságait is. A rendezvényt népi, kézműves és biotermékek kirakodó vására kísérte, ahol a hazai nemzeti parkok díjnyertes termékei is sikerrel bemutatkoztak.

A nonprofit kft.-nél folyó génmegőrző munka során tiszteletben tartják az állattenyésztési hagyományokat, megőrzik az utat, amit őseink követtek az állattenyésztésben és gazdálkodásban. Ugyanakkor célkitűzéseik közé tartozik a kor kihívásainak, piaci igényeinek megfelelő őshonos magyar állatállomány nemesítése. Az ügyvezető szerint ugyanezen irányvonalat követve népszerűsítik az őshonos magyar fajtákat, a pásztorhagyományokat, tisztelik és szívükön viselik a magyar népszokásokat. Céljuk a természetvédelmi kezelés népszerűsítése, mert hiszik, hogy a profit és a hozam nem különül el a természetvédelmi szellemben gazdálkodók számára sem. 


Hortobágy Örökös Pásztorai

Fotó: Bárdos B. Edit

„Csinos” Molnár Imre hortobágyi gulyás, Oláh István hajdúböszörményi juhász, id. Garai Lajos hortobágyi csikós, id. Garai János hortobágyi csikós, Szilvási János balmazújvárosi csikós, Németi János balmazújvárosi juhász, Kordás János balmazújvárosi csikós és „Izmos” Tóth József hortobágyi juhász a hétvégi behajtási ünnepen. A Hortobágy Örökös Pásztorai közül – egészségi okok miatt – sajnos csak 8-an vehettek részt az eseményen.

 

Szép és megható pillanata volt az eseménynek az örökös pásztorok bemutatkozása. Mint elhangzott,

a Hortobágyot övező nemzetközi figyelem, megbecsülés a Hortobágy arcát formáló embert is megilleti.

E felismerés vezetett 2007-ben a Hortobágy Örökös Pásztora cím megalapításához.

Az alapítók szándéka a Hortobágy térségében több évtizedes, példaértékű munkát végző pásztorok életútjának, szakmai munkájának elismerése volt. A cím, az azzal járó megbecsülés kinyilvánított célja továbbá, hogy az elkövetkezendő nemzedékek számára például szolgáljon, valamint a hazai és nemzetközi közvélemény figyelmét ráirányítsa arra, hogy a puszta világörökségként megőrzendő arculata – az elismerést adományozó szándékának megfelelően –, csak a természettel együtt élő nemzedékek munkáján keresztül tartható fenn.

A Hortobágy Örökös Pásztora cím 12 fő részére ítélhető oda. A címet azok a kimagasló életúttal rendelkező, munkájukat Hortobágy térségében végzett pásztorok kaphatják, akik aktív munkájuk mellett kiemelkedő szerepet játszottak a hortobágyi pásztorélet hagyományainak megőrzésében, azok ápolásában, a következő generációk számára történő átadásában.

 

Az eseményről további fotók képgalériánkban tekinthetők meg.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Állattartó telep félmilliárd forintból

Sokkal nagyobb megbecsülést érdemelnek a természetvédelmi területek, nemzeti parkok - jelentette ki az agrárminiszter kedden Makó-Rákoson.

Bodza is hozzájárulhat a vizslagének megőrzéséhez

Bodza, a két és fél éves magyar vizsla is tagja annak a programnak, amely a magyar kutyafajták génmegőrzését tűzte ki céljául. A projekt keretein belül a hazai nemzeti parkok igazgatóságai egy-egy magyar kutyafajtával kapcsolatos feladatot kaptak.

Zsinórban ötödször nagydíj: a juhtenyésztés élvonalában

A Vad Andrea-Barna Miklós házaspár története arra utal, nincs igaza a közmondásnak, ők „próféták lehettek a saját hazájukban”. Hódmezővásárhely melletti tanyájukban juhokat tenyésztenek, és az idén sorrendben ötödször nyerték el a gazdanapok Juhtenyésztési Nagydíját.

Szilvakülönlegességek Érden

A 19. században még a szilvafajták fele sárga gyümölcsű volt, néhányukat ma is láthatjuk a NAIK Gyümölcstermeszáti kutatóintézet érdi génbankjában. ahol nyitott napon mutatták be a fajtákat. A kutatóintézet három állomásán is találhatók szilvaváltozatok, Érden 348, Cegléden 220, Újfehértón 138 fajta és tájfajta.

A szürkemarhának van jövője

A magyar szürkemarha sorsa a bizonyíték arra, hogy múltján és jelenén túl nagyon komoly jövő elé is néz - mondta Nagy István agrárminiszter a VI. Szürkemarha Fesztiválon szombaton Harsányban.

Mit tegyünk, ha malacunkat „megüti a guta”?

Ebben az időszakban gyakori, hogy romlik a termelőképesség, szaporodásbiológiai zavarok jelentkezhetnek és nő az elhullások száma. A sertések alkatuknál fogva különösen érzékenyek a hőstresszre.

A rókáknál lehet a háziasítás genetikájának kulcsa

A 20. század közepe táján Szibériában végeztek háziasítási kísérleteket ezüstrókákkal. Ennek eredményeképpen olyan állatok születtek, melyek viselkedése a kutyáékhoz hasonlít: keresik az ember társaságát, bújnak, nyüszítenek, akár egy golden retriver. Azonban eddig senki nem vizsgálta a rókákban lezajló genetikai változásokat.

Gyöngyös nyak, kedves hang

Hazánkban a rendszerváltásig a vadgalambkedvelőknek igen kevés faj állt rendelkezésére. Ezek közül egyik volt a nálunk is olykor-olykor felbukkanó gyöngyös nyakú gerle, melyeknek legtöbbjét a szerencsés madarászok a hajdani NSZK-ból vásárolták, de jellemzően csak egy-egy párt hoztak belőle, így vérfrissítés hiányában a faj rendre eltűnt a portákról.

Augusztus 18-án nyílik meg Szilvásváradon a lipicai lovasközpont

Augusztus 18-án nyílik meg Szilvásváradon a lipicai lovasközpont, ahol ezen a napon az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szervezésében családi napot rendeznek

Ugrásra készen áll a nógrádi nyúlpiac

Az elmúlt két évtized leg­nehezebb időszakát éli a hazai nyúltenyésztés. A fogyasztás ugyan növekszik, de az előző évek külpiaci ­válsága rányomta bélyegét a felvásárlásra és a vágásra. A szakemberek összefogtak az egészséges és zsírmentes hús népszerűsítéséért.