Back to top

Tisztelet a hortobágyi pásztoroknak

A Szent Dömötör-napi behajtási ünnep és a néhány éve útjára indított darufesztivál évről évre egyre több látogatót vonz a Hortobágyra. A népszokás szerint a hideg idő beálltával a pásztorok az állatokat behajtják a pusztai legelőkről a téli szálláshelyükre. Ezt a hagyományt elevenítette föl a Hortobágyi Nonprofit Kft. és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága a hét végén a Kilenclyukú hídnál.

„A pásztorok őszi jószágbehajtása a becsületes elszámolás példája évszázadok óta. A hortobágyi pásztoroknak, a rideg állattartásnak köszönhető, hogy Magyarországon maradt fenn a legtöbb őshonos állatfajta (köztük a nóniusz, a szürke marha és a racka juh) egész Európában. Legyünk büszkék egyedülálló növény- és állatvilágunkra” – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a megnyitón.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter beszédet mond a hortobágyi Kilenclyukú híd lábánál tartott Szent Dömötör-napi behajtási ünnepen 2017. október 21-én. A hidegebb idő közeledtével, a Hortobágyon a pásztorok a rájuk bízott jószágokat behajtják télire
Fotó: MTI: Czeglédi Zsolt

Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezetője megnyitó beszédében annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a látogatói létszám gyarapodása annak köszönhető, hogy gyönyörű természeti környezetben mutathatják be:

a természetvédelem, a hagyományőrzés és a gazdálkodás kéz a kézben járhat.

Az ünnepi eseményt Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezetője és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter nyitotta meg
Fotó: Bárdos B. Edit
Az eseményen a szervezők a természet őszi ünnepét, a daruvonulást is megmutatták a kíváncsi (és előrelátó, az eseményre időben bejelentkező) látogatóknak, emellett gasztronómiai és kulturális programokkal is várták az érdeklődőket. A fesztiváli hangulatban a vendégek megkóstolhatták a hortobágyi bográcsos ételeket, valamint a darukonyha receptverseny díjnyertes finomságait is. A rendezvényt népi, kézműves és biotermékek kirakodó vására kísérte, ahol a hazai nemzeti parkok díjnyertes termékei is sikerrel bemutatkoztak.

A nonprofit kft.-nél folyó génmegőrző munka során tiszteletben tartják az állattenyésztési hagyományokat, megőrzik az utat, amit őseink követtek az állattenyésztésben és gazdálkodásban. Ugyanakkor célkitűzéseik közé tartozik a kor kihívásainak, piaci igényeinek megfelelő őshonos magyar állatállomány nemesítése. Az ügyvezető szerint ugyanezen irányvonalat követve népszerűsítik az őshonos magyar fajtákat, a pásztorhagyományokat, tisztelik és szívükön viselik a magyar népszokásokat. Céljuk a természetvédelmi kezelés népszerűsítése, mert hiszik, hogy a profit és a hozam nem különül el a természetvédelmi szellemben gazdálkodók számára sem. 


Hortobágy Örökös Pásztorai

Fotó: Bárdos B. Edit

„Csinos” Molnár Imre hortobágyi gulyás, Oláh István hajdúböszörményi juhász, id. Garai Lajos hortobágyi csikós, id. Garai János hortobágyi csikós, Szilvási János balmazújvárosi csikós, Németi János balmazújvárosi juhász, Kordás János balmazújvárosi csikós és „Izmos” Tóth József hortobágyi juhász a hétvégi behajtási ünnepen. A Hortobágy Örökös Pásztorai közül – egészségi okok miatt – sajnos csak 8-an vehettek részt az eseményen.

 

Szép és megható pillanata volt az eseménynek az örökös pásztorok bemutatkozása. Mint elhangzott,

a Hortobágyot övező nemzetközi figyelem, megbecsülés a Hortobágy arcát formáló embert is megilleti.

E felismerés vezetett 2007-ben a Hortobágy Örökös Pásztora cím megalapításához.

Az alapítók szándéka a Hortobágy térségében több évtizedes, példaértékű munkát végző pásztorok életútjának, szakmai munkájának elismerése volt. A cím, az azzal járó megbecsülés kinyilvánított célja továbbá, hogy az elkövetkezendő nemzedékek számára például szolgáljon, valamint a hazai és nemzetközi közvélemény figyelmét ráirányítsa arra, hogy a puszta világörökségként megőrzendő arculata – az elismerést adományozó szándékának megfelelően –, csak a természettel együtt élő nemzedékek munkáján keresztül tartható fenn.

A Hortobágy Örökös Pásztora cím 12 fő részére ítélhető oda. A címet azok a kimagasló életúttal rendelkező, munkájukat Hortobágy térségében végzett pásztorok kaphatják, akik aktív munkájuk mellett kiemelkedő szerepet játszottak a hortobágyi pásztorélet hagyományainak megőrzésében, azok ápolásában, a következő generációk számára történő átadásában.

 

Az eseményről további fotók képgalériánkban tekinthetők meg.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elkutyásodott macskák: mit értenek belőlünk?

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói az Intelligence folyóiratban megjelent tanulmányukban azt állítják, hogy a gyűjtőnéven „mutatásnak” nevezett emberi gesztusokat nem csak a kutyák értik.

Mitől függ a nyulak születési súlya? I.

A szopós-, a növendék-, sőt még a kifejlett nyulak termelésének alakulásában is kisebb vagy nagyobb szerepe van az anyai hatásnak, mivel a magzatok tápláltsága egy hónapon, a szopósnyulaké 3 héten keresztül kizárólag az anyjuktól függ. Bár elválasztás után a vágónyulak növekedését már saját képességük határozza meg, ennek ellenére esetenként mégis kimutatható a korai életszakasz hatása.

Drágább lett termelni az agráriumban

Idén szeptemberében a mezőgazdasági termelői árak 2017 azonos időszakához képest 6,2 százalékkal nőttek, amit a növényi termékek árának 12 százalékos emelkedése, illetve az élő állatok és állati termékek árának 2,8 százalékos csökkenése eredményezett.

Miniszteri előadás és elnökválasztás a MÁSZ küldöttgyűlésen

Erős magyar mezőgazdaság nincs erős szuverén magyar állattenyésztés és fejlett tenyészállat-előállítás nélkül, emelte ki Nagy István agrárminiszter Herceghalmon, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) küldöttgyűlésén, ahol Zászlós Tibort a szervezet elnökévé választották.

A ketreces termelés szabadsága

Piackutatási és tájékoztatási kampányt indít a Baromfi Termék Tanács a magyar vásárlók tojásfogyasztási igényeinek felmérésére. A BTT szerint fel kell lépni az ellen, hogy az üzletláncok kiszorítsák kínálatukból a ketreces tojásokat, mert szerintük ezzel nemcsak a tojáspiaci szereplők, hanem a fogyasztók is rosszul járnának.

Átrendeződik a magyar szarvasmarha-kivitel

Átrendeződőben van a magyar szarvasmarha-kivitel, bár az exportban még mindig domináns szerep jut a török piacnak, az állattartók egyre több jószágot adnak el a volt jugoszláv, tenyészállatot pedig a hajdani szovjet tagállamokban.

Egy elfeledett hüllőnk: az amúrsikló

A terrarisztika hőskorában, a ’70–80-as években nagyon nehéz volt beszereznie kedvenceket annak, aki nem a hazai faunát akarta „dézsmálni”. Gyakorlatilag csak Kubából, illetve a volt Szovjetunió területéről lehetett egzotikus fajokra szert tenni.

Emu: így is, úgy is szerethető

Targuba Miklós egy egész csomag szeletelt kenyérrel érkezett az emuk „birodalmához”, és a madarak szemmel láthatóan örültek a fotózás miatti plusz élelemnek: valósággal megrohamozták a gazdájukat.

A világban jól ismert, itthon alig: a barnevelder

A barnevelder világszerte ismert és tenyésztett házityúk. Ezt a népszerű fajtát Hollandiában Barneveld városában és annak környékén tenyésztették ki.

A biológiai sokféleség megőrzendő érték

A Kárpát-medence Európa egyik legrégebbi mezőgazdasági kultúráját őrzi. Magyarország kiemelkedő természeti értékekkel rendelkezik, változatos ökológiai adottságai kedvezőek a biodiverzitásnak. Rendkívüli értéket jelentő haszonnövény fajtáink és állatfajaink hosszú évszázadok alatt, sajátos klimatikus és ökológiai viszonyok között alakultak ki - fogalmazott Farkas Sándor Eisenstadtban.