Back to top

Tisztelet a hortobágyi pásztoroknak

A Szent Dömötör-napi behajtási ünnep és a néhány éve útjára indított darufesztivál évről évre egyre több látogatót vonz a Hortobágyra. A népszokás szerint a hideg idő beálltával a pásztorok az állatokat behajtják a pusztai legelőkről a téli szálláshelyükre. Ezt a hagyományt elevenítette föl a Hortobágyi Nonprofit Kft. és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága a hét végén a Kilenclyukú hídnál.

„A pásztorok őszi jószágbehajtása a becsületes elszámolás példája évszázadok óta. A hortobágyi pásztoroknak, a rideg állattartásnak köszönhető, hogy Magyarországon maradt fenn a legtöbb őshonos állatfajta (köztük a nóniusz, a szürke marha és a racka juh) egész Európában. Legyünk büszkék egyedülálló növény- és állatvilágunkra” – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a megnyitón.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter beszédet mond a hortobágyi Kilenclyukú híd lábánál tartott Szent Dömötör-napi behajtási ünnepen 2017. október 21-én. A hidegebb idő közeledtével, a Hortobágyon a pásztorok a rájuk bízott jószágokat behajtják télire
Fotó: MTI: Czeglédi Zsolt

Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezetője megnyitó beszédében annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a látogatói létszám gyarapodása annak köszönhető, hogy gyönyörű természeti környezetben mutathatják be:

a természetvédelem, a hagyományőrzés és a gazdálkodás kéz a kézben járhat.

Az ünnepi eseményt Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezetője és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter nyitotta meg
Fotó: Bárdos B. Edit
Az eseményen a szervezők a természet őszi ünnepét, a daruvonulást is megmutatták a kíváncsi (és előrelátó, az eseményre időben bejelentkező) látogatóknak, emellett gasztronómiai és kulturális programokkal is várták az érdeklődőket. A fesztiváli hangulatban a vendégek megkóstolhatták a hortobágyi bográcsos ételeket, valamint a darukonyha receptverseny díjnyertes finomságait is. A rendezvényt népi, kézműves és biotermékek kirakodó vására kísérte, ahol a hazai nemzeti parkok díjnyertes termékei is sikerrel bemutatkoztak.

A nonprofit kft.-nél folyó génmegőrző munka során tiszteletben tartják az állattenyésztési hagyományokat, megőrzik az utat, amit őseink követtek az állattenyésztésben és gazdálkodásban. Ugyanakkor célkitűzéseik közé tartozik a kor kihívásainak, piaci igényeinek megfelelő őshonos magyar állatállomány nemesítése. Az ügyvezető szerint ugyanezen irányvonalat követve népszerűsítik az őshonos magyar fajtákat, a pásztorhagyományokat, tisztelik és szívükön viselik a magyar népszokásokat. Céljuk a természetvédelmi kezelés népszerűsítése, mert hiszik, hogy a profit és a hozam nem különül el a természetvédelmi szellemben gazdálkodók számára sem. 


Hortobágy Örökös Pásztorai

Fotó: Bárdos B. Edit

„Csinos” Molnár Imre hortobágyi gulyás, Oláh István hajdúböszörményi juhász, id. Garai Lajos hortobágyi csikós, id. Garai János hortobágyi csikós, Szilvási János balmazújvárosi csikós, Németi János balmazújvárosi juhász, Kordás János balmazújvárosi csikós és „Izmos” Tóth József hortobágyi juhász a hétvégi behajtási ünnepen. A Hortobágy Örökös Pásztorai közül – egészségi okok miatt – sajnos csak 8-an vehettek részt az eseményen.

 

Szép és megható pillanata volt az eseménynek az örökös pásztorok bemutatkozása. Mint elhangzott,

a Hortobágyot övező nemzetközi figyelem, megbecsülés a Hortobágy arcát formáló embert is megilleti.

E felismerés vezetett 2007-ben a Hortobágy Örökös Pásztora cím megalapításához.

Az alapítók szándéka a Hortobágy térségében több évtizedes, példaértékű munkát végző pásztorok életútjának, szakmai munkájának elismerése volt. A cím, az azzal járó megbecsülés kinyilvánított célja továbbá, hogy az elkövetkezendő nemzedékek számára például szolgáljon, valamint a hazai és nemzetközi közvélemény figyelmét ráirányítsa arra, hogy a puszta világörökségként megőrzendő arculata – az elismerést adományozó szándékának megfelelően –, csak a természettel együtt élő nemzedékek munkáján keresztül tartható fenn.

A Hortobágy Örökös Pásztora cím 12 fő részére ítélhető oda. A címet azok a kimagasló életúttal rendelkező, munkájukat Hortobágy térségében végzett pásztorok kaphatják, akik aktív munkájuk mellett kiemelkedő szerepet játszottak a hortobágyi pásztorélet hagyományainak megőrzésében, azok ápolásában, a következő generációk számára történő átadásában.

 

Az eseményről további fotók képgalériánkban tekinthetők meg.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Idén jóval több szarvasmarha után kértek támogatást a gazdák

Rendben lezajlott az idei egységes kérelmek benyújtási időszaka, a május 15-i határidőig mintegy 171 ezer kérelem érkezett a Magyar Államkincstárhoz (MÁK).

Ritka japán tyúkfajta Magyarországon

Akik érdeklődnek távoli országok őshonos baromfii iránt, azok számára minden bizonnyal felejthetetlen élményt nyújtott az idei Alföldi Állattenyésztési Napok baromfisátra, ugyanis itt bemutatták Japán egyik legősibb, de Európában az egyik legritkább viadorfajtáját, a tuzo tyúkot. Japánban már a múlt évezred közepén virágzott a viadorfajták tartása és tenyésztése.

Először születtek fogságban ürgék

Hazánkban egyedülálló módon, a Kaposvári Egyetemen sikerült az ürge zárttéri szaporítása. Az első egyedek – 39 nőstény és 31 hím – néhány hete jött világra.

Egy ősi fajta újra népszerű

A brakel tyúkfajta az egyik legősibbnek számít Nyugat-Európában, mely hajdanán leginkább a Németalföldön volt elterjedt, így nem meglepő, hogy ma a belgák tartják számon nemzeti fajtájukként. Minden bizonnyal ennek az ősi tyúkfajtának kialakulására a XVI. században Törökországból importált ottani parlagi fajták nagy befolyással bírtak.

Lovak a világ leghidegebb táján

A jakut ló, jakut póni avagy egyszerűen csak jakut vélhetően a leghidegtűrőbb, legigénytelenebb ló, melyet ismerünk. Jakutföldön honos, melynek címerállata is, hiszen kulcsfontosságú háziállatnak számít a mind a mai napig.

Vigyázzunk az elöregedett szálastakarmánnyal!

A kalcium és a foszfor a szervezet úgynevezett makroelemei közé tartozik. Ezeknek az elemeknek a nagy részét az állatok táplálása során ki kell egészíteni, mivel a takarmányokban nincs meg az állatok szükségletének megfelelő mennyiség, hiányuk ugyanakkor csökkent termeléssel, esetleg betegségek kialakulásával jár.

ASP: figyelmeztetik a Békés megyei állattartókat a megelőzési módokra

Békés megyéből kerül ki az ország sertésállományának körülbelül 10 százaléka, ezért kiemelten fontos, hogy a helyi gazdák tartsák be az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védőintézkedéseket – hangzott el a gazdafórum előtt tartott pénteki, békéscsabai sajtótájékoztatón.

Megyéket ugrott át a pestis, mire a Mátrába jutott?

Egyelőre nem tudni, hogyan került a pestis a Mátrába. Eddig mintegy háromszáz mintát vizsgáltak meg Hevesben az afrikai sertéspestis (ASP) miatt. Az eddig elhullott vaddisznók nagy részét egymáshoz közel, egyet lakott terület mellett találták meg.

Az első negyedévben rekord mennyiségű juhot adtak el

Márciusban – 2017-he viszonyítva – a vágójuh és a vágómarha felvásárlási ára emelkedett a leginkább, kilónként 160 , illetve 67 forinttal adtak többet értük. A vágóbaromfi ára 8 forinttal nőtt, a vágósertésé viszont 12 forinttal csökkent. A tehéntejért 3, az étkezési tojásért pedig 1 forinttal fizettek magasabb árat, mint 2018 III. havában.

Megkezdődött az egyéni gazdaságok összeírása

A KSH megkezdte az egyéni gazdaságok júniusi összeírását. Az adatfelvétel többek között a szántóföldi növények és a zöldségfélék termesztésére, a szőlő- és gyümölcstermesztésre terjed ki. Számba veszik a főbb haszonállatfajokat, az állományokban az előző év vége óta bekövetkezett változásokat is.