Back to top

Agrárakadémia: Óvatos bizakodás a tej és baromfiágazatban

Számos kihíváson, kisebb-nagyobb válságon van már túl az agrárium és az élelmiszeripar is a 2017-es évben, és a harmadik negyedév végére az látszik, hogy mindezek ellenére a félévkor a KSH által prognosztizált kibocsátásbeli visszaesésnél vélhetőleg kisebb lesz a teljesítménybeli elmaradás – mondta Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára az Agrárakadémián.

Fotó: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
A Magyar Mezőgazdaság Kiadó Kft. és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. által közösen szervezett rendezvényen az is elhangzott, hogy az elmaradás részben a tavalyi rekord terméshozamok bázishatása miatt jelentkezik, részben pedig a növénytermesztésben előírt zöldítési intézkedések vetésterületre gyakorolt hatása, az időjárás és a piaci körülmények miatti veszteségek hatása érződik.

Fotó: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
Az mindenesetre örvendetes, hogy a két legnagyobb sokkot –az uniós tejárcsökkenést, illetve a madárinfluenzát - átélő ágazatunk, a tej, és a baromfi szektor is stabilizálódni látszik, amit a kormány a maga agrárdiplomáciai és költségvetési eszközeivel is támogatott – mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy ez az idei előlegfizetésnél is előtérbe került, hogy a tejágazat számára elkülönített támogatásokat mielőbb utalja el a Magyar Államkincstár. Emellett a szaktárca értesülése szerint hamarosan dönthet az Európai Bizottság arról a magyar beadványról is, hogy a madárinfluenza miatti közvetett, közvetlen feldolgozóipari veszteség is kompenzálható legyen az eddig nemzeti hatáskörben kifizetett 1 milliárd forinton felül.

Czerván György áttekintést adott a Közös Agrárpolitika 2020 utáni reformjával kapcsolatban jelenleg tudható uniós tervekről, vélekedésekről, illetve az ezekkel kapcsolatos magyar álláspontokról, nemzeti érdekekről is.

 

Fotó: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnökének számításai szerint mindennel együtt mintegy 20 milliárd forint veszteséget okozott a baromfiszektornak a tavaly ősszel indult madárinfluenza járvány. Bár a magyar árukkal szembeni exportkorlátozásokat már feloldották, még nem állt talpra a viziszárnyas és a pecsenyeágazat. A libában a 2017-es termelési érték 70, a pecsenyeszektorban 65 százaléka lesz csak a tavalyinak. Csorbai szerint hosszabb távon a járványveszélyt termeléskorszerűsítési beruházások mérsékelhetik érdemben, miközben a versenyképességet is növelhetnék.

 

Fotó: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
Mélykúti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint kormányzati támogatások révén Magyarországon csökkent a legkisebb mértékben a tejfelvásárlás, -termelés a legutóbbi tejválság során, azonban csak átmeneti a mostani nyugalom. Egyrészt rekordalacsonyan van az uniós sovány tejpor ár, miközben hatalmas intervenciós raktárkészletek vannak, másrészt az utóbbi hónapokban rekordszintre nőtt vajár is csökkenésnek indult, és jövő évre ismét spot ár mérséklődést prognosztizál az Európai Bizottság. Másrészt szükség lenne a hazai feldolgozóipari fejlesztésekre is, mivel jelenleg kevés a magas feldolgozottsági szintű termékeket előállító kapacitás. Igaz, a sikerhez érdemben javítani kellene a hazai előállítású tej beltartalmi értékeit, illetve annak árbeli ellentételezését is. És persze további áfacsökkentésért lobbizik az ágazat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újabb régióban lesznek elérhetők a helyi baromfikból készült friss termékek

A tatai Horváth Agrofarmon 110 millió forintos beruházással napi kétezer baromfi feldolgozására alkalmas félautomata vágóhíd létesült. A Boravis baromfivágóhídra a Komárom-Esztergom megyei állattartó telepekről vásárolják fel az állatokat, a friss termékeket főként a térségben értékesítenék. A cég éves árbevétele 180 millió forint, a vágóhíd teljes kapacitásánál évi 500 milliós bevétel a cél.

Agrárakadémia: Már vannak támogatói a magyar KAP reform törekvéseknek

A magyar álláspont az, hogy a jelenlegi támogatási rendszer jól működő elemeire építve, azok ésszerű továbbfejlesztésével kell választ találni a KAP előtt álló kihívásokra – mondta Feldman Zsolt, az FM helyettes államtitkára az Agrárakadémián, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó, és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. által szervezett konferencián. Ehhez már sikerült támogatókat is találni

Több a hazai tej a boltok polcain

A tej terméktanács szerint míg a kiskereskedelmi láncok döntő többsége már a hazai termelésből származó tejet részesíti előnyben, ugyanakkor sajtból még mindig a külföldiből van több az áruházakban - olvasható a Magyar Idők csütörtöki számában.

Már növekedésre számít a baromfi ágazat 2018-ban

A madárinfluenza miatt a magyarországi baromfiállomány élősúlyban 5,2 százalékkal, egyedszámban pedig 4,3 százalékkal csökkent tavaly az azt megelőző évhez képest - közölte a Baromfi Terméktanács elnök-igazgatója az MTI érdeklődésére. A madárinfluenza járvány mintegy 20 milliárd forint ágazati kárt okozott, amelyből a közvetlen kár 11-12 milliárd forintot tett ki.

Fazekas: az uniónak támogatnia kell a családi gazdaságokat

A családi gazdaságok érdekeit kell szolgálnia az új Közös Agrárpolitikának – hangsúlyozta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Brüsszelben, a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülését követően. A magyar kormány ellenzi a dél-amerikai országokkal megkötendő EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást

Gyöngytyúkunk őse a fekete kontinensen

A sisakos gyöngytyúkról, mint házi gyöngytyúkunk őséről viszonylag gyakrabban olvashatunk különféle szakkönyvekben – az elmúlt években több kutatás is irányult vadonbéli viselkedésének megfigyelésére. Ezek eredményei alapján ma már könnyebben érthetjük meg gyöngytyúkjaink viselkedését, ami a gazdaságos termelés egyik alapja is.

Miért mondjuk: „iszik, mint a gödény”?

A rózsás gödény mintegy másfél méteres testhosszával, hatalmas, jellegzetes csőrével lenyűgözi a madárbarátokat. Csőrét lényegében egy hatalmas halfogó eszköznek is tekinthetjük. Felső kávája kampós, míg az alsón egy terjedelmes, torokra is kiterjedő bőrzacskó található.

Czerván: 2020 után is szinten kell tartani KAP forrásokat

A közös agrárpolitika (kap) a legrégebbi uniós politika, jelentős szerepe volt az egységes közös piac létrejöttében, létjogosultságát pedig 2020 után is igazolnia kell, és egyértelmű hasznot jelentő eredményt kell felmutatnia az európai polgárok számára - mondta Czerván György, a FM agrárgazdaságért felelős államtitkára, a V4 országok parlamentjei mezőgazdasági bizottságainak találkozóján.

Megállíthatatlan a sertésállomány zsugorodása

Az elmúlt egy évben 18 ezerrel nőtt a szarvasmarha-, 6 ezerrel a juhállomány, ugyanakkor a sertések száma 37 ezerrel, a tyúkoké pedig 183 ezerrel csökkent - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

KAP 2020: fókuszban a vidék felzárkóztatása

A 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) tervezett reformjairól és céljairól szóló nyilvános konzultációt tartott az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete, a Europe Direct Tájékoztató Központ a Szent István Egyetemen. Az egyik legfőbb változás, hogy a KAP kiemelt célja lesz a vidéki térségek társadalmi-gazdasági megerősítése, ezen felül pedig minden eddiginél nagyobb önállóságot kapnak a tagállamok.