Back to top

Változott a megújuló energia árazása

Friss kormányrendelet rögzíti a megújuló energia termelésének támogatási rendszerét, de a paragrafusok egy része csak 2018. július 1-jén lép életbe. Az energetikai korszerűsítéseket tervezők, vagy pályázati forrásból megvalósítók számára is érdekes lehet, hogyan alakította át a kormány a támogatási rendszert. A változások a 2017. január 1. után beadott támogatási kérelmekre vonatkoznak.

A megújuló alapú energiatermelés új támogatási rendszerével kapcsolatban új szabályok sora lépett életbe. Bár a törvény (Metár) elvben az év eleje óta él, még hiányoztak egyes végrehajtási rendeletek a törvény bizonyos részeinek – már lezárult – uniós vizsgálata miatt.

A regulák a 2017. január 1. után beadott támogatási kérelmekre vonatkoznak.

A Metárban fő támogatástípusára, a zöld prémiumra pályázniuk kell a legalább 1 megawattos erőműveknek és az összes szélerőműnek. A támogatás elnyerése érdekében célszerű minél alacsonyabb ajánlatot adni az induló támogatott árra, ám – derül ki a Magyar Közlönyből – megeshet, hogy még a zöld prémium elnyerője köteles fizetni árama átvevőjének. A prémium mértékét ugyanis az aktuális piaci ár és a liciten elért ár különbözete adja, ami akár negatívvá is válhat. Ha a magyar áramtőzsdén egymást követő legalább hat órában a másnapi órás árak negatívak, akkor a következő, hasonló egymást követő órákban nincs támogatás. Zöld prémium legfeljebb húsz évig adható.

Barna prémiumot a már működő biomassza- és biogáz-létesítmények igényelhetnek a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál (MEKH), amely támogatási döntését évente felülvizsgálja. A barna prémium csak akkora lehet, hogy elég legyen az erőműegység gazdaságos működéséhez, karbantartásokkal és felújításokkal.

Az 5 megawattosnál nagyobb biomassza- vagy biogázerőműveknek a honlapjukon meghirdetett nyílt pályázaton kell beszerezniük a tüzelőanyagukat.

Fennmarad a korábbi kötelező átvételi rendszer, a KÁT is. Közel változatlan feltételek mellett át lehet lépni belőle a zöld prémiumos rendszerbe, de visszaút nincs. Az átlépés kötelező, ha a termelő a piacon is értékesíteni akarja az áramát.

A MEKH minden év januárjának 10. munkanapjáig közzéteszi azt az árindexet, amelyen az adott évben a KÁT-támogatás vagy a zöld prémium meghatározása alapul.

Biomassza- vagy biogáztermelő csak akkor jogosult támogatásra, ha a létesítményében nagy hatásfok mellett hőt is elő lehet állítani. A biomassza hasznosítójának igazolnia kell, hogy az általa felhasznált fához legálisan, és olyan kereskedőtől, termelőtől jutott, amely betartja az erdők védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletet. Egyéb biomassza-tüzelőanyagnál azt kell igazolni, hogy az nem alkalmas emberi élelmezésre.

KÁT-ra már csak a fél megawattosnál kisebb, illetve a beruházási támogatással létrejött demonstrációs létesítmények jogosultak, kivéve a szélerőműveket.

A KÁT-termelők létrehozhatnak olyan csoportokat, amelyek naponta egyetlen, összesített áramtermelési menetrendet adnak ki az országos villamosenergia-rendszer egyensúlya fenntartásának érdekében. Ha késnek a menetrend elkészítésével, akkor az adott napon minden eladott kilowattóra áram után 7 forintos pótdíjat kell fizetniük. Ha nem tartják a menetrendjüket, az eltérés mértékétől és az áramtermelő technológiától függ a pótdíja mértéke. Biomassza és biogáz esetén nagyobb, naperőműveknél kisebb a szigor.

A kormányrendelet fenti, részlegesen ismertetett paragrafusai (egy bekezdés kivételével) a múlt pénteken hatályba léptek. A menetrendtartást, a pótdíjazásokat és az elszámolásokat érintő további hét majd csak 2018. július 1-jétől él.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Energia lesz a budapesti karácsonyfákból

Mintegy 500-600 ezer fenyőfát gyűjt össze és szállít el a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. (FKF) az ünnepek után.

A biomassza kapacitás kiaknázásához több támogatás kell

Magyarország nagyobb részesedést kér a kelet-közép-európai gazdálkodóknak az uniós kutatási-fejlesztési forrásokból - jelentette ki Nagy István agrárminiszter Brüsszelben, az uniós Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülését követően hétfőn.

A műtrágyaipar jövője

November végén az európai műtrágyagyártó vállalatokat tömörítő Fertilizers Europe szervezet „Feeding Life 2030” címmel közreadta az elkövetkező bő egy évtizedre szóló jövőképét, vízióját.

Halhulladékból hajóüzemanyag

A halfeldolgozás melléktermékeiből előállított biogázzal fogja hajtani óceánjáróit egy norvég vállalat.

Nem éri majd meg élelmiszer-növényekből bioüzemanyagot gyártani

Az Európai Parlament jóváhagyta a megújuló vonatkozó kötelező, és az energiahatékonyságra vonatkozó indikatív célértéket. Mindkettőt 2030-ig kellene elérni. Ezek a célértékek kulcsszerepet játszanak az Unió éghajlatváltozási vállalásainak teljesítésében.

Feldman Zsolt: hatalmas lehetőségek rejlenek a biomassza alapú gazdaságban

11 közép-kelet-európai ország részvételével vette kezdetét Budapesten a nemzetközi BIOEAST-konferencia. A tanácskozás megnyitóját követően a mezőgazdaságért felelős államtitkár lapunknak elmondta, közös kutatásokkal igyekeznek teret nyitni a fenntarthatóságnak a régióban.

Mire jó az alga?

Az algák olyan mikroorganizmusok, melyeknek a növekedésükhöz nincs szükség talajra. Megvan bennük a lehetőség, hogy a megújuló energia egyik legmegbízhatóbb és legjelentősebb forrásaivá váljanak. Az üzemanyagárak emelkedésével a zavaros, iszapos tavaknak sok új felhasználási lehetőségére van esély.

Mikroalga, a csodaszer

Évtizedek óta foglalkozik a mikroalga szaporításának és felhasználásának lehetőségeivel Tőzsér Béla. A szekszárdi bioipari mérnök nemzetközi megbecsültségnek örvend. Szakmai szervezetek tagja, szakértője, külföldi egyetemisták is érkeznek hozzá nyári gyakorlatra. A mikroalga sok mindenre használható: táplálkozás, takarmányozás, talajjavítás, kozmetikumok, gyógyászat.

Aszályban is biztonságosan terem

Helyettesíteni valószínűleg nem fogja, ám a termelők számára a kukorica mellett jó alternatíva lehet a cirok. A takarmány- és az élelmiszeriparnak egyaránt megfelelő alapanyag. Egyelőre az a gond vele, hogy Magyarországon kevesen és keveset termelnek belőle.

Kétmilliárdos program Törökszentmiklóson

Pannon Breeding Programot indított a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. A kutatók a projekt során olyan technológiákat, módszereket fejlesztenek, amelyek a korszerű és innovatív gazdálkodásra leginkább alkalmasak.