Back to top

Szigorítanák az uniós mézimport szabályozását

Számos, az uniós méhészeket védő indítványt tartalmaz az a mézről, a méhészetek és a méhészek helyzetéről készített jelentés, amit jelenleg az Európai Parlament szakbizottságai tárgyalnak – mondta Erdős Norbert, a Fidesz EP képviselője, a Méz-jelentés előterjesztője. Például a korábbi szintre emelné a méhészet uniós támogatását, és szigorítaná a kínai importmézek ellenőrzését.

MAGYAR KEZDEMÉNYEZÉSRE TÁRGYALNAK A MÉZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓBAN

MTI

 

Erdős Norbert tájékoztatása szerint az Európai Parlament szakbizottságai most vitatják meg a Méz-jelentés: a méhészeti ágazat jövőképe című előterjesztést. A jelentés várhatóan novemberben kerül majd az agrárbizottság elé, a szavazás a tervek szerint hónap második felében lesz.

Az EP-képviselő kiemelte: Magyarország számára a téma azért fontos, mert az ország a harmadik legnagyobb méztermelő ország az unióban. Emellett az unióba áramló, többször kétes minőségű kínai méz sok gondot okoz a magyar és más uniós méhészeknek.

Az ágazat jelentőségét az is mutatja, hogy a méhek porozzák be a növények 84 százalékát, és a beporzás teszi lehetővé az élelmiszerek 76 százalékának előállítását.

Erdős Norbert rámutatott: az unió méztermelése, csak a belső fogyasztás 60 százalékát fedezi. A fennmaradó hányad az import, amelynek 50 százaléka Kínából származik. A 450 ezer tonnás kínai méztermelés 20 százaléka pedig nem nevezhető méznek, mert hamisítvány. A mézhamisítás sok gondot okoz az EU tagországok méhészeinek, köztük a magyaroknak.

A Méz-jelentés ezért javasolja a mézimport eddiginél szigorúbb ellenőrzését, az unió külső határain. Továbbá kezdeményezi a gyantaszűrés megtiltását, mert az lehetővé teszi a mézet szennyező különböző szermaradványok – például antibiotikumok, vagy a cukorszirup – „eltüntetését”.

Tájékoztatott arról is, hogy az ágazat évente mintegy 36 millió euró (mintegy 10-11 milliárd forint) támogatást kap az unió pénzügyi forrásaiból. Ezt – javasolja a jelentés – a korábbi szintre, azaz 47 millió euróra (mintegy 14-15 milliárd forintra) kellene emelni.

A szóban forgó jelentés iránti fokozott figyelmet jelzi, hogy az Európai Parlamentben csaknem félszáz módosító indítványt nyújtottak be hozzá az EP-képviselők – hívta fel a figyelmet Erdős Norbert.

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke az MTI-kérdésére elmondta: Magyarországon a méhészek száma mintegy 20 ezer, a méhcsaládoké pedig mintegy 1,2 millió. Magyarország évente mintegy 20 ezer tonna mézet exportál – döntő hányadát az Európai Unió országaiba -, belföldön 7-8 tonna méz fogy évente, ami lehetne lényegesen több – jegyezte meg.

a magyar állattenyésztés bruttó árbevételének 2 százalékát adják a méhészeti termékek. Ez évente 20-26 milliárd forint között mozog.

A magyar méhészeti ágazat támogatása évi mintegy 1,5 milliárd forint, amelynek a fele az unió büdzséjéből származik.

Nyitrai Zsolt, stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott arról beszélt: 2010 óta a méhcsaládok száma jelentősen nőtt, akkor 600 ezer volt. Az ágazat a jelzett időponttól mintegy 10 milliárd forint támogatást kapott, aminek a fele uniós forrás volt.

A méhészek, az egyéni vállalkozók és az őstermelők, az agrár-Széchényi kártyával kedvezményes hitelhez juthatnak. Emellett a mézes reggeli már az óvodások körében is népszerűsíti a mézfogyasztást 2014 óta. Így évente több mint 100 ezer gyerek ismerkedhet meg a kiváló minőségű magyar mézzel – hangoztatta a miniszterelnöki megbízott.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jól sikerült a levendulaszüret a karitásznál

Összesen 20 ezer tő levendula virágát szedték le az elmúlt hetekben a Szombathelyi Egyházmegyei Karitásznál. A legtöbbet, 12 ezer 500 tő „aratását” kedden fejezték be Vásárosmiskén.

A világ legnagyobb szabadkereskedelmi egyezményét írta alá az EU Japánnal

Az Európai Unió és Japán közti megállapodást négy éven keresztül készítették elő. Az egyezmény lehetővé teszi, hogy a két fél ezentúl vámmentesen kereskedhessen egymással.

Tovább növelnék a kínai exportot

Hivatalában fogadta hétfőn Nagy István agrárminiszter Duan Jielongot, Kína Magyarországra akkreditált nagykövetét.

Brexit: reménykednek az ír gazdák

Zökkenőmentes agrárkereskedelemre számítanak az ír gazdák hazájuk és az Egyesült Királyság között a Brexitet követő időszakban is. A brit szándékokra alapozott reményeket azonban könnyedén szétzúzhatja a valóság.

Remény, UFO és pogácsa

A fenti elnevezések a lapos barack fedőnevei. Az őszibarackok közül kitűnik különleges alakjával, ezért számos néven illetik a Peen-to kínai lapos barackot, úgymint flat (lapos), soucer (csészealj), donut (amerikai fánk), valamint Remény, Ufó és pogácsabarack.

Bizonytalan jövő elé néz a sertéságazat

Bár a sertéshús-kibocsátás várhatóan tovább fog nőni az év második felében, több bizonytalanság is nehezíti az ágazat sorsát – áll a Rabobank ágazati jelentésében. Kereskedelempolitika, betegséges és a dráguló takarmány befolyásolhatja kedvezőtlenül a piacokat, amely végül elviheti a nyereséget is.

Meggy-exportban verhetetlenek vagyunk

Nagyot nőtt tavaly a meggy kivitele, az idén ugyanakkor visszaesésre számíthatnak a termelők. Nemcsak nálunk, hanem a versenytársainknál is bőséges volt az idei termés, így a külföldi érdeklődés is alacsonyabb a friss magyar alapanyag iránt.

Negyedannyi lehet a napraforgóméz Somogyban

Ami a napraforgómézet illeti, nem lesz jónak mondható év az idén Somogyban – mondta Nagy Csaba Zoltán, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület megyei szaktanácsadója. – E fajtából 6-10 kilogrammnál többet nem tudnak majd kivenni a méhészek egy-egy kaptárból, ami csak a töredéke például a Békés megyei tapasztalatoknak.

Nagy sörteszt: a Nébih atomjaira bontotta a dobozosokat

A nyár és a meccsnézés egyik sláger termékét, a világos dobozos söröket tesztelte Szupermenta projektjében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Első alkalommal fordul elő, hogy mindent rendben találtak a szakemberek, még jelölési hiba sem akadt.

Drágult a bor, szűkült a piac, pedig a minőséggel nincs gond

A belföldi borfogyasztás jelentős visszaesése miatt a borkivitel bővítését sürgette a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára az Országgyűlés mezőgazdasági bizottság szőlő-, bor-, pálinka albizottságának csütörtöki ülésén.