A munkaerő-kínálatot demográfiai változások, a népvándorlás és a szakképzés nehézségei egyaránt befolyásolják. Statisztikai adatok szerint megállás nélkül csökken a magyar népesség, közel két évtizede kevesebb gyerek születik, mint ahányan meghalnak. Becslések szerint 2050-re nem éri el az ország lakossága a 9 milliót, ennek következtében pedig hiányozni fog a népes nemzedékeket eltartó réteg.
A mennyiségi hiány mellett a munkaerő minőségi megoszlása sem kedvez a mezőgazdaságnak. A nemzedékek képzettsége közt óriási a különbség, és az életkor csökkenésével nő a felsőfokú végzettségűek aránya. Amíg a most nyugdíjba vonulók többsége (80-85 százaléka) hozzászokott a fizikai munkához,
a mai 25-35 éveseknek több mint a harmada diplomás, akik inkább szellemi munkát szeretnének végezni.
A népesség fogyásának mértéke térségenként is változik, főként a keresetekből adódóan. A lakosság határokon belüli mozgásának a nagy városok és a főváros a nyertesei, a jobb munkalehetőségért és magasabb bérekért sokan költöznek az ipari és szolgáltató központokba. Az utóbbi években pedig az országot is mind többen hagyják el, hogy többet keressenek. Ezen kívül mintegy 100 ezren ingáznak nap mint nap a lakóhelyük és például a munkaadó szlovák vagy osztrák telephelye között.
A belföldi és külföldi elvándorláshoz hozzájárul a munkaerő-kereslet és -kínálat közti egyensúlytalanság is. A szolgáltatás, a kereskedelem, a bankszektor, a turizmus egyaránt csábítja a munkaerőt a mezőgazdaságtól.
Hazánkban főként a kimagasló bérköltségek késztetik a munkáltatókat a jogszabályok áthágására, és a foglalkoztatottak egy része ez elől is menekül, amikor munkát vált, hiszen a nyugdíja és az egészségbiztosítása is a keresetétől függ majd.
Az elmúlt években lezajló demográfiai változások és a vidéki térségekből történő elvándorlás számottevően csökkentette a kertészetben vállalkozó gazdák és munkát végző alkalmazottak létszámát is.
A kisebb munkaerő-igényű technológiák bevezetése, a minél nagyobb fokú gépesítés csak részben és rövid távon javíthat a helyzeten, hosszabb távon a fejlődés komoly gátja lesz, ha nem oldódik meg a munkaerőhiány, és okozhatja akár a hajtatási terület csökkenését is – mondta az ügyvezető.
