Back to top

Filmet forgattak a magyar gazdák

Három magyar gazdánál töltött egy hetet idén nyáron Antje Schiffers berlini képzőművész és Erdődi Katalin kurátor. A német alkotó egy olajfestményt készített a gazdaságról, cserébe pedig arra kérte dinnyetermelő, libatenyésztő és borász vendéglátóját, hogy forgasson kisfilmet és adjon betekintést a gazdálkodás mindennapjaiba. Az elkészült alkotásokat hamarosan láthatja is a közönség.

Antje Schiffers berlini képzőművész Nagykamaráson fest az út szélén
Antje Schiffers berlini képzőművész Nagykamaráson fest az út szélén
Fotó: Erdődi Katalin
Ahogy arról már korábban is írtunk, rendkívüli kezdeményezés indult júliusban Magyarországon „Szeretek gazda lenni, az is szeretnék maradni” címmel. A művészeti együttműködés keretében Antje Schiffers német képzőművész és Erdődi Katalin kurátor három gazdával dolgozott együtt egy-egy hétig: a Békés megyei Nagykamaráson Sallai János dinnyetermelővel, a hajdúsági Körösszegapátiban Kovács Orsolya libatenyésztővel, valamint a tolnai megyeszékhelyen, Szekszárdon a szőlő- és borgazdálkodással foglalkozó Sárosdi Judittal és Róberttel. Antje Schiffers csereüzletet kínált a gazdáknak: míg ő egy olajfestményt készített a gazdaságról vagy a tanyáról, a gazdákat arra kérte, hogy forgassanak kisfilmet, amiben beszélnek a gazdálkodásról és bemutatják munkájukat.

A GAZDAFILMEK ÉJSZAKÁJA keretében a filmeket a gazdák településein mutatják be először. A vetítések a különböző ágazatokban és régiókban dolgozó gazdák mindennapjaiba nyújtanak betekintést: Sallai Jánossal a dinnyeszezon feszültséggel teli napjait élhetjük át, a felvásárlási ár alakulásától a budapesti nagybanira való utazásig. Kovács Orsolya és fia, Monok Sándor közösen készített filmjükben a libanevelés nagy gondosságot és szakértelmet igénylő munkájáról számolnak be. Sárosdi Judittal és Róberttel pedig a szőlőszüret utolsó hajráján és családi pincészetük dolgos, a borkészítésen túl borkóstolókkal és vendéglátással teljes működésén osztozhatunk.

A Gazdafilmek Éjszakáját november 16-án (csütörtökön) 17 órakor rendezik meg a Nagykamarási Művelődési Házban, míg másnap, november 17-én (pénteken) 17 órától a Körösszegapáti Kultúrházban lehet megnézni a filmeket. Szekszárdon december 2-án (szombaton) 17 órakor kezdődik a vetítés a Babits Mihály Kulturális Központban. A belépés ingyenes.

A Gazdafilmek Éjszakája részeként az alkotók a Magyarországon készült filmek bemutatója mellett, más európai és afrikai országban készített gazdafilmeket is vetítenek Antje Schiffers gyűjteményéből. Közönség választ, vagyis a látogatók dönthetik el, hogy melyik országra, régióra és gazdára kíváncsiak, például a dél-afrikai borász, a macedón juhász és sajtkészítő, vagy az egykori romániai téesz dolgozók által készített filmeket szeretnék megnézni. A külföldi filmeket eredeti nyelven, magyar tolmácsolással vetítik.

A „Szeretek gazda lenni, az is szeretnék maradni” kezdeményezés művészeti eszközökkel kutatja és mutatja be

a magyar vidék és a mezőgazdaságban dolgozók helyzetét. A közösen eltöltött hét eredményeképpen születő filmek és festmények nemcsak különböző élethelyzetekbe engednek betekintést, hanem a gazdák meglátásait, vágyait és félelmeit, a gazdálkodás kihívásait és nehézségeit, ám egyúttal örömeit is érzékenyen tükrözik. A nemzetközileg elismert és közel húsz éve falvakban és faluközösségekkel együtt dolgozó német alkotó, Antje Schiffers bevett művészeti stratégiája a barter, aminek értelmében saját alkotásait cseréli mások videóira, szövegeire, és hétköznapi tárgyaira, s így a csereüzleten keresztül a (kortárs) művészethez fűződő elképzelésekre és elvárásokra is rákérdez.

A Magyarországon készült gazdafilmeket és festményeket 2018. januárjában a budapesti Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban, a nemzetközi CAPP Művészeti Együttműködési Program eredményeit összefoglaló zárókiállításon is bemutatják. A CAPP 2015-2018 a közösségi együttműködésen alapuló művészeti munkákat támogatja, képzőművészek és közösségek párbeszédét segíti elő nemzetközi képzések, rezidencia programok és pályázatok révén. A program fókuszában nem elsősorban a mű mint végső produktum áll, hanem a teljes alkotói folyamat, valamint a közösségekkel, közönséggel kialakítható kapcsolat és párbeszéd.

Forrás: 
Szeretek gazda lenni az is szeretnék maradni/program sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mibe is kóstoltunk bele?

2018-ban izgalmas előadássorozatot hirdetett meg a Budapesti Gazdasági Egyetem Nemzetközi Bormarketing Akadémia címmel. A rendezvényt a BGE Marketing Tanszékének kollégái - Totth Gedeon, Harsányi Dávid és Szabó Zoltán - hívták életre, melynek nem titkolt célja volt, hogy megismertesse a fiatalokat és az érdeklődőket a borágazat fontos vonatkozásaival, marketing kihívásaival.

Jönnek a lengyel borok?

A lengyel bort a jellegzetes ízéről és savasságáról lehet felismerni. Az európai desszertital piacon Lengyelország versenyképessé vált a jégborával. A lengyel borászatok már számos nemzetközi versenyen nyertek díjat boraikkal. A szakértők szerint Lengyelország hamarosan komoly versenytársa lesz az ismert bornagyhatalmaknak.

Buborékokkal teli borok a Dél-Balatonról

A Dél-Balaton számos szőlőfajtának ad otthont, de több tényező is közrejátszik abban, hogy remek habzó-, gyöngyözőborok és pezsgők készülnek a borvidéken. A löszös talaj miatt a borok gyümölcsösek, a Balaton közelsége és egyedi mikroklímája, az uralkodó északi szélirány, valamint az átlagosnál magasabb páratartalom pedig abban segít, hogy ne legyen perzselő forróság, és a savak is megmaradjanak.

A termelői közösségek az élő hagyományok, közös kincseink őrzői

A „Termelői Közösségek Napja” a hagyományos termékeket előállító közösségek ünnepére rendezett szakmai konferencia. A Termelői Közösségek Napjának évenkénti megszervezésével az agrártárca célul tűzte a hagyományos termékeket előállító közösségek tevékenységének szakmai támogatását, együttműködésük és tapasztalatcseréjük elősegítését.

Amiről szőlész eleink nem is hallottak: tőkepótlás szőlőültetvényeinkben

Ha az interneten kutakodunk a tőkepótlás témakörében, azt tapasztaljuk, hogy a keresőprogramok általában gazdasági-pénzügyi oldalak felé irányítanak bennünket. Olvasóinkat – gyanítjuk – jobban érdekli a pótlás gyakorlata, így jelen írásunkban ezt szeretnénk körüljárni egy elismert szőlész kollégánk megjegyzéseivel, tanácsaival kiegészítve.

Falugazdászok az egész Kárpát-medencében

A határon túli magyar gazdák legnagyobb találkozóját minden év december 5-én tartják Budapesten. A 2012 óta zajló program idei eseményén mintegy negyven Kárpát-medencei gazdaszervezet képviseltette magát.

Először lett határon túli borász az Év Bortermelője

2018. december 5-én 12 órakor, sajtótájékoztató keretében kihirdették a Magyar Bor Akadémia által gondozott „Év Bortermelője Magyarországon 2018” cím nyertesét.

Külföldön is keresettek a magyar borok

Egyre kelendőbb a magyar bor külföldön, az idén augusztus végéig mintegy 64 százalékkal több palackos, illetve folyóbor került a nemzetközi piacokra. A kivitel várhatóan a jövőben is emelkedni fog.

Jobb csavarni: a csavarzáras borok

A borkedvelők néhány éve még vonakodtak a csavarzáras boroktól, idővel azonban megszokták, sőt, meg is szerették ezt a palackzárási technikát. Egyre több prémium és csúcskategóriás borra jellemző a csavarzáras megoldás, melynek számos előnye van.

Kitör a borháború a francia partoknál?

Donald Trump amerikai elnök az Emmanuel Macron francia elnök politikáját bíráló, csípős Twitter-bejegyzéseiben egyebek mellett nemtetszését fejezi ki amiatt, hogy amíg a francia bor kedvező vámmal érkezik az Egyesült Államokba, addig az amerikai borra kivetett vámtarifa jóval magasabb.