Back to top

Filmet forgattak a magyar gazdák

Három magyar gazdánál töltött egy hetet idén nyáron Antje Schiffers berlini képzőművész és Erdődi Katalin kurátor. A német alkotó egy olajfestményt készített a gazdaságról, cserébe pedig arra kérte dinnyetermelő, libatenyésztő és borász vendéglátóját, hogy forgasson kisfilmet és adjon betekintést a gazdálkodás mindennapjaiba. Az elkészült alkotásokat hamarosan láthatja is a közönség.

Antje Schiffers berlini képzőművész Nagykamaráson fest az út szélén
Antje Schiffers berlini képzőművész Nagykamaráson fest az út szélén
Fotó: Erdődi Katalin
Ahogy arról már korábban is írtunk, rendkívüli kezdeményezés indult júliusban Magyarországon „Szeretek gazda lenni, az is szeretnék maradni” címmel. A művészeti együttműködés keretében Antje Schiffers német képzőművész és Erdődi Katalin kurátor három gazdával dolgozott együtt egy-egy hétig: a Békés megyei Nagykamaráson Sallai János dinnyetermelővel, a hajdúsági Körösszegapátiban Kovács Orsolya libatenyésztővel, valamint a tolnai megyeszékhelyen, Szekszárdon a szőlő- és borgazdálkodással foglalkozó Sárosdi Judittal és Róberttel. Antje Schiffers csereüzletet kínált a gazdáknak: míg ő egy olajfestményt készített a gazdaságról vagy a tanyáról, a gazdákat arra kérte, hogy forgassanak kisfilmet, amiben beszélnek a gazdálkodásról és bemutatják munkájukat.

A GAZDAFILMEK ÉJSZAKÁJA keretében a filmeket a gazdák településein mutatják be először. A vetítések a különböző ágazatokban és régiókban dolgozó gazdák mindennapjaiba nyújtanak betekintést: Sallai Jánossal a dinnyeszezon feszültséggel teli napjait élhetjük át, a felvásárlási ár alakulásától a budapesti nagybanira való utazásig. Kovács Orsolya és fia, Monok Sándor közösen készített filmjükben a libanevelés nagy gondosságot és szakértelmet igénylő munkájáról számolnak be. Sárosdi Judittal és Róberttel pedig a szőlőszüret utolsó hajráján és családi pincészetük dolgos, a borkészítésen túl borkóstolókkal és vendéglátással teljes működésén osztozhatunk.

A Gazdafilmek Éjszakáját november 16-án (csütörtökön) 17 órakor rendezik meg a Nagykamarási Művelődési Házban, míg másnap, november 17-én (pénteken) 17 órától a Körösszegapáti Kultúrházban lehet megnézni a filmeket. Szekszárdon december 2-án (szombaton) 17 órakor kezdődik a vetítés a Babits Mihály Kulturális Központban. A belépés ingyenes.

A Gazdafilmek Éjszakája részeként az alkotók a Magyarországon készült filmek bemutatója mellett, más európai és afrikai országban készített gazdafilmeket is vetítenek Antje Schiffers gyűjteményéből. Közönség választ, vagyis a látogatók dönthetik el, hogy melyik országra, régióra és gazdára kíváncsiak, például a dél-afrikai borász, a macedón juhász és sajtkészítő, vagy az egykori romániai téesz dolgozók által készített filmeket szeretnék megnézni. A külföldi filmeket eredeti nyelven, magyar tolmácsolással vetítik.

A „Szeretek gazda lenni, az is szeretnék maradni” kezdeményezés művészeti eszközökkel kutatja és mutatja be

a magyar vidék és a mezőgazdaságban dolgozók helyzetét. A közösen eltöltött hét eredményeképpen születő filmek és festmények nemcsak különböző élethelyzetekbe engednek betekintést, hanem a gazdák meglátásait, vágyait és félelmeit, a gazdálkodás kihívásait és nehézségeit, ám egyúttal örömeit is érzékenyen tükrözik. A nemzetközileg elismert és közel húsz éve falvakban és faluközösségekkel együtt dolgozó német alkotó, Antje Schiffers bevett művészeti stratégiája a barter, aminek értelmében saját alkotásait cseréli mások videóira, szövegeire, és hétköznapi tárgyaira, s így a csereüzleten keresztül a (kortárs) művészethez fűződő elképzelésekre és elvárásokra is rákérdez.

A Magyarországon készült gazdafilmeket és festményeket 2018. januárjában a budapesti Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban, a nemzetközi CAPP Művészeti Együttműködési Program eredményeit összefoglaló zárókiállításon is bemutatják. A CAPP 2015-2018 a közösségi együttműködésen alapuló művészeti munkákat támogatja, képzőművészek és közösségek párbeszédét segíti elő nemzetközi képzések, rezidencia programok és pályázatok révén. A program fókuszában nem elsősorban a mű mint végső produktum áll, hanem a teljes alkotói folyamat, valamint a közösségekkel, közönséggel kialakítható kapcsolat és párbeszéd.

Forrás: 
Szeretek gazda lenni az is szeretnék maradni/program sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az utolsó permetezés

A növényvédőszer-maradvány kérdése mind a termelők, mind a borászok, mind a fogyasztók szempontjából kardinális kérdés. A kijuttatott növényvédő szereknél az élelmezés-egészségügyi és munkaegészségügyi várakozási idők betartása kötelező nemcsak az egészség és a környezet veszélyeztetése miatt, hanem az erjedés és a bor minősége szempontjából is.

Nagyot szólt a szüret Szekszárdon

A hétvégén megrendezett Szekszárdi Szüreti Napokon ismét nagyszámú látogató vett részt. A borok szerelmesei a számos színpadi produkció és kulturális program megtekintése mellett, harminchat pincészet remekei közül válogathattak a Béla király téri Borudvaron.

Zúg a kombájn, tartályban már a bornak való

Javában tart a szüret a balatonboglári szőlőben. A Viti Coop Kft. jelenleg a fehérszőlőket szedi, s úgy tűnik jó bor, illetve pezsgő készülhet a beszállított szőlőből.

Szőlőtermelés permetezés és betegségek nélkül

Amellett, hogy nem terheljük vegyszerekkel a környezetünket, a permetezés elhagyásával, minimalizálásával a szőlőtermelés költségeit is csökkentjük, ha a rezisztens fajták mellett tesszük le a voksunkat. Igaz, a gyümölcs, illetve a belőle készült bor minőségén még van mit „csiszolni”, de a szakemberek jó úton járnak.

Fogynak a balatoni szőlőterületek - lép az Agrárminisztérium is

A balatoni bortermelők aggasztónak tartják, hogy a nyaralóépítések miatt is fogyatkoznak a tó körüli szőlőterületek. A probléma miatt levelet írtak Nagy István agrárminiszternek, aki az InfoRádió kérdésére reagált a borászok felvetéseire.

Keserédes dinnyeszezon

Nem panaszkodhattak a szezon egyhangúsága miatt idén a magyar görögdinnye-termelők. A korai meleget júliusban erős lehűlés és eső követte, ami a termésmennyiséget és a keresletet is visszavetette, az exportpia­cokon is nagyon nyomott árak alakultak ki. Bár az augusztusi hőségnek köszönhetően megugrott forgalom az árakra is jó hatással volt, ez már nem tudta kompenzálni a korábbi veszteségeket.

Sikeresek a magyar fehérborok a nemzetközi piacon

Bővült az első fél évben hazánk borexportja: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a gyöngyözőbor és a pezsgő nélkül számított kivitel mennyiségben 79 százalékkal, csaknem 501 ezer hektoliterre bővült, értékben 47 százalékkal, 13 milliárd forintra emelkedett az év első hat hónapjában. A külpiacon értékesített mennyiség nagyobb részét, mintegy 72 százalékát az úgynevezett lédig borok tették ki.

Megérkezett a Messiás

Több mint húszéves nemesítési munka és fajtaminősítési eljárást követően állami elismerést kapott a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Karának kertészeti tanszékén született vörösbort adó szőlőfajtája, a Messiás. Rozé vagy könnyű primőr vörösbor, de karakteres, nagytestű csúcsbor is készülhet belőle, amely fölveszi a versenyt a nagynevű világfajtákkal.

Tartalommarketing borászatok számára

Visszatérő gondolat a bormarketingben, de ezen a ponton újra érdemes kihangsúlyozni, mennyire szerencsések a borral foglalkozók, hogy a szőlőművelés, a borkészítés és az e köré felépülő színes borvilág tele van olyan témával, ami érdekli a fogyasztókat. Gondoljunk csak bele, mennyivel könnyebb egy csodás panorámájú ültetvényről képet feltölteni, mint egy mosópor alapanyagairól érdekesen kommunikálni.

Óvatosan a pincében, kezdődik a mustgáz-szezon

A nyár vége a szüret, ezzel együtt a bortermelés fontos időszaka, amelynek egyik jellemző veszélyforrása a mustgáz. Évről évre csaknem tucatszor riasztják miatta a tűzoltókat, és bár egyszerű a balesetek megelőzése, szinte egyetlen esztendő sem telik el tragédia nélkül.