Back to top

A törpe lakenfeldi tyúk tojástermelése is kiváló

A lakenfeldi tyúk eredetéről több történet is kering. Az egyik elgondolás szerint a 18. század elején Hollandiában alakult ki. A másik szerint Németországban, Vesztfáliában, a holland tenyésztéssel párhuzamosan jelent meg. Nevét a lakenfeldi szarvasmarhákról, azok színvilágához való hasonlósága okán kapta.

A lakenfeldi tyúk az egyik legősibb fajta, hosszú testű, könnyű felépítésű. Valószínűleg döntő szerepet játszott a későbbi vorwerk fajta kialakításában. A lakenfeldiek ezt a jellegzetes színösszeállítást csak a harmadik vedlésük után nyerik el.

A lakenfeldi megnyerő külsejű, nagyon mozgékony, jól repülő fajta. Az állatok akkor vannak igazán elemükben, ha az udvaron vagy a mezőn szabad mozgásteret kapnak. Egy csapat lakenfeldi a zöld gyepen vagy a mezőn nagyon megkapó látványt nyújt. Ritkán érzik magukat otthonosan röpdében vagy ketrecekben, amit az is jól jelez, hogy ilyenkor ijedőssé válnak.

Egészen jó (kb. 150 db) tojástermeléssel hálálják meg a gondoskodást. Tojásaik fehérek, a tyúkok nem hajlamosak kotlásra. Gyors növekedésűek és nagyon életerősek, mivel inkább a tojástermelő típusokhoz tartoznak, így a súlyuk is kisebb az átlagosnál: a kakas súlya 1,5-2 kg, a tyúké 1,25-1,75 kg. Ez a díszes megjelenésű fekete-fehér tyúk a teljesítményre törekvő tenyésztés korában is megérdemelte volna, hogy szélesebb körben terjedjen el.

lakenvelder_ty._kep.jpg

Fotó: Szénási Gábor

A törpe lakenfeldit állítólag először 1936-ban Hollandiában tenyésztették. A nemesítéshez használt fajták az ezüst bassettek, fogolyszínű antwerpeni szakállas törpék és a növésben visszamaradt nagytestű lakenfeldik voltak. Az új fajta a II. világháború után került Németországba, és 1972-ben ismerték el.

Színei megegyeznek a nagytestű lakenfeldiével.

A legtöbb tojó már az első évben kb. 35 g-os tojásokat tojik, mintegy 150 darabot. A keltetési eredmények szinte mindig nagyon jók, a csibék felnevelése alig jár nehézségekkel. A törpe lakenfeldiek mozgékony, szép küllemű állatok, melyek szabad kifutón sok táplálékot maguk keresnek meg. A helyes bánásmód mellett bizalmasak maradnak, és mindenkit meglepnek intelligenciájukkal, kíváncsiságukkal.

A cikk Szénási Gábornak a Kistermelők Lapjában megjelenő írása alapján készült.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyönyörű díszbaromfik, ritka galambok éves seregszeméje

Az ismertebb, és a hazai tenyésztésben is gyakoribb fajták kiváló példányai mellett igazi különlegességeket, ritka magyar galambfajtákat, egyéb díszbaromfifélék különleges színváltozatú egyedeit is láthattak a madárbarát érdeklődők a hétvégén a Rákosmenti Kisállattenyésztő Egyesület hagyományos éves kiállításán.

Elkapkodták a ritka gekkókat a Terra-Akván

Idén második alkalommal rendezték meg a Terra-Akva kiállítás és vásárt, a hazai akvarisztika és terrarisztika egyik legrangosabb eseményét. Szárazföldi teknősből kevesebbet, a különféle gekkókból, törpehörcsögből, egérből, patkányból, sőt, tartástechnológiai eszközökből is többet vettek Dinamikusan növekszik az ízeltlábúak kínálata is: jelentős az élő, ám preparátumnak szánt lények forgalma is.

Hatszáz macska a Lurdy Házban

Igen nagy élményben volt része azoknak a macskabarátoknak, akik november 3. hétvégéjén ellátogattak a budapesti Lurdy Házba, Közép-Európa egyik legrangosabb macskás kiállítására. Több különleges, ritkább fajtát - mint a hagyományos és kanadai szfinx, a skót lógófülű, vagy az orosz kék macska - is testközelből szemlélhettek meg az érdeklődők.

Egészséges bak

A Kistermelők Lapja szeptemberi számában a bakok kiválasztásáról írtam, arról, hogy milyennek kell lennie egy egészséges baknak, amikor belép a fedeztetési szezonba. Eszik, iszik, külső és belső élősködőktől mentes, élénk, szőre csillog, kondíciója jó. De milyen legyen ugyan ez a bak, amikor vége a fedeztetési szezonnak?

Vak tyúk is tojik tojást - sőt, még többet is!

Kutatók többször tapasztalták, hogy látó társaikhoz képest a vak csirkéknek nemcsak a reprodukciós aktivitásuk kezdődik előbb, de ciklusonként több tojást is termelnek. A kanadai Guelph Egyetem egyik munkatársa azt vizsgálja, hogy mi befolyásolja a vak madarakban ezt a jelenséget.

Napi egymillió termék készül a büki állateledel gyárban

Húszmilliárd forintos saját erős beruházással bővítette büki gyárát a Nestlé Hungária Kft., amely a fejlesztéssel Európa egyik legnagyobb állateledel gyártó központjává vált.

Látogatás a kingek birodalmában

Vokány Baranya megyében, Siklóstól északkeletre, a Villányi-hegység északi lejtője alatt fekvő takaros település. Itt él Eibel István, a méltán európai hírű kingtenyésztő, a kétszeres aranykoszorús mestertenyésztő. A tőle származó galambok fogalomnak számítanak határainkon innen és túl.

Tőlünk tanulják a madárvédelmet

Hazánk világviszonylatban is kiemelkedő szerepet játszik a különféle madárvédelmi eszközök fejlesztésében, különösen az áramütések és légkábelekkel való ütközések okozta elhullások csökkentésében járunk az élen - derült ki a VIII. Nemzetközi Madárvédelmi Konferencián Budapesten. Jelentős külföldi érdeklődés mutatkozott a rendezvény iránt, Európán túlról is érkeztek résztvevők.

Kisbéri félvér tenyészszemle: sikeresek Roven xx leszármazottai

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Mátészalkától délre, Fábiánházán található a térség egyik meghatározó lovas objektuma, az Ecsed Ménes. Nagyjából egy évtizeddel ezelőtt alapították a ménest, ahol a kisbéri félvér fajta tenyésztése a cél, mégpedig olyan állomány kialakítása, amely alkalmas a díjugratás magasabb szintű feladataira is.

„Antilop parfüm” a legyek ellen

A vérszívó és az álomkórt terjesztő cecelegyek Afrikában mindenfelé megtalálhatók. Egy nemzetközi kutatócsoport új elképzeléssel állt elő az álomkór elleni védekezésre.