Back to top

A törpe lakenfeldi tyúk tojástermelése is kiváló

A lakenfeldi tyúk eredetéről több történet is kering. Az egyik elgondolás szerint a 18. század elején Hollandiában alakult ki. A másik szerint Németországban, Vesztfáliában, a holland tenyésztéssel párhuzamosan jelent meg. Nevét a lakenfeldi szarvasmarhákról, azok színvilágához való hasonlósága okán kapta.

A lakenfeldi tyúk az egyik legősibb fajta, hosszú testű, könnyű felépítésű. Valószínűleg döntő szerepet játszott a későbbi vorwerk fajta kialakításában. A lakenfeldiek ezt a jellegzetes színösszeállítást csak a harmadik vedlésük után nyerik el.

A lakenfeldi megnyerő külsejű, nagyon mozgékony, jól repülő fajta. Az állatok akkor vannak igazán elemükben, ha az udvaron vagy a mezőn szabad mozgásteret kapnak. Egy csapat lakenfeldi a zöld gyepen vagy a mezőn nagyon megkapó látványt nyújt. Ritkán érzik magukat otthonosan röpdében vagy ketrecekben, amit az is jól jelez, hogy ilyenkor ijedőssé válnak.

Egészen jó (kb. 150 db) tojástermeléssel hálálják meg a gondoskodást. Tojásaik fehérek, a tyúkok nem hajlamosak kotlásra. Gyors növekedésűek és nagyon életerősek, mivel inkább a tojástermelő típusokhoz tartoznak, így a súlyuk is kisebb az átlagosnál: a kakas súlya 1,5-2 kg, a tyúké 1,25-1,75 kg. Ez a díszes megjelenésű fekete-fehér tyúk a teljesítményre törekvő tenyésztés korában is megérdemelte volna, hogy szélesebb körben terjedjen el.

Fotó: Szénási Gábor

A törpe lakenfeldit állítólag először 1936-ban Hollandiában tenyésztették. A nemesítéshez használt fajták az ezüst bassettek, fogolyszínű antwerpeni szakállas törpék és a növésben visszamaradt nagytestű lakenfeldik voltak. Az új fajta a II. világháború után került Németországba, és 1972-ben ismerték el.

Színei megegyeznek a nagytestű lakenfeldiével.

A legtöbb tojó már az első évben kb. 35 g-os tojásokat tojik, mintegy 150 darabot. A keltetési eredmények szinte mindig nagyon jók, a csibék felnevelése alig jár nehézségekkel. A törpe lakenfeldiek mozgékony, szép küllemű állatok, melyek szabad kifutón sok táplálékot maguk keresnek meg. A helyes bánásmód mellett bizalmasak maradnak, és mindenkit meglepnek intelligenciájukkal, kíváncsiságukkal.

A cikk Szénási Gábornak a Kistermelők Lapjában megjelenő írása alapján készült.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A vegetarianizmus a jövő útja?

A vegetarianizmus területén listavezető Németország, ahol minden tizedik ember húsmentes diétán él. Európa sok országában népszerűek a növényekből készült termékek. Egy kutatás szerint a válaszadók 3,7%-a vallotta magát vegetáriánusnak, 1,6%-a pedig a vegán étrendet követi. Az élelmiszeripar intenzíven reagál erre.

Különböző módokon folyik a marhahús-előállítás

Nagyszabású húsmarhatenyésztési tanácskozás zajlott Lengyelországban, amelyen a Magyar Állattenyésztők Szövetsége is képviseltette magát. A segítségükkel készült el az elhangzottakról szóló összefoglaló első része.

Magyar tulajdonban lévő kutató és oltóanyag-termelő központot adtak át

Átadták szombaton a mohácsi Prophyl Kft. kutatólaboratóriumát és oltóanyag-termelő központját, a cég a 700 millió forintos beruházással elkészült létesítmény mellett az állatgyógyászatban újdonságnak számító, a libák vérzéses bél- és vesegyulladása elleni vakcinát is kifejlesztett.

Egy mozgékony perzsamacska-különlegesség

A csincsillaperzsák sokakat elkápráztatnak – ha részvételükkel macskaszépségversenyt rendeznének, bizonyára dobogós helyen végeznének. Ezek a gyönyörű, smaragdzöld szemű állatok fekete kontúrú pirosas orrukkal és sötét színű tappancsaikkal valóban elbűvölők. Hazánkban a csincsillaperzsák igen nagy ritkaságnak számítanak.

A húsgalamb legyen jó termelő, szemrevaló

Hús előállítására majd’ minden galambfajta alkalmas, a hústermelésre szakosodott haszonfajták közös jellemzőjük, hogy kifejezetten pecsenyegalambok előállítására tenyésztették őket. Jellemzőjük a kellően (de nem túlságosan) nagy test, az erőteljes fejlődési erély, a kedvező szaporodóképesség.

Elindult a nemzeti húsgalambprogram

Nemzeti galamb-, nyúl- és díszmadár-kiállítást rendeztek december 7. és 9. között Budapesten, a Hungexpo B pavilonjában. A rangos rendezvényt Dr. Nagy István agrárminiszter és Dr. Pintér József Zsolt, az MGKSZ elnöke nyitotta meg. Évtizedeken át hagyomány volt, hogy a budapesti vásárváros ad helyet a hazai kisállattenyésztés legrangosabb eseményének, mely egy bő évtizeddel ezelőtt megszakadt.

Többet kapnak vissza a támogatott agrárbiztosítást kötő gazdák

Nagyobb arányú visszatérítést kapnak idén a támogatott agrárbiztosítást kötő gazdák, mivel idén nyáron 4 milliárd forintról 5 milliárd forintra emelték az agrárbiztosítások díjtámogatási keretét - hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

Hamarosan gazdák vehetik birtokba az egykori lőteret

Befejeződött az egykori lőtér rehabilitációja a Hortobágyon, a legeltetésre alkalmassá tett területet a gazdák hamarosan igénybe vehetik. A 4400 hektár terület helyreállítása természetvédelmi területté három tárca - az Agrárminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium - együttműködésével valósult meg.

Új fejezet nyílik a magyar-libanoni agrár-külkereskedelmi kapcsolatokban

Kétoldalú egyeztetést folytatott Nagy István agrárminiszter a Libanoni Köztársaság agrárminiszterével Budapesten, az Agrárminisztériumban. A felek mezőgazdasági együttműködésről szóló tárcaközi egyetértési szándéknyilatkozatot is aláírtak, valamint megnyitották az első Magyarországon rendezett libanoni termékbemutatót.

Decembertől újra igényelhető a sertés állatjóléti támogatás

Idén véget ér a 2007 óta működő, nemzeti forrásból finanszírozott, sertés hízókhoz kapcsolódó állatjóléti támogatási program, mert lejárt az Európai Bizottság jóváhagyása. Az Agrárminisztérium a sertéságazati szakmai szervezetekkel történt egyeztetés után ezért már 2018 áprilisában kezdeményezte Brüsszelben a 2025-ig tartó, új támogatási programot az eddigi szakmai tartalommal, de emelt támogatási kerettel.