Back to top

A törpe lakenfeldi tyúk tojástermelése is kiváló

A lakenfeldi tyúk eredetéről több történet is kering. Az egyik elgondolás szerint a 18. század elején Hollandiában alakult ki. A másik szerint Németországban, Vesztfáliában, a holland tenyésztéssel párhuzamosan jelent meg. Nevét a lakenfeldi szarvasmarhákról, azok színvilágához való hasonlósága okán kapta.

A lakenfeldi tyúk az egyik legősibb fajta, hosszú testű, könnyű felépítésű. Valószínűleg döntő szerepet játszott a későbbi vorwerk fajta kialakításában. A lakenfeldiek ezt a jellegzetes színösszeállítást csak a harmadik vedlésük után nyerik el.

A lakenfeldi megnyerő külsejű, nagyon mozgékony, jól repülő fajta. Az állatok akkor vannak igazán elemükben, ha az udvaron vagy a mezőn szabad mozgásteret kapnak. Egy csapat lakenfeldi a zöld gyepen vagy a mezőn nagyon megkapó látványt nyújt. Ritkán érzik magukat otthonosan röpdében vagy ketrecekben, amit az is jól jelez, hogy ilyenkor ijedőssé válnak.

Egészen jó (kb. 150 db) tojástermeléssel hálálják meg a gondoskodást. Tojásaik fehérek, a tyúkok nem hajlamosak kotlásra. Gyors növekedésűek és nagyon életerősek, mivel inkább a tojástermelő típusokhoz tartoznak, így a súlyuk is kisebb az átlagosnál: a kakas súlya 1,5-2 kg, a tyúké 1,25-1,75 kg. Ez a díszes megjelenésű fekete-fehér tyúk a teljesítményre törekvő tenyésztés korában is megérdemelte volna, hogy szélesebb körben terjedjen el.

Fotó: Szénási Gábor

A törpe lakenfeldit állítólag először 1936-ban Hollandiában tenyésztették. A nemesítéshez használt fajták az ezüst bassettek, fogolyszínű antwerpeni szakállas törpék és a növésben visszamaradt nagytestű lakenfeldik voltak. Az új fajta a II. világháború után került Németországba, és 1972-ben ismerték el.

Színei megegyeznek a nagytestű lakenfeldiével.

A legtöbb tojó már az első évben kb. 35 g-os tojásokat tojik, mintegy 150 darabot. A keltetési eredmények szinte mindig nagyon jók, a csibék felnevelése alig jár nehézségekkel. A törpe lakenfeldiek mozgékony, szép küllemű állatok, melyek szabad kifutón sok táplálékot maguk keresnek meg. A helyes bánásmód mellett bizalmasak maradnak, és mindenkit meglepnek intelligenciájukkal, kíváncsiságukkal.

A cikk Szénási Gábornak a Kistermelők Lapjában megjelenő írása alapján készült.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Milyen a jó galambdúc?

Húsgalambjaink életének minősége, jólléte (welfare) nemcsak fontos állatvédelmi szempont, de a sikeres galambhús-előállítás alapja is. Az első komoly hiba, amit elkövethetünk a sikeres húsgalambtartás ellen, az a nem megfelelően kialakított dúc.

„Szociális csirkefarm” a tanácselnök kertjében

Először csak kicsiben, néhány közmunkással kezdődött el pár éve az a program a faluban, amely idén egy virágzó, mintegy tucat helyinek munkát adó, a környéket friss baromfi hússal ellátó vállalkozássá nőheti ki magát.

Jó tanuló a szamár!

A szamár hazánkban meglehetősen mostoha sorsú volt, mondhatni, csak a megtűrték a ló mellett – de nem csak a Kárpát-medencében volt így, hanem a világ számos országában is. Nálunk igazán csak a juhászok értékelték sokra ezt a jobb sorsra érdemes állatot.

Birkanyírás A-tól Z-ig

Tavasszal, az ellések befejeztével kezdetét veszi a birkanyírási szezon. Évente legalább egyszer, de még jobb, ha kétszer szabadítják meg az állatot a gyapjától annak érdekében, hogy az energiáját ne a teste hűtésére, hanem a megevett takarmány hasznosítására fordítsa. Így a legtöbb helyen nyáron is megnyírják a birkákat.

Öt köbméternyi állatbőrt dobtak ki Pápán

Mintegy 50-60 haszonállat, elsősorban birka lenyúzott bőrét rakták le ismeretlenek a pápai Határ utcának a Szabó Dezső utcához közeli, fákkal és bokrokkal körbevett egyik földútján az előző héten. A város a környezetszennyezés péntek délutáni észlelését követően néhány órán belül elszállíttatta a maradványokat. A rendőrség vizsgálja az ügyet.

Hét nógrádi települést nyilvánítottak fertőzött területté

Módosultak az afrikai sertéspestis (ASP) miatt korlátozás alá vont területek a napokban és megváltoztak az ártalmatlanított disznók után igényelhető állami kártalanítás szabályai a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján megjelent új országos főállatorvosi határozat szerint.

A csapodár függőcinege

A függőcinege apró termetű, mozgásában a cinegékre emlékeztető madár, de nem rokona a hazánkban élő cinegéknek, például a szén- vagy a kék cinegének sem. A faj Európában elsősorban a középső és a keleti tájakon honos, nyugaton jóval ritkább, de például Portugáliában és a Brit-szigeteken teljesen hiányzik.

Feketehattyú-veszély?!

Amikor az Ausztráliában őshonos fekete hattyút a XIX. században elkezdték díszmadártartás céljára jelentősebb mennyiségben importálni Európába, biztos, hogy nem gondolt arra senki, hogy ezzel akár faunánkat is veszélyeztethetik.

Juh vagy kecske?

A sörényes juhok hímjeinek harántbordázott szarva gyakorta eléri akár a 80 centimétert is. Így nem meglepő, hogy a vadászok hőn áhított trófeáinak számítanak, s mivel a faj igen jól akklimatizálódik, a világ számos pontjára betelepítették.

Szigorodtak a sertéspestis miatti járványügyi intézkedések - FRISSÍTETT

Összeírják az ország valamennyi sertésállományát, ellenőrzik a járványvédelmi intézkedések betartását is. Az ASP megelőzésére és korai felismerésére vonatkozó intézkedések hatékonyságának növelése érdekében új országos főállatorvosi határozat lépett életbe Magyarországon. Számos változást tartalmaz az eddigi intézkedésekhez képest.