Back to top

A törpe lakenfeldi tyúk tojástermelése is kiváló

A lakenfeldi tyúk eredetéről több történet is kering. Az egyik elgondolás szerint a 18. század elején Hollandiában alakult ki. A másik szerint Németországban, Vesztfáliában, a holland tenyésztéssel párhuzamosan jelent meg. Nevét a lakenfeldi szarvasmarhákról, azok színvilágához való hasonlósága okán kapta.

A lakenfeldi tyúk az egyik legősibb fajta, hosszú testű, könnyű felépítésű. Valószínűleg döntő szerepet játszott a későbbi vorwerk fajta kialakításában. A lakenfeldiek ezt a jellegzetes színösszeállítást csak a harmadik vedlésük után nyerik el.

A lakenfeldi megnyerő külsejű, nagyon mozgékony, jól repülő fajta. Az állatok akkor vannak igazán elemükben, ha az udvaron vagy a mezőn szabad mozgásteret kapnak. Egy csapat lakenfeldi a zöld gyepen vagy a mezőn nagyon megkapó látványt nyújt. Ritkán érzik magukat otthonosan röpdében vagy ketrecekben, amit az is jól jelez, hogy ilyenkor ijedőssé válnak.

Egészen jó (kb. 150 db) tojástermeléssel hálálják meg a gondoskodást. Tojásaik fehérek, a tyúkok nem hajlamosak kotlásra. Gyors növekedésűek és nagyon életerősek, mivel inkább a tojástermelő típusokhoz tartoznak, így a súlyuk is kisebb az átlagosnál: a kakas súlya 1,5-2 kg, a tyúké 1,25-1,75 kg. Ez a díszes megjelenésű fekete-fehér tyúk a teljesítményre törekvő tenyésztés korában is megérdemelte volna, hogy szélesebb körben terjedjen el.

Fotó: Szénási Gábor

A törpe lakenfeldit állítólag először 1936-ban Hollandiában tenyésztették. A nemesítéshez használt fajták az ezüst bassettek, fogolyszínű antwerpeni szakállas törpék és a növésben visszamaradt nagytestű lakenfeldik voltak. Az új fajta a II. világháború után került Németországba, és 1972-ben ismerték el.

Színei megegyeznek a nagytestű lakenfeldiével.

A legtöbb tojó már az első évben kb. 35 g-os tojásokat tojik, mintegy 150 darabot. A keltetési eredmények szinte mindig nagyon jók, a csibék felnevelése alig jár nehézségekkel. A törpe lakenfeldiek mozgékony, szép küllemű állatok, melyek szabad kifutón sok táplálékot maguk keresnek meg. A helyes bánásmód mellett bizalmasak maradnak, és mindenkit meglepnek intelligenciájukkal, kíváncsiságukkal.

A cikk Szénási Gábornak a Kistermelők Lapjában megjelenő írása alapján készült.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Többet költünk állateledelekre

Dinamikusan nőtt az állateledelek piaca, 2017. február és 2018. január között kutyaeledelre 7 százalékkal, míg macskaeledelre 10 százalékkal többet költöttek a magyarok - derül ki a Nielsen legfrissebb felméréséből.

Hideg, meleg ellen védi a borjakat az iglu

Ma már sokaknak elképzelni is nehéz, de 20 évvel ezelőtt még nem létezett általánosan elterjedt, profi megoldás a borjak nagyobb csoportjainak kültéri elhelyezésére. Az áttörést egy német cég Igloo néven bemutatott borjúházai hozták el, melyek akár 15 borjú elhelyezésére is alkalmasak és szinte elpusztíthatatlanok.

Gyöngytyúkunk őse a fekete kontinensen

A sisakos gyöngytyúkról, mint házi gyöngytyúkunk őséről viszonylag gyakrabban olvashatunk különféle szakkönyvekben – az elmúlt években több kutatás is irányult vadonbéli viselkedésének megfigyelésére. Ezek eredményei alapján ma már könnyebben érthetjük meg gyöngytyúkjaink viselkedését, ami a gazdaságos termelés egyik alapja is.

Miért mondjuk: „iszik, mint a gödény”?

A rózsás gödény mintegy másfél méteres testhosszával, hatalmas, jellegzetes csőrével lenyűgözi a madárbarátokat. Csőrét lényegében egy hatalmas halfogó eszköznek is tekinthetjük. Felső kávája kampós, míg az alsón egy terjedelmes, torokra is kiterjedő bőrzacskó található.

Könnyű észrevenni, nehéz ellopni

Az utóbbi évtizedekben Európában is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a tinker, ír cob, vagy gypsy vanner neveken elhíresült lófajta különleges, magával ragadó képviselői, melyek hosszú és dús sörényükkel, farokszőrzetükkel, valamint bokaszőrzetükkel egyre keresettebbek a magyar lótartók körében is.

Galambtenyésztő gazdaság - Hazai idegenkedés, exportlehetőség

Egykor majd minden háznál tartottak galambot, népélelmezési cikk volt a galambhús. Mára jelentéktelenné vált, pedig kiváló biológiai értékű élelmiszerről van szó. Újra éleszthető a húsgalamb tenyésztése? A vidéki gazdaság egyik kitörési pontjává tehetjük?

Lassult a mezőgazdasági termékek drágulása decemberben

Tavaly decemberben a mezőgazdasági termelői árak 5,1 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz mérve a novemberi 7,7 százalék után. A növényi termékek 6,0, az élő állatok, állati termékek 3,8 százalékkal drágultak. A tavalyi egész év átlagában a mezőgazdasági termelői árak 5,6, százalékkal voltak magasabbak, mint 2016-ban - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Megállíthatatlan a sertésállomány zsugorodása

Az elmúlt egy évben 18 ezerrel nőtt a szarvasmarha-, 6 ezerrel a juhállomány, ugyanakkor a sertések száma 37 ezerrel, a tyúkoké pedig 183 ezerrel csökkent - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Milyen a jó kantár alapanyaga?

A bőr a lovaglás kellékeinek klasszikus anyaga. Mellette azonban időről időre megjelennek a piacon más, általában szintetikus variációk is. Leginkább a natural horsemanship (természetes lókiképzés) világméretű térhódításával, újrafelfedezésével váltak népszerűvé a zsinórból készült kötőfékek és kötelek.

Pereg, hullik, romlik

A takarmány- és terménytárolás jelentős beruházást igényel. Ha elővigyázatosak vagyunk a betárolt takarmány minősége megóvható, de már a siló, vagy a takarmánybála megbontásakor is komolyan károsodhat. A szakszerűtlenség akár az egész bála tartalmát tönkreteheti.