Back to top

Drasztikus áremelés felezte meg az olcsóbb borok forgalmát

Az év első tíz hónapjában több mint 11 százalékkal nőtt a boreladás itthon, miközben a gyengébb minőségű – földrajzi jelzés nélküli – borok forgalma alig több, mint a felére esett.

Borpiac: a drágulás ellenére a jobb minőséget keresik a fogyasztók

Márton-napra időzítette a Miniszterelnökség a borszőlőültetvények telepítéséről szóló pályázat társadalmi vitára bocsátását, amire november 19-ig várják az érintettek visszajelzéseit. Egyéni pályázatra maximum 75 millió, míg kollektív projektre legfeljebb 150 millió forint lehet a vissza nem térítendő támogatás, a keretösszeg 4 milliárd forint. A Miniszterelnökség ennél alacsonyabb – egy pályázatra jutó – összegekkel és mintegy ezer projekt támogatásával számol.

Kifejezetten jó lesz az idei évjárat, az újbor mennyiségét pedig 2,9 millió hektoliterre várja az agrártárca – jelentette ki egy szüreti rendezvényen Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) legfrissebb borpiaci jelentése szerint a korábbi trendekkel ellentétben a vásárlók egyre inkább a jobb minőségű borokat részesítik előnyben. Októberig az AKI által vizsgált két minőségi kategória, a földrajzi jelzés nélküli (FN) és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott (OFJ) borok belföldi eladásai 11,5 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest.

Még beszédesebb, hogy az alacsonyabb minőségi kategóriának számító FN-borok forgalma az egy évvel korábbi mennyiség 54,67 százalékára esett.

A kereslet növekedése nagyjából kiegyensúlyozott volt: az előző esztendőhöz képest 11,2 százalékkal több fehér- és 11,92 százalékkal több vörös- és rozébor fogyott. A kategóriánkénti különbség főleg az utóbbi kettőnél jelentkezett, ahol a gyengébb minőség iránti kereslet az előző évi egytizede alá (9,24 százalék) esett, míg az OFJ-vörösborok és -rozéborok forgalma 23,39 százalékkal nőtt.

A fehérboroknál a belpiacon eladott mennyiség az alacsonyabb minőségi kategóriában az előző évi 82,57 százalékára csökkent, míg a jobb minőségnél 15,37 százalékkal nőtt. Eközben az árak is feljebb kúsztak: a belföldön termelt borok feldolgozói értékesítési ára 7 százalékkal, hektoliterenként 27 912 forintra nőtt az év első tíz hónapjában.

A fehérborok drágultak jobban, 8,81 százalékkal 26 434 forintra, míg a vörös- és rozéborok ára 4,51 százalékkal, hektónként 29 802 forintra nőtt. A különböző kategóriákon belül a fehérborok közül a földrajzi jelzés nélküli borok értékesítési ára 5,52 százalékkal, míg az oltalom alatti földrajzi jelzéssel ellátott boroké kicsit több, mint 10 százalékkal emelkedett.

A vörös- és rozéborok közül az FN-borok értékesítési átlagára 44,62, az OFJ-boroké pedig 3,12 százalékkal nőtt.

A bor-külkereskedelemről augusztusig meglévő adatok szerint az export mennyiségben 2 százalékkal, 379 ezer hektoliterre nőtt, de értékben 4 százalékkal, közel 13 milliárd forintra esett az előző év hasonló időszakéhoz viszonyítva. Az exportált mennyiség 67 százalékát a lédig – folyós – borok tették ki. Külföldön továbbra is a fehérborok voltak a keresettebbek, a kivitelen belüli részarányuk 92 százalékot tett ki. Közben a borimport 16 százalékkal, 118 ezer hektoliterre esett. A behozatal 78 százaléka lédig, a többi palackos volt, de kedvező, hogy míg az utóbbiak behozatala 6 százalékkal nőtt, addig a lédig boroké 20 százalékkal csökkent.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az olcsó, lédig bor exportunk ugrott meg az idén

Az év első nyolc hónapjában a borexport értéke 20 százalékkal, a mennyisége pedig 31,5 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest, csökkent a kivitt borok egységára - hangzott el az Országgyűlési mezőgazdasági bizottsága szőlő-bor-pálinka albizottságának ülésén. Jelentős volt a növekedés azokon a piacokon, ahová alacsony átlagáron jellemzően lédig borokat exportál Magyarország.

Magyar bor a világ élvonalában

A világ borszaksajtójának egyik vezető magazinja, a Wine Enthusiast top 100-as listáján a Dereszla Pincészet 2009-es évjáratú ötputtonyos aszúbora a 20. helyezést érte el.

Takarmányozás a környezettudatosság tükrében

Felmérték és adatbázisba rendezték a hazai sertéstakarmányozás jellegzetességeit: az egyes takarmánykeverő üzemegységek környezettudatosságát, a takarmány tápanyagtartalmát, és az ammónia emissziót is azért, hogy megfelelő adatok alapján tervezhesse meg az ország, hogyan tesz eleget az uniós környezetvédelmi elvárásoknak - így az ammóniakibocsátás 32 százalékos mérséklésének 2030-ig.

Eltűnőben a három szent növény Csongrádból

Az importnyomás, a fogyasztói szokások változása, de főleg a munkaerő-költségszintje és a magas áfakulcsok szorongatják a gazdákat a Dél-Alföldön. Olyannyira, hogy mára az egykor messze földön híres Szatymaz környéki szőlőknek, fűszerpaprika és őszibarack ültetvényeknek csak a töredéke maradt meg- derült ki a településen rendezett hagyományos bor és fűszerpaprika verseny utáni konferencián.

Zarándokhely borkedvelőknek Badacsonyban

„Kiváló borok, méltó helyen”- ezzel a mondattal köszöntötte a résztvevőket Gyuricza Csaba, a NAIK elnöke a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Badacsonyi Kutató Állomás újonnan kialakított vinotékája megnyitóján.

Természet- és tájhű borok a Millenárison

Tizenegy borvidék csaknem 30 termelőjének több mint 100 természethű bora lesz kóstolható az 7. Mitiszol fesztiválon szombaton a Millenáris parkban, ahol számos, organikus alapanyagokat használó gasztrokiállító is várja a látogatókat.

Teljes lefedettséget biztosít majd a tejstatisztikai rendszer

Együttműködési megállapodást írt alá november 14-én, Velencén az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), valamint a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (TTT). A háromoldalú kooperációban résztvevők a jövőben a hatályos jogszabályokkal összhangban, együttesen működtetik a tejágazatra vonatkozó adatszolgáltatási rendszert.

Milyen bort iszunk?

Tavaly 2,2 millió hektoliter bort engedtünk le a torkunkon, mintegy 315 milliárd forint értékben. Ebből a habzóborok piaca mennyiségileg 6,4 százalékkal, értékben pedig 9,5 százalékkal részesedik. De az is kiderült a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által végeztetett belföldi piackutatásból, hogy több a női borfogyasztó, ám a férfiak isznak többet éves szinten a hegy levéből.

Bemutatkoztak az illatos, gyümölcsös dél-balatoni újborok

Sokfelől hallhattuk már, hogy az idei különösen jó évjárat volt a szőlészek-borászok számára. Dél-balatoni borászatok budapesti kóstolón mutatták be 2017 első újborait, hordómintáit, ugyancsak a kiváló évjárat ígéretével. A szüreti jelentésen részt vevő borászatok képviselői szerint a Chardonnay, az Irsai Olivér és a Zöld veltelíni nagyon jól érezte magát az idén.

Márkaépítés felsőfokon: a Villányi Franc

Idén már harmadik éve rendezik meg Villányban a Franc and Franc fórumot és kóstolónapot november 24-én. Most a gasztronómia mellett azokat a lehetőségeket járják körbe, amit a magyar borpiac tartogat a Cabernet franc termelőinek, kedvelőinek.