Back to top

Drasztikus áremelés felezte meg az olcsóbb borok forgalmát

Az év első tíz hónapjában több mint 11 százalékkal nőtt a boreladás itthon, miközben a gyengébb minőségű – földrajzi jelzés nélküli – borok forgalma alig több, mint a felére esett.

Borpiac: a drágulás ellenére a jobb minőséget keresik a fogyasztók

Márton-napra időzítette a Miniszterelnökség a borszőlőültetvények telepítéséről szóló pályázat társadalmi vitára bocsátását, amire november 19-ig várják az érintettek visszajelzéseit. Egyéni pályázatra maximum 75 millió, míg kollektív projektre legfeljebb 150 millió forint lehet a vissza nem térítendő támogatás, a keretösszeg 4 milliárd forint. A Miniszterelnökség ennél alacsonyabb – egy pályázatra jutó – összegekkel és mintegy ezer projekt támogatásával számol.

Kifejezetten jó lesz az idei évjárat, az újbor mennyiségét pedig 2,9 millió hektoliterre várja az agrártárca – jelentette ki egy szüreti rendezvényen Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) legfrissebb borpiaci jelentése szerint a korábbi trendekkel ellentétben a vásárlók egyre inkább a jobb minőségű borokat részesítik előnyben. Októberig az AKI által vizsgált két minőségi kategória, a földrajzi jelzés nélküli (FN) és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott (OFJ) borok belföldi eladásai 11,5 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest.

Még beszédesebb, hogy az alacsonyabb minőségi kategóriának számító FN-borok forgalma az egy évvel korábbi mennyiség 54,67 százalékára esett.

A kereslet növekedése nagyjából kiegyensúlyozott volt: az előző esztendőhöz képest 11,2 százalékkal több fehér- és 11,92 százalékkal több vörös- és rozébor fogyott. A kategóriánkénti különbség főleg az utóbbi kettőnél jelentkezett, ahol a gyengébb minőség iránti kereslet az előző évi egytizede alá (9,24 százalék) esett, míg az OFJ-vörösborok és -rozéborok forgalma 23,39 százalékkal nőtt.

A fehérboroknál a belpiacon eladott mennyiség az alacsonyabb minőségi kategóriában az előző évi 82,57 százalékára csökkent, míg a jobb minőségnél 15,37 százalékkal nőtt. Eközben az árak is feljebb kúsztak: a belföldön termelt borok feldolgozói értékesítési ára 7 százalékkal, hektoliterenként 27 912 forintra nőtt az év első tíz hónapjában.

A fehérborok drágultak jobban, 8,81 százalékkal 26 434 forintra, míg a vörös- és rozéborok ára 4,51 százalékkal, hektónként 29 802 forintra nőtt. A különböző kategóriákon belül a fehérborok közül a földrajzi jelzés nélküli borok értékesítési ára 5,52 százalékkal, míg az oltalom alatti földrajzi jelzéssel ellátott boroké kicsit több, mint 10 százalékkal emelkedett.

A vörös- és rozéborok közül az FN-borok értékesítési átlagára 44,62, az OFJ-boroké pedig 3,12 százalékkal nőtt.

A bor-külkereskedelemről augusztusig meglévő adatok szerint az export mennyiségben 2 százalékkal, 379 ezer hektoliterre nőtt, de értékben 4 százalékkal, közel 13 milliárd forintra esett az előző év hasonló időszakéhoz viszonyítva. Az exportált mennyiség 67 százalékát a lédig – folyós – borok tették ki. Külföldön továbbra is a fehérborok voltak a keresettebbek, a kivitelen belüli részarányuk 92 százalékot tett ki. Közben a borimport 16 százalékkal, 118 ezer hektoliterre esett. A behozatal 78 százaléka lédig, a többi palackos volt, de kedvező, hogy míg az utóbbiak behozatala 6 százalékkal nőtt, addig a lédig boroké 20 százalékkal csökkent.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A pályázatok mozgatják a géppiacot idén is

Kétévi visszaesés után 2017-ben végre magára talált, és újra növekedésnek indult a hazai mezőgép-piac, és a prognózisok szerint idén is folytatódhat a bővülés. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet júniusi Agrárpiaci Információk című kiadványának gépértékesítési adataiból azonban az látszik, hogy átalakulóban van a gépkereslet.

Lendületet kapott tavaly a haltermelés

Megugrott tavaly az étkezési pontytermelés, 18,6 százalékkal nagyobb volt a tógazdaságok kibocsátása. Az étkezési célra szánt ragadazóhalak lehalászása viszont tovább csökkent.

Tájértékek és turizmus az Etyek-Budai borvidéken

A turisztikai márka felépítésének etyeki tapasztalatairól jelent meg tanulmány az MTÜ szakmai folyóiratában, a Turizmus Bulletin legújabb számában. A szerzők célkitűzései között szerepelt a táj, a tájelemek, a tájértékek és a turizmus kapcsolatának vizsgálata az Etyek-Budai borvidék borturizmusának tükrében.

Legendás borok kalapács alatt

A becsült ár több mint ötszöröséért, 34,5 millió svájci frankért (9,64 milliárd forint) keltek el a legendás francia borász, a néhai Henri Jayer saját pincéjéből származó burgundi borok, köztük a világ legdrágábbjai közé tartozó palackok egy svájci aukción.

Borok és lekvárok megmérettetése

Idén már az V. Nemzertközi Bor- és Lekvárversenyt szervezték meg a szlovákiai Peszekteregnyén. A rendezvény gondolatának az a különlegessége, hogy összeköti a családban a férfi és a nő hagyományos munkáját, a lekvárfőzést és a borkészítést, és mind a kettő abban közös, hogy készítésük generációkat átívelő tapasztalatokon alapul.

Még emlékeznek az '53-as aszályra: hatvan éve együtt borászkodnak

Hagyományos gyalogmunka a szőlőben, fahordók kénezése a pincében: a nyolcvanhárom éves Kern János és hetvenhét éves felesége még ma is művel egy kis darab szőlőt. A vegyszer nélküli borkészítés utolsó képviselői közé tartoznak Pakson.

Kékfrankos: köszönjük Napóleon

Az Agrárminisztérium immár hagyományt teremtve, a 2017-es Furmint éve után 2018-at a Kékfrankos évének nyilvánította annak érdekében, hogy felhívja a nemzetközi és a belföldi piac, illetve a fogyasztók figyelmét az egyik legfontosabb őshonos magyar szőlőfajtára. Ennek jegyében megjelent a Kékfrankos Borkiválóság Könyve 5 ezer példányban magyar és angol nyelven.

A biomassza alapú gazdaság lehetőségeit kutatják

Ötödével növelné idei árbevételét a Bay Zoltán Kutatóintézet. A 25 éves állami nonprofit társaság a külföldi piacra kíván lépni. A napokban elnyert egy 3 millió eurós uniós biomassza-pályázatot.

Sertéspestis: az vár ránk is, ami a lengyelekkel történt?

A lengyelországi tapasztalatok hasznosak lehetnek az afrikai sertéspestis (ASP) magyarországi kezelésében. Bár ott nem számolták még fel a betegséget, de a sertéságazatban tevékenykedőknek meg kellett tanulniuk együtt élni vele.

Robot ajánl borokat az Auchan-nál

Elbeszélgethetünk otthonunkban egy robottal a borászat árnyalatnyi érdekességeiről és azonnal rendelhetünk valami különlegességet – legalábbis Franciaországban, ugyanis a Google és az Auchan elindította első hangvezérlésű cset-robotját.