Back to top

A méhpempő titka

Még csak találgatjuk, hogy miért épp azt a petét, vagy korai stádiumban lévő lárvát választják ki a méhek, amelyiket kiválasztanak, hogy belőle méhanyát neveljenek. Az azonban szinte biztos, hogy a fiasítás táplálására használt méhpempő, a méhek garatmirigyében kiválasztott folyadék "tisztasága" határozza meg, hogy egy lárvából méhanya fejlődik-e vagy dolgozó méh.

2011-ben Masaki Kamakura méhkutató felfedezni vélte a „hatóanyagot”, mely az méhpempő összetételében kimutatható, és melynek jelenléte szerinte ahhoz vezet, hogy a vele táplált álcából méhanya fejlődik. A Royalactin elnevezésű protein segítségével, melyet a pempőből izolált, szerinte bármelyik lárvából lehetséges méhanyát nevelni. A német Martin Luther Egyetem kutatói azonban kétségbe vonták ezt az állítást, miután megpróbálták Kamakura kísérleteit megismételni. A próbálkozásuk sikertelen maradt.

anyabolcsofedettmellett.jpg

Az anyabölcső a többi sejthez képest függőlegesen helyezkedik el, és gomb, vagy hosszúkás alakú
Fotó: Hevesi Mihály

Kínai kutatók úgy tűnik, most közelebb kerültek a megoldáshoz. Szerintük a pempő összetételével kapcsolatban fontosabb az, hogy mit nem tartalmaz. A PLOS Genetics-ben közölt cikkükben azt állapítják meg, hogy a tiszta méhpempőben alig van virágpor, és így hiányoznak belőle a növényi molekulák, melyek megakadályozhatnak fejlődési folyamatokat azáltal, hogy blokkolnak bizonyos géneket.

A kísérletekben csak akkor maradt visszafejlett állapotban a méhek petefészke, ha álca korukban növényi molekulában, vagyis virágporban gazdag táplálékot kaptak. Ez magyarázatot adhat arra is, hogy bizonyos években miért hajlamosabbak a méhcsaládok az álanyásodásra, míg más pollengazdag években alig fordul ez elő.

Forrás: 
A Deutsches Bienenjournal 2017/11 alapján

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szlovák-magyar erdészeti méhészprojekt indul

A szlovák állami erdőgazdaság Kistapolcsányi Erdészete és a Vértesi Erdő Zrt. 340 millió forintos uniós támogatásból közös programot valósít meg a két erdészet méhészeti hagyományainak megújítására - jelentették be Kistapolcsány kastélyában. Az erdészetek méhészetet telepítenek, az innen származó termékek feldolgozását bemutató üzemet és méhlegelőket létesítenek.

Atkamentes méhészkedés a láthatáron!

Néhány napja publikálta a Hohenheimi Egyetem méhészeti tanulmányát a Nature magazin: rátaláltak a varroa, a méheken élősködő atka elleni rendkívül hatékony szerre, mely nem más, mint a lítium-klorid (LiCl). A hír tűzvészként terjedt el a német hírportálokon. Ez a bejelentés ugyanis olyan, mintha a rákkutatásban találtak volna végérvényes gyógyulást hozó és mindenki számára elérhető gyógyszert.

A méheknek sem tett jót az enyhe idő

Az utóbbi hetek enyhe időjárása becsapta a természetet, így a méheket is. A plusz fokokban kiröpültek a kaptárakból, elkezdtek dolgozni, tisztulni. A lehűlés az állomány egy részének pusztulásához vezethet, ilyen időben az atkák kártételének esélye is megnő – tudta meg a szoljon.hu Buczkó Endre tószegi méhésztől.

Cinkék kártétele a telelő kaptárakban

Faluba Zoltán, mindenki „Zoli bácsija" az egyik legérthetőbben, leggyakorlatiasabban író szakember volt a hazai méhészeti szakírók közül. Gyakran írt szaklapunkban, a Méhészetben. Az idei esztendőben régmúlt, de talán a mai napig aktuális írásai közül a cinkék kártételéről szólót közöljük. Telelési tapasztalatairól 1955-ben írt.

Fókuszban a méhegészségügy

Az egyetemi képzésben 2018-ban bevezetjük a méhegészségügyi szakállatorvos-képzést - közölte Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora az I. Méhészeti és méhegészségügyi konferencián. Nagy István, a FM parlamenti államtitkára kérte az állatorvosok segítségét a méhészeti ágazat további fejlesztéséhez. A méhegészségügyi felelősi hálózat uniós szintre terjesztését javasolják a V4-ek.

Új világnapot ünnepelhetünk

A FAO, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, üdvözli az ENSZ Közgyűlés határozatát a családi gazdálkodás nemzetközi évtizedének meghirdetéséről, az illegális halászat elleni figyelemfelhívó napról, és a tevefélék, illetve a hagyományos halászat és akvakultúra nemzetközi évéről.

Született túlélők 2: mire jó a méhrajzás?

Bár a vadonban, emberi kezelés nélkül élő méhrajok 80 százaléka nem éli túl a telet, a faj szintjén azonban Seeley professzor szerint a rajzás és a többi méhcsaládtól való távolságtartás a leghatékonyabb stratégia a túléléshez és az adaptációhoz. Nagy kérdés, hogy a méhész ezt a tudást miként integrálhatja méhészeti technológiájába.

Itt a megváltás a varroától? – Randy Oliver beszámolója 2017-ben végzett méhészeti kísérleteiről

Egyértelműen bebizonyosodott, hogy oxálsav-glicerin keverék cellulóz alapon való beadásával lehetséges visszaszorítani a varroát. De még nem teljesen világos, mi a valóban ideális oxálsav-glicerin arány, vagy hogy mennyiben fontos ügyelni a hordozó telítettségére. Az sem világos, hogy a kezelésnek van-e hatása a telelő méhekre. Továbbra is az integrált kezelés az ajánlott.

Óriási az érdeklődés a Méz-jelentés iránt

Rendkívül nagy az érdeklődés az ágazat helyzetével foglalkozó Méz-jelentés iránt az Európai Parlamentben (EP) – mondta a Fidesz európai parlamenti képviselője, a jelentés előterjesztője vasárnap Budapesten, sajtótájékoztatón.

Folyamatosan ellenőrzik a hazai mézek minőségét

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közreműködésével kiemelt figyelmet fordít a hazai üzletekben, piacokon árusított mézek minőségellenőrzésére s ehhez a Magyar Méhészeti Nemzeti Program támogatási lehetőségét is igénybe veszik - mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a 10. Gyulai Méz- és Mézeskalács-fesztiválon.