Back to top

A méhpempő titka

Még csak találgatjuk, hogy miért épp azt a petét, vagy korai stádiumban lévő lárvát választják ki a méhek, amelyiket kiválasztanak, hogy belőle méhanyát neveljenek. Az azonban szinte biztos, hogy a fiasítás táplálására használt méhpempő, a méhek garatmirigyében kiválasztott folyadék "tisztasága" határozza meg, hogy egy lárvából méhanya fejlődik-e vagy dolgozó méh.

2011-ben Masaki Kamakura méhkutató felfedezni vélte a „hatóanyagot”, mely az méhpempő összetételében kimutatható, és melynek jelenléte szerinte ahhoz vezet, hogy a vele táplált álcából méhanya fejlődik. A Royalactin elnevezésű protein segítségével, melyet a pempőből izolált, szerinte bármelyik lárvából lehetséges méhanyát nevelni. A német Martin Luther Egyetem kutatói azonban kétségbe vonták ezt az állítást, miután megpróbálták Kamakura kísérleteit megismételni. A próbálkozásuk sikertelen maradt.

Az anyabölcső a többi sejthez képest függőlegesen helyezkedik el, és gomb, vagy hosszúkás alakú
Fotó: Hevesi Mihály

Kínai kutatók úgy tűnik, most közelebb kerültek a megoldáshoz. Szerintük a pempő összetételével kapcsolatban fontosabb az, hogy mit nem tartalmaz. A PLOS Genetics-ben közölt cikkükben azt állapítják meg, hogy a tiszta méhpempőben alig van virágpor, és így hiányoznak belőle a növényi molekulák, melyek megakadályozhatnak fejlődési folyamatokat azáltal, hogy blokkolnak bizonyos géneket.

A kísérletekben csak akkor maradt visszafejlett állapotban a méhek petefészke, ha álca korukban növényi molekulában, vagyis virágporban gazdag táplálékot kaptak. Ez magyarázatot adhat arra is, hogy bizonyos években miért hajlamosabbak a méhcsaládok az álanyásodásra, míg más pollengazdag években alig fordul ez elő.

Forrás: 
A Deutsches Bienenjournal 2017/11 alapján

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tervszerű anyacsere: méhek szaporítása

Korszerű, árutermelő méhészet motorja a jó teljesítményű, lendületesen petéző fiatal anya, akire a legfontosabb szerep hárul a méhcsaládok ütőképességének megőrzésében. A méhcsaládok erősségében az anyák fajtatulajdonsága mellett fontos tényező azok minősége és kora.

Felhő technológia menti meg a méheket?

Új megközelítéssel, a felhő alapú technológia segítségével vizsgálják a méhpopulációk hanyatlásának okait, és igyekeznek elősegíteni a világ legfontosabb beporzó állatainak fennmaradását - közölte az Oracle és a World Bee Project az MTI-vel csütörtökön.

Legyen minden nap, mézes nap - őszi mézfogyasztási kampány

Kampány indul a belföldi mézfogyasztás ösztönzésére, ami az évente megtermelt 20 ezer tonnából jelenleg csupán 7 ezer tonna, egy főre számítva mintegy 70 dekagramm. A mézfogyasztást ösztönző kampány december elejéig tart az Agrárminisztérium (AM), az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Agrármarketing Centrum (AMC) együttműködésében.

A Bayer nem hagyja magát

A Bayer nehezményezi a neonikotionoid tilalom Európai Bíróság általi indoklását. A cég szerint ez más engedélyezett szereket is veszélybe sorol. A tilalmat a cég tudománytalannak minősíti.

Méhlegelő-fejlesztés mezővédő erdősávokkal I.

Hazánk több mint 66%-a mezőgazdasági terület. Ez a fontos nemzetgazdasági ágazat egyben súlyos környezetvédelmi problémák forrása is: az eróziónak kitett terület eléri a 2,3 millió hektárt, és több mint 1,3 millió hektárt sújt a defláció. Az intenzív gazdálkodás jelentős terhelést jelent az élővilágra, a nagyüzemi szemlélet következményeként pedig az Alföldön több száz kilométer fasort irtottak ki.

Bayer: a tiakloprid marad

Szeptember 19-től már nem forgalmazhatók, december 19-től pedig már nem használhatók három neonikotinoid hatóanyagot, imidaklopridot, tiametoxámot és klotianidint tartalmazó rovarölő készítmények az EU-ban, de a tiakloprid továbbra is forgalomban marad.

Sonkolyt a füstölőbe!

A napviaszolvasztóból összegyűlt sonkoly egy egészen praktikus felhasználási lehetőségéről olvashatunk a Deutsches Bienenjournal legutóbbi számában. Egy húsdaráló segítségével "pellet" készíthető belőle, mely két évig tárolható és egyszeri begyújtás után több óráig biztosítja a nem fojtó füstöt.

A méhek egészségének erősítése

A méhpopuláció nem csak a méztermelése miatt kitüntetett jelentőségű, megporzó tevékenysége révén kulcsfontosságú szerepet játszik a mezőgazdaságban. Az emberiség eledelének 90 százalékát kitevő 100 növényfajtából 71-et méhek poroznak be, és az általuk beporzott növények értéke a világ élelmiszerpiacán eléri az évi 200 milliárd dollárt.

Terjed a méhekre vadászó ázsiai lódarázs

A méhekre veszélyes ázsiai lódarázs (Vespa velutina) 14 év alatt elterjedt egész Franciaországban és megjelent Európa más részein is, mint pl. Németországban. Terjedését és kártételeit most Németországban is kutatják. Az ázsiai lódarázs invazív és tájidegen fajnak tekinthető Európában. Magyarországon még nem érkezett róla jelentés, de csak remélni tudjuk, hogy terjeszkedését az Alpok megállítják.

Neonikotinoidos táplálék-láncreakció: a méhek után a madarakat is vizsgálják

A neonikotionoidok nem csak a méhekre fejtenek ki pusztító hatást, de a Guelph-i Egyetem friss tanulmánya szerint a vadpulyka-állományra is. Vadászok felhívása okán kezdték el kutatni a témát és bizonyításra került, hogy ez az általánosan használt vegyszer a szabad földeken táplálkozó nagytestű madarakra is pusztító hatással van.