Back to top

A méhpempő titka

Még csak találgatjuk, hogy miért épp azt a petét, vagy korai stádiumban lévő lárvát választják ki a méhek, amelyiket kiválasztanak, hogy belőle méhanyát neveljenek. Az azonban szinte biztos, hogy a fiasítás táplálására használt méhpempő, a méhek garatmirigyében kiválasztott folyadék "tisztasága" határozza meg, hogy egy lárvából méhanya fejlődik-e vagy dolgozó méh.

2011-ben Masaki Kamakura méhkutató felfedezni vélte a „hatóanyagot”, mely az méhpempő összetételében kimutatható, és melynek jelenléte szerinte ahhoz vezet, hogy a vele táplált álcából méhanya fejlődik. A Royalactin elnevezésű protein segítségével, melyet a pempőből izolált, szerinte bármelyik lárvából lehetséges méhanyát nevelni. A német Martin Luther Egyetem kutatói azonban kétségbe vonták ezt az állítást, miután megpróbálták Kamakura kísérleteit megismételni. A próbálkozásuk sikertelen maradt.

anyabolcsofedettmellett.jpg

Az anyabölcső a többi sejthez képest függőlegesen helyezkedik el, és gomb, vagy hosszúkás alakú
Fotó: Hevesi Mihály

Kínai kutatók úgy tűnik, most közelebb kerültek a megoldáshoz. Szerintük a pempő összetételével kapcsolatban fontosabb az, hogy mit nem tartalmaz. A PLOS Genetics-ben közölt cikkükben azt állapítják meg, hogy a tiszta méhpempőben alig van virágpor, és így hiányoznak belőle a növényi molekulák, melyek megakadályozhatnak fejlődési folyamatokat azáltal, hogy blokkolnak bizonyos géneket.

A kísérletekben csak akkor maradt visszafejlett állapotban a méhek petefészke, ha álca korukban növényi molekulában, vagyis virágporban gazdag táplálékot kaptak. Ez magyarázatot adhat arra is, hogy bizonyos években miért hajlamosabbak a méhcsaládok az álanyásodásra, míg más pollengazdag években alig fordul ez elő.

Forrás: 
A Deutsches Bienenjournal 2017/11 alapján

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az agrártárca a méhészekkel egyeztetett

A méhészeti ágazattal kapcsolatos legfontosabb szakmai kérdésekről egyeztetett az Országos Magyar Méhészeti Egyesület vezetőségével Nagy István agrárminiszter az egyesületnél tett látogatása során.

Negyedannyi lehet a napraforgóméz Somogyban

Ami a napraforgómézet illeti, nem lesz jónak mondható év az idén Somogyban – mondta Nagy Csaba Zoltán, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület megyei szaktanácsadója. – E fajtából 6-10 kilogrammnál többet nem tudnak majd kivenni a méhészek egy-egy kaptárból, ami csak a töredéke például a Békés megyei tapasztalatoknak.

Tömeges méhpusztulás hazánkban: a teljes ágazat kutatja a rejtély okát

Ahogy virágba borultak a napraforgótáblák, elkezdtek pusztulni a méhek – távol a kaptártól, a termőföldeken. A teljes körű vizsgálat elindult. Az agrárium minden szereplőjének érdeke, hogy kiderüljön, mi állhat az országos jelenség hátterében. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke foglalja össze a jelenlegi helyzetet és beszámol a következő lépésekről is:

Az export mézet itthon kéne palackozni

Belföldön kell palackozni a kivitelre szánt magyar mézet, mert csomagolás nélkül a gyenge minőségű távol-keleti mézek javítására használják föl a külföldi üzemek - mondta Nagy István agrárminiszter a Kossuth Rádió reggeli műsorában szerdán.

Még bizonytalan az idei méztermelő szezon

A méhegészségügyi problémák és az időjárási körül­mények egyaránt nehezítették idén a méhészek munkáját. Az egyik legfőbb probléma, hogy teljes bizonyossággal nem lehet tudni, hogy mi okozta az elmúlt hetekben tapasztalt népességcsökkenést a kaptárakban.

Július második hetében is folytatódik a szúnyogok gyérítése

Ezen a héten 176 településen és hét budapesti kerületben – az országos szúnyoggyérítési program keretében – légi és földi kémiai, valamint biológiai kezeléseket is végrehajtanak a kivitelezők. Hétfőtől vasárnapig összesen 63 ezer hektárt kezelnek ilyen módszerekkel a szakemberek.

Kiderült, miért fontosak a poszméhek

A poszméh populáció alakulása létfontosságú az agrárium és a biodiverzitás szempontjából is.A kisméretű, „virágport pazarló” méhfajok nem képesek hatékonyan pótolni a poszméheket a növények megporzásában és terméshozamának biztosításában egy friss kutatás szerint.

Télen is tevékeny méhek Skóciában

Múlt év januárjában Ann Chilcott skót méhész kinézett a nappalija ablakán és meglepetten tapasztalta, hogy méhei vizet szívogatnak az általa kihelyezett itatóból. A mohával és kövekkel kirakott edényt a dolgozók már korábban is látogatták, csakhogy a megfigyelés idején odakint meglepően alacsony, 5 °C alatti hőmérséklet uralkodott.

Júliusban is zajlik a szúnyoggyérítés

Ezen a héten 199 településen és Budapest öt kerületében folytatódik az országos szúnyoggyérítési program, amelynek keretében légi és földi kezeléseket is végrehajtanak a kivitelezők. Hétfőtől vasárnapig 56 ezer hektárt kezelnek ilyen módszerekkel a szakemberek.

Vége a méhegészségügyi zárlatnak

Feloldották a méhegészségügyi községi zárlatot, ami Baját, valamint Érsekcsanád és Szeremle egy részét is érintette április végétől.